Élelmiszercímkék – a „közlekedési lámpa” elutasítva

Az Európai Parlament megszavazta a kötelező tápanyagjelölést a közösség területén forgalmazott élelmiszerekre, de a civil szervezetek kérése ellenére elutasította a „közlekedési lámpa” típusú jelrendszert.

Az Európai Parlament döntése alapján a jövőben a gyártóknak az előre csomagolt élelmiszerek esetében kötelező feltüntetniük a termék energia-, só, cukor-, telített zsírsav tartalmát, emellett azt is jelezniük kell, hogy az adott összetevő az ajánlott napi mennyiség mekkora hányadát teszi ki.
Szintén fontos döntést született arról, hogy az összetevőket 100 gramm, illetve 100 milliliter vonatkozásában kell megadniuk a cégeknek ahelyett, hogy adagokra bontva közölnék az információkat. Ez azért fontos, mert így rögzített a viszonyítási mennyiség, míg ha ez nem történik meg, a gyártók hajlamosak irreálisan kis "adagokat" alkalmazni, hogy vonzóbb értékeket mutathassanak.
A jövőben kötelező lesz a hús-, hal- és tejtermékek összetevőinél a származási hely megjelölése, ezen kívül kötelező lesz feltüntetni a csomagolás elülső oldalán, ha egy termék transz zsírsavat vagy étvágynövelőt, illetve édesítőszert tartalmaz.
Ugyanakkor a fogyasztóvédelmi civilszervezetek számára csalódást okoztak az európai képviselők azzal, hogy – az élelmiszeripar nyomására – elutasították a közlekedési lámpa típusú jelölést. Ebben a rendszerben egy pillantással felmérheti a vásárló, mennyire egészséges az adott termék, mivel a túl magas szintet vörössel a még megfelelőt sárgával, az egészséges mértéket pedig zölddel jelölik.
Az Európai Bizottság lehetővé akarta tenni, hogy az egyes tagországok önállóan döntsenek arról, bevezetik-e a Nagy-Britanniában már alkalmazott rendszert, de az EP ezt is elutasította. A Corporate Europe Observatory múlt héten közzétett jelentése szerint az élelmiszeripar több mint 1 milliárd eurót fordított arra, hogy kilobbizza a szisztéma elutasítását – írja az EurActiv nyomán a Világgazdaság Online.