Elemzők: a vártnál kevésbé gyorsult az infláció márciusban

Elemzők: széleskörű az inflációs nyomás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat. A maginfláció a februárihoz képest 1,0 százalékponttal 9,1 százalékosra emelkedett. Az elemzők 8,6-8,7 százalékos márciusi inflációra számítottak.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint jó hír, hogy a várakozásokhoz képest alacsonyabb lett az éves inflációs mutató, rossz hír ugyanakkor, hogy továbbra is gyorsult az áremelkedés üteme. Nem egy-egy termék vagy szolgáltatás kiugró áremelkedése felelős a magas inflációért, hanem rendkívül széleskörű az inflációs nyomás. A maginfláció 2001 nyarán, vagyis több mint húsz évvel ezelőtt volt 9 százalék felett – emelte ki.

Az ING Bank előrejelzése szerint még az árstopok esetleges meghosszabbítása esetén is az infláció 9 százalék felett tetőzik majd valamikor június-júliusban, az idei éves átlagos infláció pedig a 8,0-9,0 százalékos sávba várható. Az MNB kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban, az effektív kamat 8,00-8,25 százalékra is emelkedhet az év közepére. Az ING Banknál egyre kevésbé tartják valószínűnek, hogy 2023-ban visszatérjen az infláció a 3 százalékos célhoz.

Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzőjének kisebb meglepetést okozott, hogy a vártnál lassabb volt az infláció márciusi gyorsulása. A megelőző hónaphoz képest az üzemanyagok áremelkedése érdemben lassult, ami az ársapka mellett a magasabb bázisra vezethető vissza. Az élelmiszerek, szolgáltatások, tartós fogyasztási cikkek áremelkedése ellenben gyorsult, ami elsősorban az energiaárak növekedésére vezethető vissza – állapította meg.

A több eurózóna országban is látható kétszámjegyű inflációtól a magyar gazdaságot elsősorban a hatósági árak védik, azonban ha az ukrajnai konfliktus nem rendeződik rövid időn belül, akkor az infláció további emelkedésére lehet számítani – állapította meg Molnár Dániel.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az üzemanyagokra, a lakossági energiára vonatkozó hatósági árak fogják vissza a drágulás ütemét, a bizonyos élelmiszerekre vonatkozó árplafon csak kismértékben gátolja az infláció gyorsulását. Ezek nélkül 12 százalék felett lenne az éves infláció. A magas élelmiszer-infláció továbbá azt is sugallja, hogy az árstopos termékeknél fellépő kedvezőtlen hatást más élelmiszerek árának emelésével próbálják ellensúlyozni – jegyezte meg. (MTI)