Elkötelezettek vagyunk a szőlő- és borágazat támogatásában

(Fotó: AM)

Hozzátette: az Európai Unió olyan javaslattal állt elő, ami egyes európai tagállamokban nagymértékben csökkentené 2028-ban a közös agrárpolitikára fordítható források mennyiségét. Az államtitkár kiemelte: minden lehetséges fórumon küzdenek azért, hogy az Európai Bizottságnak ezt a javaslatát megváltoztassák, és elkötelezettek abban, hogy 2028-tól is az eddigieknek megfelelő, ugyanilyen mértékű társfinanszírozással, ugyanilyen volumenű támogatásokat tudjanak biztosítani a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, ezen belül pedig a szőlőtermesztés, a borászat részére is. Elmondta: a szőlő- és bortermelés szinte teljes spektrumát lefedik valamilyen módon a támogatások, erre Magyarországon és az Európai Unióban is a közös agrárpolitika ad lehetőséget, illetve állít fel korlátokat. Emlékeztetett: Magyarország 2020-ban született döntése 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással látta el a közös agrárpolitikai forrásokat annak ellenére, hogy ezek az Európai Unióban évről évre zsugorodnak.

Az államtitkár kiemelte: a borfogyasztás népszerűsítése, a borkultúra megismerése, a bormarketing folyamatos feladat

A magyar bor nem csupán gazdasági, gasztronómiai érték, hanem nemzeti és kulturális örökség is, aminek megőrzése, megerősítése közös és egyéni felelősség. A pozitívumokról elmondta: bár a világ borfogyasztása 2023-ról 2024-re 3 százalékkal csökkent, a magyar borexport több mint 15 százalékkal növekedett. A pozitív trend tartja magát, 2025-ben 40 millió liter palackos bor került kivitelre, ami 4,5 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest, a palackos borok exportja pedig 2022 óta folyamatosan bővül – mutatott rá. Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos a konferenciát megnyitó előadásában kifejtette: a Magyar Bormarketing Ügynökség (MBÜ) stratégiája három pillérre épül, a Kárpát-medence egyediségére koncentrált vulkanikus talajokra, egyedi szőlőfajtáinkra és a történelmi borvidékeinken kialakult márkákra. Elmondta, hogy a stratégiában hangsúlyt kap a külpiacok erősítése, a magyar borexport növelése, emellett pedig a felelős borfogyasztás előmozdítása is. Évről évre a költségvetés részét képezi a magyar bor, s ezt remélhetőleg a következőkben is tudják tartani. A külpiac nagyobb költségvetést igényel, ott nagyobb anyagi ráfordítással tudnak megjelenést biztosítani – tette hozzá. A célpiacokról elmondta: folyamatos jelenléttel erősítik a munkát, ehhez pedig nagy segítséget nyújtanak a helyi ügynökségek. Az Egyesült Államokban és Ázsiában megkerülhetetlenek, de sikeresek az online médiakampányok. Fontosnak nevezte az ázsiai elérések folyamatos bővítését is.

A kormánybiztos kiemelte: a magyar bor a globális recessziónyomás ellenére is képes erősíteni külpiaci pozícióját

Míg 2023-ban 1,12 millió hektoliter, 2024-ben már 1,29 millió hektoliter volt az export, ami 15,5 százalékos növekedést, értékében 18 százalékot jelent. A palackos borok kivitele 2024-ről 2025 4,5 százalékra nőtt. Felhívta a figyelmet arra is: a német piac nagyon jól teljesít, míg 2022-ben 30 százalék volt a minőségi borok aránya az exportban, 2025-ben már 37-40 százalék. Az exportteljesítmény további erősítését prognosztizálják – hangsúlyozta. A kormánybiztos szólt a külpiaci aktivitásokról is, beleértve a kínai együttműködést. Elmondta: 2026-ra és a következő négyéves időszakra Ázsia mellett az Egyesült Államokra vonatkozó kampányt terveznek felépíteni.

AM/MTI