Élesedik a verseny a munkavállalókért
Az élelmiszer-kereskedelemben a vásárlókért vívott versenyben paradigmaváltást tapasztalnak a GKI Csoporthoz tartozó GKI Digital szakértői. Múlóban a városszéli hiperek fénykora, és miközben a lakóhelyekhez közeli szupermarketek és diszkontok irányában növekszik a kereslet, egyre komolyabban kell venni az online élelmiszer kereskedelmét is.
Úgy látják, hogy ráadásul a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet is gyorsítja a szektor átalakulását, mert éppen a nagy üzletek, hipermarketek üzemeltetői találnak legnehezebben megfelelő minőségű alkalmazottat a boltokba.
Emellett egyre több kereskedelmi lánc száll be az online élelmiszer-értékesítésbe is, ami még több – korábban nem igényelt – szaktudás integrálását és az ezzel járó munkaerő alkalmazását teszi szükségessé (pl. a saját üzemeltetésben álló haszongépjármű-flották, IT-kapacitás, ügyfélszolgálat). Az élelmiszer-áruházak üzemeltetői számára ez nagy kihívás, amit a piaci szereplők egymástól eltérő módon igyekeznek kezelni.
A hiperek erőteljes munkaerőversenyre kényszerülnek
Cserjés-Kopándi Ildikó, a GKI Digital értékesítési és FMCG-területért felelős szakértője rámutat, hogy a hipermarketek alkalmazottai jellemzően funkcionális pozíciókban dolgoznak. Azaz viszonylag behatárolt munkakört látnak el: külön-külön pozíció például az árufeltöltő, pénztáros és a hentespultban álló eladó.
Ezzel szemben a diszkontok alkalmazottjai már multifunkcionális feladatkörben dolgoznak, egyszerre többféle feladatkört is ellátva. Ha úgy adódik, akkor pénztárban ülnek, utána polcokat töltenek fel, takarítanak, árut rakodnak, adminisztrálnak.
– Munkaerőhiány a gazdaság minden területén jelen van, de különböző mértékben – hangsúlyozza a GKI szakértője. – Az élelmiszer-kereskedelem is küzd azzal, hogy megfelelő humánerőforrás se számban, se képzettséget tekintve nem áll rendelkezésre. Ennek csak részben oka a kivándorlás. Nagyobb problémát jelent az utánpótlásban, hogy a fiatalok számára egyre kevésbé vonzó a kereskedelmi pálya.
A hagyományos, funkcionális feladatkiosztás szerint működő kereskedelmi láncok a munkaerőhiány kapcsán az elmúlt években egyre erőteljesebb versenyre kényszerülnek más iparágakkal. A képzettséget nem igénylő pozíciók kapcsán ugyanis jelentős elszívó hatás tapasztalható. Az egyszerűbb pozíciókért (mint például az árufeltöltő, takarító) a hiperláncok már olyan ágazatokkal is versenyeznek, mint a logisztika vagy a szolgáltatóipar. Többek között ennek a trendnek az egyik következménye, hogy a hipermarketekben egyre gyakoribb a diákmunka, illetve a megváltozott munkaképességűek vagy fogyatékkal élők alkalmazása.
Diszkontok elszívó ereje
Ettől eltérő stratégiát követnek a diszkontok: igyekeznek többféle tudással rendelkező, rátermett embereket alkalmazni, multifunkcionális munkaerőt, és ezt a plusz elvárást megfelelő bérezéssel is honorálják. Ráadásul a korábbi magyar gyakorlattól eltérően épp a diszkontok kezdtek el először a médiában nyilvános „bérversenyt” folytatni azzal, hogy kommunikálták az új munkavállalóknak kínált juttatási csomagjaik részleteit.
– A magasabb fizetéssel, kedvező juttatási csomaggal, valamint a kereskedelemben korábban kevéssé jellemző rugalmassággal (pl. részmunkaidő) a diszkontok képesek bevonzani a rátermett munkavállalókat akár egészen más pályákról is (például szellemi foglalkozásúakat) – állapítja meg Cserjés-Kopándi Ildikó. – Így kerülnek tanárok, közalkalmazottak, rendőrök és korábban irodában dolgozó alkalmazottak a diszkontokba, ahol eredeti szakképzettségüknek megfelelő állásaikhoz képest ma gyakran lényegesen kedvezőbb feltételek szerint dolgozhatnak, akár rugalmas munkaidőben is.
A szakértő szintén lényeges változásnak tartja, hogy a diszkontoknak köszönhetően a korábban szigorúan bizalmasan kezelt bérek kommunikálását, transzparenssé tételét mostanra a kereskedelem többi szereplője is átvette, sőt a trend tovább gyűrűzött a gazdaság más ágazataiba is.
– Mivel a munkaerőért folytatott verseny nagyon erős, a minőségi munkavállaló megszerzése és megtartása végett az élelmiszer-kereskedelemben a bérek és juttatások folyamatosan emelkednek. Ennek hatása érződik minden piaci szereplőnél – mondja, és hozzáteszi: – Amelyik vállalatnál még eddig nem tették meg, ott muszáj lesz áttekinteni, optimalizálni a folyamatokat; elgondolkozni az automatizálás lehetőségén és a munkaerő megszerzésének, valamint megtartásának stratégiáját kidolgozni. //
Kapcsolódó cikkeink
Aprópénztől csörgő zsebek
A tavalyi évhez képest, amikor az életünk a feje tetejére…
Tovább olvasom >MTÜ-vezérigazgató: sikeres volt a turizmus legmagasabb szintű európai rendezvénye
Budapest közös platformra hozta az európai turizmus kormányzati és piaci…
Tovább olvasom >A munkaerőhiány lesz a következő évtized legnagyobb kihívása az X5 Retail Group szerint
Igor Shekhterman, a cég vezérigazgatója szerint az X5 jelentős növekedés…
Tovább olvasom >További cikkeink
Aprópénztől csörgő zsebek
A tavalyi évhez képest, amikor az életünk a feje tetejére…
Tovább olvasom >Van okunk óvatos optimizmusra
Hogyan alakul a magyar gazdaság a következő években? Milyen kihívásokkal…
Tovább olvasom >A beszállítói és beszerzői célok ugyanazok, de csatornánként mások a kihívások és tervek – Együtt okosodtunk (Business Days 2024 1. rész)
Keddtől a kiskereskedelem tudományában mélyedhettek el az FMCG-szabadegyetem hallgatói a…
Tovább olvasom >