A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése szerint márciusban a bruttó átlagkereset 17,5 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A rendszeres bruttó átlagkereset 15,5 százalékkal meghaladta a tavaly márciusit.

Horváth András, a Magyar Bankholding-Takarékbank vezető elemzője szerint a várakozásokat érdemben felülmúlta a keresetek márciusi emelkedése, a tavalyi évhez és az előző hónaphoz képest is látványosan gyorsul a béremelkedési pálya. Az idei bérnövekedési ütem egyrészt a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhető, másrészt annak, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkadók.

A bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit azonban könnyen érvényesíthetnek is a láthatóan erős kereslet mellett. Az elemző szerint ebből következően a gazdaság egyre közelebb kerülhet a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások ezen a szinten beragadnak és az árazási, illetve bérkövetelési igényeket folyamatosan ahhoz igazítják a szereplők.

Horváth András szerint még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 5 százalék feletti lehet az éves reálbérnövekedés az idén, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, és ezzel a fogyasztási oldalról támaszt ad a GDP növekedésének.

Virovácz Péter, az ING Bank vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy februárhoz képest erősödött a bérkiáramlás, a keresetek márciusi emelkedését jelentős mértékben befolyásolta a nem rendszeres keresetek növekedése. A vállalati szférában a bérnövekedés 4 százalékponttal múlja felül a februárit, ami azt sejteti, hogy a privátszférában kifizetett bónuszok is segítettek megemelni az átlagbéreket.

A friss adatok alátámasztják az ING Bank szakértőinek várakozását, hogy az idén bőven kétszámjegyű – 15 százalék körüli – bérnövekedés következhet be a bérrendezéseknek, egyszeri juttatásoknak, a minimálbéremelésnek és a munkaerőhiánynak köszönhetően.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője is kiemelte, hogy márciusban gyorsult az átlagkeresetek növekedési üteme – az előző havi fegyverpénzt nem számítva. Az előző hónaphoz képest nőtt a rendszeres keresetek növekedési üteme, azaz a béremelések az idei évben nemcsak januárban történtek meg, több cég ezeket a későbbi hónapokban hajtotta végre. A nem rendszeres keresetek, a prémiumok növekedése pedig arra utal, hogy egyre több munkáltató él a jutalmazás lehetőségével a munkavállalók megtartása érdekében.

A keresetek emelkedése a magas infláció ellenére továbbra is meghaladja a pénzromlás mértékét, azaz a reálbérek nőnek, ami serkenti a fogyasztást. A márciusban erősebbé váló béremelkedést hajtotta a magasabb infláció és az egyre fokozódó munkaerőhiány is. A legtöbb cégnél márciusra vélhetően már lezajlottak az idei bértárgyalások, a növekvő infláció és munkaerőhiány a béremelést ott is kikényszerítheti majd, ahol eddig nem történt meg, így a következő hónapokban az átlagkereset növekedési üteme kismértékben tovább emelkedhet.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott, hogy az infláció lökést kap a pénztárcák felől. A bérek jelentős emelkedése két oldalról is inflációs kockázatokat jelent: egyrészt a belső fogyasztást élénkíti, ami az inflációt felfelé húzza, másrészt a magas bérek növelik a vállalkozások költségeit, ezt pedig igyekeznek áthárítani a vásárlókra, ez a hatás is megjelenik a fogyasztói árakban.

Mint hozzátette, a kiugró márciusi bérnövekedésben a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése mellett a különböző ágazatokat érintő előre tervezett fizetésemelések és az extra kifizetések, jutalmak játszanak szerepet. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy bár első látásra óriási béremelkedésről van szó, a kedvezményekkel együtt számolt medián nettó bér 16 százalékkal nőtt ugyan, de így sem érte el a 274 ezer forintot. Vagyis leegyszerűsítve, az ország fele ennél nagyobb összeget, a másik fele pedig kevesebbet visz haza – jelezte. (MTI)