Elkerülhetetlen a liszt árának emelkedése

A liszt ára a pékáruk árának csupán 15-20 százalékát teszi ki

Idén hozzávetőlegesen ötmillió tonna búza termett Magyarországon, amelyből csupán 15 százalék alkalmas malmi őrlésre és humán fogyasztásra. Ez körülbelül 750 ezer tonnát jelent, ami jó sütőipari értékű. Lakatos Zoltán hozzátette, hogy további 15 százalék, vagyis körülbelül 750 ezer tonna kommersz búza is felhasználható a malmokban, így összesen másfél millió tonna kielégítő minőségű búza áll rendelkezésre – írja az Agrárszektor.

Nagy a verseny a búzáért

Ez a mennyiség három jelentős piaci csoportosulás között kerül elosztásra: a malomipar, a takarmányipar és a kereskedők között, akik elsősorban exportra adnák el a gabonát. Lakatos Zoltán elmondta, hogy a takarmányipar igénye hozzávetőleg 1,3 millió tonnát tesz ki, míg a malomiparnak nagyjából 1,1 millió tonnára van szüksége. Németországban is rossz volt az idei búzatermés, ezért az ottani szereplők is igyekeznek megvásárolni minden jó minőségű tételt, ami fokozott exportkeresletet jelent idehaza is.

Lakatos szerint nehéz lesz Magyarországon összegyűjteni azt a mennyiségű búzát, amelyre a malomiparnak szüksége van a megfelelő lisztmennyiség biztosításához. Ezért a malomipar kénytelen lesz magasabb árat fizetni a jó minőségű búzáért, ami valószínűleg augusztus második felétől érezteti majd hatását. Lakatos hozzátette, hogy mindez a fogyasztói árakban csak minimális áremelkedést eredményezne, még egy 15 százalékos emelés esetén is csupán 1000-1500 forinttal nőne az egy főre jutó éves többletkiadás.

A liszt árának hatása a sütőiparra

A liszt ára a pékáruk árának csupán 15-20 százalékát teszi ki, a magasabb minőségű termékek esetében pedig még ennél is kisebb az arány. Emiatt a gabonapiacon vagy a malmi átadási árakban bekövetkező árváltozások a pékáruk esetében csak minimális, vagy egyáltalán semmilyen árváltozást nem eredményeznek. A sütőipari termékek fogyasztói árában sokkal meghatározóbb tényezők az energia-, szállítási- és munkabérköltségek, mint a búza vagy a liszt ára. Az energia ára a 2022-es csúcsok óta csökkent, ugyanakkor a szállítási költségek és a bérigények jelentősen növekedtek a magas inflációval párhuzamosan.

A sütőipar ugyanakkor várhatóan a más jellegű költségnövekedést sem képes érvényesíteni az áraiban, mivel a lakossági fogyasztás továbbra sem állt helyre. Ez a helyzet további kihívásokat jelent a malomipar és a sütőipar számára egyaránt, hiszen a vásárlók nem fogadnák el az áremeléseket, miközben a termelési költségek növekednek.

Összességében elmondható, hogy az idei év nehézségei miatt a malomipar kénytelen lesz alkalmazkodni az új helyzethez, és magasabb árakat fizetni a jó minőségű búzáért, hogy biztosítani tudják a megfelelő lisztmennyiséget a sütőipar számára. Ez azonban csak minimális áremelkedést eredményezhet a fogyasztói árakban, miközben a sütőipar más költségnövekedésekkel is szembesül.