Elérkezett a munka újragondolásának ideje – Az AI segíthet

A tanulmány által felvázolt és jelen cikkünkben áttekintett megközelítések alkalmazása javíthatja a tehetséggondozást, a szervezeti rugalmasságot és a munkavállalói élményt.

A szervezeti kultúra újradefiniálása az AI segítségével

A generatív AI két év alatt alapjaiban alakította át a tanulási rendszereket és a humánerőforrás menedzsmentjével kapcsolatos feladatokat. Az AI mára kiegészítő technológiából a munkavállalói élmény, az innováció és a teljesítmény egyik kulcselemévé lépett elő.

Újraírja a munkahelyi kultúrát

A vállalatok többsége mára felismerte az AI etikus alkalmazásának előnyeit, ennek ellenére még viszonylag kevesen használják a munkavállalói élmény személyre szabására (41%, HU: 24%), illetve a specifikus készségekkel és belső mobilitási potenciállal rendelkező munkavállalók azonosítására még akkor is, ha többségük – 82% (HU: 88%) – azt érzi, a felmerülő igények kezelése érdekében jobban kell fókuszálniuk az át- és továbbképzésre.

Tízből hét munkavállalónak alapvető elvárása a folyamatos képzés, miközben csupán 44% (itthon 29%) bízik abban, hogy munkáltatója erre lehetőséget biztosít – különösen az AI és a technológia területén –, 22% (HU: 35%) pedig egyáltalán nem bízik abban, hogy ez meg fog történni. Aggasztó tehát a szakadék a munkavállalói igények és a munkáltatók adta lehetőségek között.

Elégedettség és elköteleződés

Az AI nemcsak hatékonyabbá, de élvezetesebbé is teszi a munkát: tízből nyolc, AI-t használó dolgozó érzi magát kreatívabbnak és elégedettebbnek – legalábbis a Microsoft és a LinkedIn szerint. A többség – 65% (HU: 70%) – kulcsfontosságúnak tartja a munkahelyi innovációt, és közel 50% szerint az AI nagyobb szerepet is kaphatna a mindennapi munkában. Tízből négy munkavállaló számára az AI-készségek fejlesztése a legfőbb, ami jelentős növekedés a tavalyi 29%-hoz (HU: 27%) képest.

A monoton feladatok arányát csökkentő, így az ügyfélkapcsolatokra és a stratégiai gondolkodásra több lehetőséget adó agentic AI-t globálisan a vezetők 82%-a (HU: 92%) alkalmazza aktívan, például a munkavállalók elismerésében, amellyel a megtartásukra törekedve erősíthetik bennük a megbecsültség és az elkötelezettség érzését.

Gyorsított karrierfejlődés

A technológia révén folyamatosan demokratizálódik a tanulás: segítségével személyre szabott fejlesztési tervek és belső karrierutak válnak elérhetővé mindenki számára. Globálisan a vezetők több mint fele (HU: 38%) tervezi növelni cége képzési büdzséjét, és egyre nagyobb hangsúlyt kap a belső mobilitás támogatása.

Ugyanakkor kihívás, hogy miközben a cégek háromnegyede már használ AI-t, a munkavállalók csupán 35%-a kapott eddig AI-képzést, főként a férfiak és a Z-generáció tagjai.

Neurodivergens tehetségek bevonása

Az autizmussal, ADHD-val vagy diszlexiával élő neurodivergens munkavállalók bár értékes készségekkel rendelkeznek, gyakran mégis kiszorulnak az egyébként folytonos munkaerő-hiánnyal küzdő piacról. Az USA-ban tízből 8-9 diplomás autista felnőttnek nincs állása.

Az AI e téren is értékes segítséget nyújthat a tanulási és kommunikációs akadályok csökkentésével, a feladatok strukturálásával és a befogadóbb munkakörnyezet kialakításával. A vezetők elsöprő többsége (83%, HU: 94%) hisz abban, hogy az AI felelősségteljes használata csökkenti az elfogultságot, és egyre többen alkalmazzák azt a különböző hátterű és tapasztalatú tehetségek bevonzására és támogatására.

