Elemzők: strukturális értelemben teljesnek tekinthető a foglalkoztatás

A foglalkoztatottak száma történelmi csúcsot döntött – állapították meg a KSH  legfrissebb munkaerőpiaci adatait kommentálva az elemzők, akik némiképp eltérően vélekedtek arról, hogy a munkaerőpiac jelenlegi szerkezetében elérkezett-e a teljes foglalkoztatás, vagy tér van-e a foglalkoztatási ráta további javulására, több százezer további új álláshely betöltésére.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint az elmúlt három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma először lépte át a 4,5 milliót, 4 millió 502 ezer volt, 57 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 69,8 százalékra emelkedett. A 15-74 évesek körében az egy évvel korábbinál 109 ezerrel többen, 4,439 milliónyian dolgoztak az elsődleges munkaerőpiacon, és 2 ezerrel többen, a KSH adatai szerint 108 ezren külföldi telephelyen. A közfoglalkoztatottak száma 54 ezerrel, 133 ezerre csökkent.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában a legfrissebb adatokat úgy értékelte, hogy a foglalkoztatottak száma rekordot döntött, az inaktívak száma tovább csökkent. Felhívta a figyelmet, hogy a szezonális hatásokat kiszűrve a munkanélküliségi ráta január óta gyakorlatilag stagnál, és ebből azt a feltevést látta alátámasztva, hogy a munkaerőpiac jelenlegi szerkezete érdemi javulásra már nem ad teret, vagyis „elértük a teljes foglalkoztatottságot”.

Előre tekintve Virovácz Péter úgy látja, hogy a javulás a munkaerőpiac kínálati oldala miatt már csak egyre lassabb ütemben folytatódhat. Markáns változásra csak olyan reformok esetén lehet számítani, amelyek választ adhatnak a munkaerőpiac jelenlegi strukturális problémáira.

Az idei év végén 3,6 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizál az ING Bank.
Horváth András, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki, hogy történelmi csúcsra nőtt a foglalkoztatottság, a munkanélküliség pedig ismét csökkenő pályára állt, mivel az elsődleges munkaerőpiac még erősebb dinamikára kapcsolt. A közfoglalkoztatásból elkezdődött a papíron szakképzettséggel rendelkező személyek kizárása. Horváth András azonban úgy látja, hogy jelentős részben olyan munkakultúra nélküli emberekről van szó, akik még a mostani munkaerőpiaci környezetben sem feltétlen képesek elhelyezkedni.

A versenyképesebb EU-s tagállamokkal összehasonlítva ugyanakkor a foglalkoztatási ráta 4-5 százalékpontnyi javulására van tér az ideális munkavállalási korú népességben. Az aktív korú népesség létszámából kiindulva ez további 250-300 ezer új munkahely betöltésére ad lehetőséget. A Takarékbank elemzője szerint ezt követően lesz majd kinyilvánítható a teljes foglalkoztatottság. Az inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve a magyar munkaerőpiac 500 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik bár a képzettségi problémák igen jelentősek. A képzett munkavállalók hiánya a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és a
beruházásokat – összegezte a Takarékbank elemzője.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint munkanélküliségi ráta továbbra is rekordalacsony szinten, a foglalkoztatás pedig csúcson van. Technikailag a magyar gazdaság lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságot.
Németh Dávid szerint az előrelépéshez szerkezeti változásra van szükség. Például oktatással, képzésekkel, átképzésekkel lehetne a munkaerőhiányos ágazatokba irányítani a közfoglalkoztatottakat. Az még egy fontos kérdés a következő időszakban, hogy az állami szférában leépítendő alkalmazottak találnak-e számukra megfelelő munkát a magánszektorban – vetette föl.
„Emellett fontos lenne az úgynevezett atipikus megoldások, például a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka térnyerését segíteni. Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás aránya kevesebb, mint 10 százalékos a teljes piachoz képest, miközben az uniós átlag 20 százalék körül mozog” – emelte ki a szakember.

Az év hátralévő részében valamivel 3,5 százalék feletti munkanélküliségi ráta várható és jövőre is ezen a szinten maradhat a mutató – prognosztizálta Németh Dávid.