A klímaváltozás miatt keresettebbek lesznek az ellenálló vetőmagok

Dátum: 2019. 09. 17. 11:15

Bár ma még elsősorban a bővebb termésű és jó minőséget adó növényfajtákat keresik a hazai gazdálkodók, hosszabb távon a megváltozott éghajlati viszonyokat jobban tűrő vetőmagok irányába tolódhat el a kereslet – olvasható a Magyar Nemzet Online-on. Az időjárási szélsőségek a hazai vetőmag-előállítóknak is alaposan feladják a leckét, a nemesítők azonban már gőzerővel dolgoznak azon, hogy a jövő fajtái sokkal ellenállóbbak legyenek az extremitásokkal szemben.

A klímaváltozás egyre nagyobb kihívások elé állítja a világ élelmiszer-termelését. Bár a változó időjárási körülmények a mezőgazdaság szinte minden ágazatában éreztetik hatásukat, a vetőmagtermelést különösen érzékenyen érintik a szélsőségek.

Polgár Gábor, a Magyar Vetőmagszövetség ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: a vetőmag-előállítás során – szemben az árunövény-termeléssel – nem a mennyiség a legfontosabb paraméter. A gazdálkodók elsősorban arra törekednek, hogy a mag egészséges és életképes legyen, megőrizze a fajtatisztaságát és a csírázóképességét.

Ezért a termesztőknek még nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a talajművelésre, a tápanyag-utánpótlásra, az öntözésre és a növényápolásra. A klímaváltozással járó extrém időjárási jelenségek, mint az özönvízszerű csapadék, a hosszan tartó aszályos hősokk vagy a mostanság igencsak gyakori téli csapadékhiány önmagukban is súlyos veszélyt jelentenek a vetőmagokra. A drága hibridkukorica-vetőmagot éppen ezért ma már csak öntözött körülmények között termesztik, így a hősokk és a légköri aszály okozta károkat is mérsékelni lehet.

A nemesítők emellett folyamatos küzdelmet folytatnak azért, hogy fajtáik megállják helyüket a szélsőséges időjárási körülmények között is, és megfeleljenek az elvárt mennyiségi és minőségi követelményeknek.

– A nemesítés hosszan tartó folyamat, a klasszikus alapkeresztezést többéves célzott szelekciós munka követi. Ez a nyolc-tíz éves szántóföldi kísérleti munka lehetőséget ad arra, hogy a nemesítő kiválogassa azokat a keresztezéseket, amelyek egyaránt megállják a helyüket az aszályos vagy akár erősen csapadékos termelési években is – mutatott rá Polgár Gábor.

A világban rohamléptekkel haladnak azok a kutatások, ahol a növényfajok egyes mennyiségi vagy minőségi tulajdonságokért felelős kromoszómáit, génszakaszait térképezik fel.

Ezen ismeretek birtokában a klasszikus növénynemesítés folyamatát is le lehet rövidíteni. Az ügyvezető igazgatótól megtudtuk: a hazai piacon értékesített vetőmagok fajtái szigorú állami ellenőrzésen, minőségi szűrőn esnek át, mielőtt a boltok polcaira kerülnének. Egy fajta csak akkor kerülhet forgalomba, ha a hároméves fajtakísérlet során öntözés és növényvédelmi beavatkozás nélkül is jól teljesített. A több évtizedes gyakorlat pedig azt mutatja, hogy a vizsgálati időszak alatt van legalább egy aszályos, száraz év, ami garancia arra, hogy az elismerést megszerző fajta általános aszálytűrő képességgel is rendelkezik.

A vetőmagokat ugyanakkor ma még nem eszerint választják ki a gazdálkodók. A termelők elsősorban a nagy terméspotenciállal rendelkező, széles körű betegség-ellenálló képességű, jó minőségű termést hozó fajtákat keresik.

Rövid távon a terményértékesítési lehetőségek, a jövedelmezőség és a támogatások befolyásolják leginkább a vetésszerkezet alakulását. Mivel az éghajlati körülmények változása lassabb folyamat, ezért a módosító hatásuk is hosszabb távon érzékelhető. A szakember szerint a lassan melegedő klíma miatt a növények termesztési határai északabbra tolódnak, de hazánkban nem várhatók nagy változások e téren.

Ennél sokkal nagyobb termelési kockázatot jelentenek a klímaváltozás hatására megjelenő új betegségek és kártevők. Ezért a termesztőknek fel kell készülniük arra, hogy délről nálunk eddig ismeretlen kártevők és kórokozók terjedhetnek el hazánkban is. Erre azonban a klasszikus növénynemesítés módszerei sajnos nem tudnak azonnali megoldást nyújtani. (mno.hu, Köpöncei Csilla)