Élénk változások, alkalmazkodó pálya

A cikk a Trade magazin 2025/12-2026.01. lapszámában olvasható.

Az alkoholmentes italok forgalma a közelmúltban – az egész élelmiszeriparhoz hasonlóan – csökkent, az ágazatban mintegy 15%-kal.

Bikfalvi Istvánné
titkár
Magyar Ásványvíz,
Gyümölcslé és Üdítőital
Szövetség

– Ennek oka az infláció, a nyersanyagok, a csomagolóanyagok, az energia, a szállítási költségek mind a hazai, mind a világpiaci árának megemelkedése. A világpiaci árak közül jelentősen emelkedett a PET-granulátum ára, a különböző gyümölcssűrítmények ára, az üzemanyagárak stb. A forint árfolyamának folyamatos ingadozása szintén növeli a költségeket. Ráadásul több alapanyag, úgymint a gyümölcssűrítmények, időnként hiánycikké válnak – fogalmaz Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára.

A NETA kiterjesztése további alkalmazkodási feladatokat hozott, hiszen olyan termékeket is érint, amelyek nem tartalmaznak cukrot.

Környezetvédelmi megfelelés

A jelenlegi működési környezetet meghatározzák azok az európai uniós és hazai környezetvédelmi előírások, amelyek célja az italcsomagolások körforgásos gazdasági modellben történő újrahasznosítása. A műanyag és üvegpalackok, illetve az alumínium italosdobozok alkalmasak arra, hogy több körön keresztül visszakerüljenek az alapanyag-körforgásba, ehhez azonban jól szervezett begyűjtési és visszaváltási rendszer szükséges. A rendszer bevezetése érintette a teljes ellátási láncot, valamint a palackok és dobozok címkézésének módját is, hiszen minden terméket új azonosítóval és visszaváltási logóval kell ellátni. A piac szerkezete e folyamatok hatására nem változott meg érdemben, új nagy szereplők nem jelentek meg.

– Az új hulladékgazdálkodási modell, a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) bevezetése, valamint az italcsomagolások visszaváltási rendszeréről szóló (DRS) szabályozás elfogadása szintén növelte a terheket. A rendszer alkalmazásának jelentős költségei vannak, amit a gyártóknak kell finanszírozni, terhelve ezzel a versenyképességüket. Az alkoholmentes és alkoholos italok értékesítése több tízezer boltban és vendéglátó egységben történik, ennek megfelelően a visszaváltási rendszer kiépítése során egy nagyon összetett, precízen összehangolt műszaki, informatikai, pénzügyi és logisztikai hátteret igénylő visszaváltási struktúrát kellett létrehozni – mutat rá a szakember.

Az ágazat termékfejlesztéseit meghatározza a cukor- és kalóriacsökkentésre irányuló önkéntes vállalás

Fogyasztói trendek

Az ágazat termékfejlesztését meghatározza a cukor- és kalóriacsökkentésre irányuló önkéntes vállalás, amely több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. A gyártók a vállalási időszak lezárulta után is folytatták a kínálat átalakítását, bővítették az alacsony kalóriatartalmú és kalóriamentes italok arányát, és olyan technológiai fejlesztéseket valósítottak meg, amelyek a fenntarthatóságot és az energiahatékonyságot is támogatják.

– A magyarországi élelmiszergyártó ágazatok közül elsőként és a mai napig egyedül a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség (MAGYÜSZ) fogadott el önkéntes cukor- és kalóriacsökkentési programot. Az italgyártó vállalatok azt tűzték ki célul, hogy legalább felére csökkenjen a Magyarországon forgalomba hozott alkoholmentes italok 100 milli­literre vetített átlagos cukor- és kalóriatartalma a 2010-es értékekhez viszonyítva. 2024. év végéig a szövetség tagjai által gyártott/forgalmazott üdítőitalok 100 milliliterre vetített átlagos cukor- és kalóriatartalma összességében több mint 50%-kal lett kevesebb. 2010-ben az üdítőitalok 100 milliliterre vetített átlagos energiatartalma 40 kalória volt, ma már kevesebb, mint 20 kalória, és 2010–2022 között a csökkentett kalóriatartalmú és kalóriamentes termékek aránya 23%-ról 63%-ra emelkedett. Az üdítőitalokból bevitt kalória mindössze 2-3%-a a magyarországi fogyasztók által átlagosan bevitt teljes energia mennyiségének, továbbá Magyarországon a cukorfogyasztás a WHO által ajánlott szint alatt van – hangsúlyozza Bikfalvi Istvánné.