A Gartner szerint 2027-re a Fortune 500 vállalatok egyötöde fog neurodivergens tehetségeket toborozni

A munka feladatokra bontása stratégiai prioritás

A munkaköralapú szervezés helyett egyre inkább a feladat- és eredményalapú működés kerül előtérbe, amely növeli az agilitást és az erőforrás-hatékonyságot. Kulcsszerep jut ebben az AI-nak, amely a munkavállalók partnerévé válva lehetővé teszi, hogy kreatívabb és nagyobb hozzáadott értéket képviselő feladatokra összpontosítsanak.

Pozíciók helyett feladatok

2009 és 2024 között a projektalapú munkavállalók aránya 12%-ról 22%-ra nőtt, a vezetők 87%-a (HU: 92%) pedig mára elsődleges fontosságot tulajdonít a munkavállalók gyors alkalmazkodásának, agilitásának. Hogyan segít ebben az AI? Lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok a feladatokhoz rendeljék a megfelelő erőforrásokat – legyen szó alkalmazottról, szabadúszóról vagy automatizált folyamatról –, és kiválaszthassák az optimális munkavégzési mixet. Az új modell a munkavállalóknak is előnyös: több lehetőséget ad a fejlődésre, a különböző projektekben való részvételre és készségeik körének bővítésére.

Rugalmas munkamodellek

A strukturális munkaerőhiány tízből három, itthon tízből egy vállalatnak okoz üzleti szempontból már most is komoly problémát. Ráadásul a cégek többsége további romlásra számít, ezért is általános a rugalmas munkamegoldások – például polyworking típusú megállapodások – arányának növelése, amelyek révén a munkavállalóknak jut ideje a legkülönfélébb készségeik fejlesztésére, ami által innovációt hozhatnak a szervezetbe. A vezetők 81%-a (HU: 80%) szerint a rugalmasság szélesebb kör számára teszi elérhetővé a munkát.

Az értékteremtés újragondolása

Az AI nem csak automatizálja a feladatvégzést, de ezzel az egyéni hozzájárulás lehetőségét is növeli olyan emberi tényezők által, mint az együttműködés, a kritikus gondolkodás és a tanulási potenciál. Ez utóbbi a kiválasztás során a legfőbb erénnyé is vált. Bár a cégek 66%-a (HU: 48%) tervez adat- és AI-képzéseket, ez az arány elmarad a 2020-as szinttől, miközben az adattudás stratégiai jelentősége tovább nő.

Belépés a skills-first korszakba

A munkaerőpiac új valutájává a készségek lettek, és a munkavállalók tudásszomja kiolthatatlan: a Randstad Workmonitor szerint 44%-a (HU: 37%) nem fogadna el olyan állást, amely nem kínál lehetőséget a tanulásra.

A vezetőhiány kezelése

Miközben a PwC adatai azt mutatják, a vezérigazgatók 45%-a szerint irányváltás nélkül vállalatuk 10 éven belül fenntarthatatlanná válhat, a cégek csupán 36%-a (HU: 24%) biztosít célzott vezetőképzést.

Az új vezetők megtalálása terén pedig a klasszikus eszközök mellett a technológia is kínál új lehetőségeket, bár egyelőre a cégek 46%-a (HU: 32%) használ AI-t a komoly potenciállal rendelkező munkavállalók képességeinek, teljesítményének elemzésére és vezetői pozíciókra való ajánlására.

Készségalapú átalakulás

Az AI-forradalom jól láthatóvá tette: a készségalapú megközelítés ma már nem választás kérdése, hanem a túlélés záloga. Érthető, hogy 2025-re a vállalatok 83%-a (HU: 90%) már bevezette vagy épp most vezeti be a készségalapú működést. A modell révén lehetőségük nyílik a dolgozók veleszületett erősségeire és motivációira építeni, és közben célzottan fejleszteni a tanulható készségeket.

Belső tehetségpiacok szerepe

Tízből nyolc (itthon 86%) vállalat mára már fontosabbnak tartja a meglévő munkaerő fejlesztését, mint a külső toborzást, és 59% (HU: 80%) növeli a belső mobilitásba irányuló beruházásait.

A karrierplatformként is működő belső tehetségpiacok (ITM-ek) a munkavállalók erősségeit az AI-jal feltérképezve olyan belső lehetőségeket ajánlanak, amelyekre ők maguktól nem találnának rá; csökkenthetik a toborzás és előléptetés akadályait, és segíthetnek elkerülni a felvételi-elbocsátási hullámokat.