Elemzők: tovább gyorsult a bérkiáramlás
Márciusban felgyorsult a keresetek növekedési üteme, és a vállalkozások nem rendszeres kifizetésekkel prémiumokkal jutalmakkal is igyekeznek megtartani a munkaerőt. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a reálkeresetek emelkedéséből táplálkozó fogyasztás az egész évben segíteni fogja a gazdasági növekedést.

A keresetek emelkedése meghaladja az egyre magasabb inflációt
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése szerint márciusban a bruttó átlagkereset 17,5 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A rendszeres bruttó átlagkereset 15,5 százalékkal meghaladta a tavaly márciusit.
Horváth András, a Magyar Bankholding-Takarékbank vezető elemzője szerint a várakozásokat érdemben felülmúlta a keresetek márciusi emelkedése, a tavalyi évhez és az előző hónaphoz képest is látványosan gyorsul a béremelkedési pálya. Az idei bérnövekedési ütem egyrészt a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhető, másrészt annak, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkadók.
A bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit azonban könnyen érvényesíthetnek is a láthatóan erős kereslet mellett. Az elemző szerint ebből következően a gazdaság egyre közelebb kerülhet a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások ezen a szinten beragadnak és az árazási, illetve bérkövetelési igényeket folyamatosan ahhoz igazítják a szereplők.
Horváth András szerint még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 5 százalék feletti lehet az éves reálbérnövekedés az idén, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, és ezzel a fogyasztási oldalról támaszt ad a GDP növekedésének.
Virovácz Péter, az ING Bank vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy februárhoz képest erősödött a bérkiáramlás, a keresetek márciusi emelkedését jelentős mértékben befolyásolta a nem rendszeres keresetek növekedése. A vállalati szférában a bérnövekedés 4 százalékponttal múlja felül a februárit, ami azt sejteti, hogy a privátszférában kifizetett bónuszok is segítettek megemelni az átlagbéreket.
A friss adatok alátámasztják az ING Bank szakértőinek várakozását, hogy az idén bőven kétszámjegyű – 15 százalék körüli – bérnövekedés következhet be a bérrendezéseknek, egyszeri juttatásoknak, a minimálbéremelésnek és a munkaerőhiánynak köszönhetően.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője is kiemelte, hogy márciusban gyorsult az átlagkeresetek növekedési üteme – az előző havi fegyverpénzt nem számítva. Az előző hónaphoz képest nőtt a rendszeres keresetek növekedési üteme, azaz a béremelések az idei évben nemcsak januárban történtek meg, több cég ezeket a későbbi hónapokban hajtotta végre. A nem rendszeres keresetek, a prémiumok növekedése pedig arra utal, hogy egyre több munkáltató él a jutalmazás lehetőségével a munkavállalók megtartása érdekében.
A keresetek emelkedése a magas infláció ellenére továbbra is meghaladja a pénzromlás mértékét, azaz a reálbérek nőnek, ami serkenti a fogyasztást. A márciusban erősebbé váló béremelkedést hajtotta a magasabb infláció és az egyre fokozódó munkaerőhiány is. A legtöbb cégnél márciusra vélhetően már lezajlottak az idei bértárgyalások, a növekvő infláció és munkaerőhiány a béremelést ott is kikényszerítheti majd, ahol eddig nem történt meg, így a következő hónapokban az átlagkereset növekedési üteme kismértékben tovább emelkedhet.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott, hogy az infláció lökést kap a pénztárcák felől. A bérek jelentős emelkedése két oldalról is inflációs kockázatokat jelent: egyrészt a belső fogyasztást élénkíti, ami az inflációt felfelé húzza, másrészt a magas bérek növelik a vállalkozások költségeit, ezt pedig igyekeznek áthárítani a vásárlókra, ez a hatás is megjelenik a fogyasztói árakban.
Mint hozzátette, a kiugró márciusi bérnövekedésben a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése mellett a különböző ágazatokat érintő előre tervezett fizetésemelések és az extra kifizetések, jutalmak játszanak szerepet. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy bár első látásra óriási béremelkedésről van szó, a kedvezményekkel együtt számolt medián nettó bér 16 százalékkal nőtt ugyan, de így sem érte el a 274 ezer forintot. Vagyis leegyszerűsítve, az ország fele ennél nagyobb összeget, a másik fele pedig kevesebbet visz haza – jelezte. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Európa-szerte alacsony meggytermés várható idén
Szakértők 2025-re jelentős terméskiesést jeleznek Európa és Ázsia meggytermelő országaiban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >További cikkeink
Leépít a Nestlé csehországi gyárában
Nyolcvan munkahelyet szüntet meg a Nestlé a csehországi Krupka városában…
Tovább olvasom >Új egységes retail média platformot indít a Sainsbury’s – jön a Nectar360 Pollen
A brit Sainsbury’s bejelentette, hogy 2025 végén elindítja a Nectar360…
Tovább olvasom >Amitől a terméket a kosárba helyezzük – kutatás
A PwC és a Publicis Groupe Hungary legújabb közös kutatása…
Tovább olvasom >