Elemzők: közel lehet a teljes foglalkoztatás

Közel jár a teljes foglalkoztatáshoz a magyar gazdaság

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön publikált adatai szerint az idei első negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma 181 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos volt. A 15-74 éves munkanélküliek száma 34 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent egy év alatt. A foglalkoztatottak márciusi létszám a 29 ezerrel volt több, mint az előző hónapban és 81 ezerrel nőtt egy év alatt. A január-márciusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 674 ezer volt, 107 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a KSH adatai tovább erősödő munkaerőpiaci folyamatokra utalnak. Legutóbb 2020 elején volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta, vagyis már rendkívül közel a 2019 végi, azaz a koronavírus előtti mindenkori rekord. Úgy tudott mérséklődni az állástalanok száma, hogy közben jóval nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma, ami azt jelenti, hogy a munkaerőpiacra visszatérők nem a munkanélküliek táborát erősítették, hanem el is helyezkedtek.

A friss adatok arra engednek következtetni, hogy Magyarország munkaerőpiaca közel lehet a teljes foglalkoztatottsághoz és a már most is jelentős munkaerőhiány még komolyabb fejtörést okoz majd a cégeknek, amikor helyreállnak a termelési láncok és enyhülnek a kínálati korlátok. Az ING szakértőjének véleménye szerint azonban a piaci szereplők túlnyomó többsége a zavarokat átmenetinek tekinti és ez nem befolyásolja a munkaerővel kapcsolatos hosszabb távú terveiket. Így továbbra is a béreket és az inflációt felfelé hajtó feszes munkaerőpiaci helyzettel számolnak az ING Bank elemzői.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatás növekedése nagyrészt az elsődleges munkaerőpiachoz köthető. A külföldön dolgozók száma is emelkedett ugyan, de nem érte el a koronavírus előtti szintet. Azaz a koronavírus miatt hazatérők egy része ismét külföldön keresett munkát.

Kitért arra is, hogy a régiók között jelentős különbségek vannak a foglalkoztatás területén: a foglalkoztatási ráta Budapest és az Észak-Magyarországi régió között több mint 10 százalékponttal tér el.

A Századvég várakozásai szerint a foglalkoztatás továbbra is magas marad, ám fontos tekintetbe venni az orosz-ukrán háború lehetséges hatásait: az ellátási láncok szakadozása negatívan befolyásolhatja a hazai munkaerőpiacot is, míg az Ukrajnából érkező menekültek elhelyezkedése mérsékelheti a munkaerőhiányt – jegyezte meg Regős Gábor.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője is rámutatott: a magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába, a foglalkoztatottság új csúcson van, az aktivitási ráta rekord közeli szintje alapján egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra.

Várakozása szerint idén 3,2 százalékos lehet az átlagos munkanélküliségi ráta, de az ukrajnai háború magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásait egyelőre még nem lehet számszerűsíteni.

Az egyre élesebb munkaerőhiányos helyzet Horváth András szerint igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokról kibontakozó aggodalmakat is, mivel a gyors bérnövekedés az elszabaduló energia és alapanyag költségekhez hozzáadódva még tovább gyorsítja az áremelkedés ütemét.

A rendelkezésre álló munkaerő mennyisége a végéhez közelít, a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, ami egyben az extenzív növekedési fázis végét is jelzi. A vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából is – hívta fel a figyelmet a bankholding szakértője. (MTI)