Előrejelzések szerint 2030-ra 300 ezer fő hiányozhat a magyar munkaerőpiacról

Jelentős javulás érhető el a duális képzés vállalati igényekhez történő jobb alkalmazkodásával

A konferencia célja a szövetség által végzett kutatások eredményeinek bemutatása volt, amelyek a 2035-ös munkaerőpiaci változásokat vizsgálták az ország különböző régióiban. Az eseményen Bálint Adrienn, az MGYOSZ Foglalkoztatás és Szociális ügyek igazgatója is felszólalt, aki rámutatott a már most tapasztalható növekvő munkaerő- és készséghiányra. Ezen problémák egyik fő oka az elvándorlás és az oktatási rendszer sürgős reformjának szükségessége.

Bálint Adrienn szerint az oktatási reformok segíthetnének csökkenteni a regionális különbségeket, azonban ezek hatása még tíz éven belül sem lesz közvetlenül érezhető a munkaerőpiacon. Hozzátette, hogy az automatizáció, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdasági dualitás erősödése, valamint a klímaváltozás és a megújuló energia gazdasági hatásai tovább rontanak a helyzeten. Az igazgató úgy véli, jelentős javulás érhető el a duális képzés vállalati igényekhez történő jobb alkalmazkodásával.

A konferencián szóba került az utánpótlás problémája is, amelyről Dr. Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos főmunkatársa és Bogóné Dr. Jehoda Rozália kutatást készített. Eredményeik szerint a megkérdezettek szerint a munkaerő lojalitása, bérigénye és szakértelme a 2010-es évekhez képest jelentősen romlani fog. A lojalitás várhatóan 74%, a bérigény 71%, míg a képzettség és szakértelmük minősége 64% szerint romlik.

Az előrejelzések és a kutatások rávilágítanak a magyar munkaerőpiac előtt álló komoly kihívásokra, amelyek megoldásához összehangolt cselekvésre és stratégiai tervezésre lesz szükség az elkövetkező évtizedekben.