Elérte az e-kereskedelmet a második hullám
Meredek emelkedésnek indult az e-kereskedelmi forgalom szeptember végén. Az e-kereskedelem árbevétele szeptember végén meghaladta a koronavírus első hulláma utáni májusi csúcsot. Pedig a java még ezután jön: ha bejön a papírforma, a „szokásos” év végi szezonális forgalomnövekedés rekordszintű bővülést, valamint számos kellemetlenséget hozhat – derül ki a Growww Digital digitálismarketing-ügynökség 185 e-kereskedelmi hirdetési fiók adatait vizsgáló elemzéséből.
Az év elején teljesen átlagos szezonalitást mutatott az e-kereskedelem növekedési üteme. Néhány hét bizonytalanság okozta csökkenés után, a vészhelyzet március 17-i életbe lépését követően kilőtt az online vásárlások növekedése, majd májusra duplázódott 2020 januárjához képest. Nyáron mérséklődött ugyan a bővülés üteme, azonban jelentős visszaesésről nem lehet beszélni, hiszen a növekedés még az augusztusi mélyponton is több mint 50 százalékkal magasabb volt az év eleji szintekhez képest. Innen kezdett újra meredeken felfelé ívelni az e-kereskedelem forgalma szeptember végén – mondta Szabó László, a Growww Digital szakértője.
A felfelé ívelés oka a koronavírus-járvány második hullámának hatására élénkülő online vásárlások növekedése, amit alátámasztanak a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi adatai, mely szerint az internetes vásárlások értéke jelentősen nőtt. Magyarországon a tranzakciószám tekintetében 43, az érték vonatkozásában pedig közel 50 százalékos a bővülés 2019 második negyedévéhez képest.
A forgalom felfutása mellett számottevően növekednek az e-kereskedők költései (2. ábra). Az emelkedő online költések piaci optimizmusról árulkodnak. A piac szereplői további bővülési lehetőséget látnak az e-kereskedelemben, ezért befektetnek a marketingtevékenységbe.
A piac optimizmusát erősíti az e-kereskedelmi forgalom utolsó negyedévre várható szezonális növekedése, mely a várakozások szerint minden korábbi rekordot megdönthet. Azonban mindez számos nem várt kellemetlenséggel is jár majd.
A legnagyobb problémát előre láthatóan a logisztikai nehézségek jelentik. Az első hullám rámutatott, hogy a csomagszállítási kapacitás nem tudja követni az online vásárlások tömeges bővülését. Az év végi vásárlási rohamban roppanásig feszülhet az ellátási lánc és tömegesek lehetnek a januárban célba érő karácsonyi ajándékok. Ezt megelőzendő, a zavartalan kiszállítás érdekében egyre több e-kereskedő készül saját autókkal, sofőrökkel – mondta Szabó László.
Bár több év növekedését ugrotta meg idén, az e-kereskedelmi piac egyre nő, egyre több vállalkozás dönt a belépés mellett. Egyeseket a koronavírus-járvány kényszerít, másokat az e-kereskedelem szárnyalása ösztönöz webáruház indítására. Szabó László azt tanácsolja, hogy minden kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásnak be kell lépnie a digitális térbe, amint lehet. Ez ma már egyszerűen, kis befektetéssel, kockázatmentesen megtehető. A legcélravezetőbb bérelhető webshopok, online piacterek segítségével elindulni és megszerezni az első tapasztalatokat, melyekre alapozva később már komolyabb fejlesztésbe kezdhetünk.
Kapcsolódó cikkeink
Berobbant a Rossmann az e-kereskedelmi toplistára
Először szerepel a Rossmann a PwC által összeállított 2024-es E-toplistán…
Tovább olvasom >Omnichannel vagy semmi – Az e-commerce új iránya
„Mintegy 450 ezer magyar 2023-ban úgy vásárolt először a Temun,…
Tovább olvasom >A biztonság továbbra is a legfontosabb szempont a magyar fogyasztók 83%-ának az online vásárlás során
A biztonság továbbra is a legfontosabb szempont a magyar fogyasztók…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >