Élénkült tavaly a munkaerőpiac
A 2016-os év egyértelműen élénkülést hozott a hazai munkaerőpiacon: a Randstad Workmonitor adatai szerint az utóbbi két évet vizsgálva tavaly február és július között váltottak állást a legtöbben, a munkavállalók pedig egyre magabiztosabbak az elhelyezkedési esélyeiket illetően. A sikeres toborzást ugyanakkor megnehezíti, hogy a munkavállalók többsége passzív, év végén mindössze 5 százalékuk jelentkezett aktívan álláshirdetésekre.
Sokan fontolgatják a munkahelyváltást: a Randstad Workmonitor adatai szerint a hazai mobilitási index – amely a dolgozók következő fél évre vonatkozó munkahelyváltási szándékát jelzi – az év második felében megközelítette a 2015. márciusi 102 pontos csúcsot: a 3. negyedévben 100, míg a 4. negyedévben 99 ponton zárt. Ez ugyanakkor még mindig elmarad a 108 pontos globális átlagtól.
A munkavállalók ráadásul egyre kevésbé félnek a munkahelyváltástól: a megkérdezettek 62 százaléka gondolja úgy, hogy 6 hónapon belül el tudna helyezkedni egy hasonló pozícióban, és még ennél is többen, 71 százalék nyilatkozott úgy, hogy ha más területen is, de biztosan találna állást.
– 2014. év végéhez képest ez több mint 10 százalékpontos növekedést jelent – emelte ki Szokody Ágnes, a Randstad Hungary marketingmenedzsere.
A legintenzívebb időszak február–július volt a munkaerőpiacon: ebben a félévben minden ötödik munkavállaló váltott, egyharmaduk csak cégen belül a pozícióját cserélte le, míg kétharmaduk a munkahelyét is.
– A megkérdezettek egyharmada személyes célok megvalósítása miatt váltott, míg egyötöde a jobb munkáltatói csomag miatt hozta meg a döntését, és közel ugyanennyien azért, mert valamilyen egyéb szempontból nem voltak elégedettek a munkáltatójukkal – tette hozzá Szokody Ágnes.
Kihívás és szemléletváltás vár a cégekre
A Randstad Workmonitor adataiból is látszik, hogy az alkalmazottak nyitottabbak az új lehetőségekre. Figyelembe véve a gazdasági szféra legtöbb területét érintő munkaerőhiányt is, ez fokozott kihívások elé állítja a vállalatokat.
– Szemléletváltásra van szükség, mert ebben a helyzetben felértékelődik az employer branding minden olyan vállalat esetében, amely minőségi munkaerőt szeretne bevonzani, illetve megtartani – mondta el Szokody Ágnes.
Az erős munkáltatói márka kialakításának első lépése, hogy a vállalatok megismerjék a dolgozók motivációit. A Randstad Award 2016-os eredményei szerint a munkavállalók a fizetés mellett a hosszú távú biztonságot, valamint a munka és magánélet közötti egyensúlyt keresik leginkább, de a karrierlehetőségek biztosítása is egyre fontosabb számukra. A versenyképes bérek mellett így elsősorban a női munkavállalók körében rugalmas munkaidő vagy távmunka biztosításával válhat vonzóvá egy vállalat, míg a férfiakat átlátható, tervezhető karrierút felmutatásával lehet megnyerni.
A dolgozók jelentős része elcsábítható
A dolgozók nagy része passzív álláskereső. A Randstad Workmonitor adatai szerint annak ellenére, hogy a dolgozók többsége (61%-a) nyitott a váltásra, csupán mindössze 5 százalék keres aktívan, 17 százalék inkább csak nézelődik.
– Jelenleg éppen az jelenti a toborzás egyik legnagyobb kihívását, hogy miközben egyre több nyitott pozíciót kellene betölteni, a munkaerő legnagyobb része passzív. Annak dacára, hogy tízből hatan nyitottak az új lehetőségekre, a potenciális váltókat megtalálni és felkeltetni az érdeklődésüket összetett feladat, amivel a vállalatok toborzási osztálya már nehezen birkózik meg – hangsúlyozta a szakértő.
Tízből hatan jól érzik magukat a helyükön
A munkaerőpiac élénkülése ugyanakkor jó hatással van az alkalmazottak elégedettségére: a munkavállalók 61 százaléka érzi jól magát a helyén.
– Elsősorban a 18–24 évesek és a Közép-Dunántúlon dolgozók elégedettek az állásukkal, és már csak minden tizedik munkavállaló jár be kifejezetten rossz szájízzel dolgozni – mondta el Szokody Ágnes. – Ugyanakkor a pozitív tendenciák ellenére még mindig elmaradunk a globális átlagtól: a listavezető Egyesült Államokban például a munkavállalók 84 százaléka szereti az állását, és a szomszédos Ausztriában is a dolgozók 75 százaléka érzi jól magát a munkahelyén. Ez azt jelzi, hogy a hazai vállalatoknak van még tennivalójuk ezen a téren – tette hozzá a szakember.
Kapcsolódó cikkeink
GKI: Versenyképességi reformok szükségessége az EU-ban és Magyarország szerepe a változásokban
Az Európai Uniónak jelentős reformokra van szüksége a Draghi jelentés…
Tovább olvasom >Stagnálás közelében a munkaerő termelékenysége a feldolgozóiparban Magyarországon
A magyar gazdaságfejlesztési stratégia egyik központi eleme a magyar ipar…
Tovább olvasom >2025-ben magához térhet a fogyasztás
Mi jellemezte a magyar gazdaságot az elmúlt negyedévben? Mikor kap…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megjelent a Trade magazin legújabb száma!
A digitális verzió ezúttal is bővített formában, 184 oldalon jelent meg. Alább, a levél alján…
Tovább olvasom >Csökkent az ipari termelés Magyarországon: a német függés mérséklését sürgeti az NGM
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, naptárhatástól megtisztított adatai szerint…
Tovább olvasom >NGM: Fogyasztóvédelmi Tanács ülés a fogyasztói jogok védelme és a hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszer hatékonysága érdekében
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendezte meg az év…
Tovább olvasom >