Elemzők: a vártnál kevésbé gyorsult az infláció márciusban
A maginfláció jelentős emelkedése széleskörű inflációs nyomásra utal, a vártnál mégis kevésbé gyorsult márciusban az infláció, a miben központi árintézkedések mellett az üzemanyagok árának tavalyi megugrása jelent meg – kommentálták a márciusi inflációs adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Elemzők: széleskörű az inflációs nyomás
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat. A maginfláció a februárihoz képest 1,0 százalékponttal 9,1 százalékosra emelkedett. Az elemzők 8,6-8,7 százalékos márciusi inflációra számítottak.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint jó hír, hogy a várakozásokhoz képest alacsonyabb lett az éves inflációs mutató, rossz hír ugyanakkor, hogy továbbra is gyorsult az áremelkedés üteme. Nem egy-egy termék vagy szolgáltatás kiugró áremelkedése felelős a magas inflációért, hanem rendkívül széleskörű az inflációs nyomás. A maginfláció 2001 nyarán, vagyis több mint húsz évvel ezelőtt volt 9 százalék felett – emelte ki.
Az ING Bank előrejelzése szerint még az árstopok esetleges meghosszabbítása esetén is az infláció 9 százalék felett tetőzik majd valamikor június-júliusban, az idei éves átlagos infláció pedig a 8,0-9,0 százalékos sávba várható. Az MNB kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban, az effektív kamat 8,00-8,25 százalékra is emelkedhet az év közepére. Az ING Banknál egyre kevésbé tartják valószínűnek, hogy 2023-ban visszatérjen az infláció a 3 százalékos célhoz.
Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzőjének kisebb meglepetést okozott, hogy a vártnál lassabb volt az infláció márciusi gyorsulása. A megelőző hónaphoz képest az üzemanyagok áremelkedése érdemben lassult, ami az ársapka mellett a magasabb bázisra vezethető vissza. Az élelmiszerek, szolgáltatások, tartós fogyasztási cikkek áremelkedése ellenben gyorsult, ami elsősorban az energiaárak növekedésére vezethető vissza – állapította meg.
A több eurózóna országban is látható kétszámjegyű inflációtól a magyar gazdaságot elsősorban a hatósági árak védik, azonban ha az ukrajnai konfliktus nem rendeződik rövid időn belül, akkor az infláció további emelkedésére lehet számítani – állapította meg Molnár Dániel.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az üzemanyagokra, a lakossági energiára vonatkozó hatósági árak fogják vissza a drágulás ütemét, a bizonyos élelmiszerekre vonatkozó árplafon csak kismértékben gátolja az infláció gyorsulását. Ezek nélkül 12 százalék felett lenne az éves infláció. A magas élelmiszer-infláció továbbá azt is sugallja, hogy az árstopos termékeknél fellépő kedvezőtlen hatást más élelmiszerek árának emelésével próbálják ellensúlyozni – jegyezte meg. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Fagy sújtotta a hazai gyümölcsösöket – áremelkedéssel és kínálati hiánnyal indul a szezon
Május beköszöntével egyre több szezonális gyümölcs jelenik meg a boltokban…
Tovább olvasom >Törökországban némileg lassult az élelmiszerinfláció áprilisban
Törökországban 2021 decembere óta legalacsonyabbra, 37,86 százalékra lassult az éves…
Tovább olvasom >Áprilisban emelkedett kissé az euróövezeti infláció
A vártnál nagyobbnak, az előző havival megegyezőnek bizonyult az euróövezeti…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: árréskorlátozást vezetne be a kormány a háztartási cikkeket árusító boltokra
A kormány szerdán tárgyalhatja, csütörtökön pedig várhatóan elfogadhatja azt az…
Tovább olvasom >Rekordméretű élelmiszergyűjtést szervez a Magyar Élelmiszerbank Egyesület pénteken és szombaton
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület által szervezett pénteki és szombati adománygyűjtésen…
Tovább olvasom >Fagylalt-komp és balatoni ízek csatája – jön a Balaton Fagyija választás
Május 9-én nemcsak a Tihany és Szántód közötti kompjárat indul…
Tovább olvasom >