Magazin: Élelmiszer-pazarlás konferencia összefoglaló

A Strefowa projekt (Strategies to Reduce and Manage Food Waste – Stratégiák az élelmiszer-hulladék csökkentésére és kezelésére Közép-Európában) egy nemzetközi program. A program több célt is megfogalmaz. Az élelmiszer-­pazarlás visszaszorítása mellett megjelent az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése, a feleslegessé váló élelmiszerek hasznosítása, az élelmiszermentés és -adományozás, valamint a figyelemfelkeltés és tudatosítás területe, melyek komoly szerepet tölthetnek be az élelmiszer-pazarlás esetében. A programban részt vevő országok, Ausztria, Cseh Köztársaság, Olaszország, Magyarország és Lengyelország 16 pilot projektet valósítottak meg. Magyarországról a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és projektpartnere a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. csatlakozott.

„Válassz engem!”

Koza Andrea
PR specialista
klímareferens

A Strefowa pilotok egyike a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. „Válassz engem!” kampányvideója, mely a fogyasztót tájékoztatja a termék felhasználhatóságával kapcsolatban.

Kereskedőként a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. az élelmiszer-hulladék csökkentése érdekében dolgozói programot üzemeltet 2017 óta. Ennek keretén belül a lejárt termékek közül a pékárut és gyümölcsöt dolgozói fogyasztásra biztosítják. Humán adományozásra együttműködnek a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és átadják azon termékeket, melyek még nem lejártak, de kereskedelmi forgalomba hozásuk valamilyen okból nem támogatott, például jelöléshiba miatt.

A keletkezett hulladékokat egyrészt állatszervezetek támogatására adják át, takarmányozás célú felhasználásra. Másrészt komposztálásra előkészítik azokat szelektív gyűjtéssel, illetve átadják biogázüzemeknek energiatermelésre.

Élelmiszerhulladék-megelőzés az élelmiszerláncban

A NÉBIH szemléletformáló kampánya, a Maradék nélkül (www.maradeknelkul.hu) közel 964 500 € költségvetéssel valósult meg, melyből az uniós támogatás mértéke 578 680 € volt. Társfinanszírozóként az Agrárminisztérium 17, 6 millió Ft-tal csatlakozott. A kampány során a média megjelenésekkel több mint 59 millió elérést sikerült megvalósítani. A kampány célja a környezeti nevelés, a fogyasztói szemléletformálás és a hulladékcsökkentés volt. A program alapvetően négy sarokpontra épült. A háztartásban keletkező élelmiszer-hulladék felmérésére, szemléletformáló kommunikációs kampány és iskolai program megvalósítására, valamint a jó gyakorlatok
összegyűjtésére.

A felmérés keretén belül kiderült, hogy a magyar lakosság esetében az élelmiszer-hulladék mértéke átlagosan 68 kg/fő/év, melyből 48,7% elkerülhető lenne. A lakosság leginkább a főzött élelmiszerek (13 kg/fő/év), a pékáruk (6,5 kg/fő/év) és a zöldség-gyümölcs (5,6 kg/fő/év) terén pazarló. A felmérés arra is rámutatott, hogy pazarlás terén a leginkább befolyásoló szociodemográfiai hatások: a jövedelem, az életkor, a végzettség, a lakóhely és a régió.

Közétkeztetés és élelmiszer-hulladék

A közoktatásban az oktatási és étkeztetési feladatok szétváltak, ami meghatározza a gyermek-közétkeztetést. Az óvodába járó gyermekek, az általános iskolai tanulók és a középfokú nappali oktatásban részesülők száma alapján, közétkeztetést több mint 1 000 000 fő vesz igénybe napi szinten.

Az InDeRe Élelmezéskutató és Innovációs Intézet által megvalósult élelmiszerhulladék-felmérésre Budapest, Pest megye, Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom megye óvodáiban, általános iskoláiban, középiskoláiban és kollégiumaiban került sor. Jellemzően az ebéd során keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségének, tápanyag struktúrájának és a hulladék újrafelhasználási lehetőségeinek vizsgálata történt meg 10 051 adag teljes ebéd menünél (leves, főétel, köret). Hulladék a ki nem tálalt (21,63%) és a kitálalt, de el nem fogyasztott étel (21,25%) esetében keletkezett. Összesítve a mérési eredményeket éves oktatási napokra és az étkezésben részesülők számára, évente nagyságrendileg 138 000 t előállított étel kerül a gyermek-közétkeztetésbe, ebből évente megközelítőleg 53 300 t hulladék keletkezik. A keletkezett ételhulladékból az újrahasznosítható mennyiség 26 650 t/év, mely 35 220 000 újrahasznosítható ételadagot jelentene éves szinten.

Mit tehetnek a gyártók? Élelmiszer-hulladék a teljes gyártási folyamat során keletkezhet és keletkezik, ami ellen a szakma leginkább a termelés optimalizálásával léphet fel. Erre több lehetőség is adódik. Az élelmiszer-biztonság prioritását szem előtt tartva folyamatszervezéssel, a gyártási folyamatok fejlesztésével, készletgazdálkodással lehet hulladék keletkezésének csökkenését elérni. Szintén segíthet a „forecasting”, azaz a kereskedelmi igényekhez igazított gyártástervezés, készletezés, alapanyag-rendelés. További hulladékcsökkentés érhető el a technológiai és a termékfejlesztések alkalmazásával, az élelmiszerláncban a gyártó előtt és után elhelyezkedők ösztönzésével, illetve a kedvezőbb szabályozói környezet kialakításával. Csomagolás területén a visszazárhatóság hozhat előrelépést.

Jó példák

A Te-Food élelmiszer-nyomonkövetési rendszer a teljes értékesítési láncot lefedi a gyártótól a fogyasztóig. QR-kód jelzi az élelmiszer származási helyét és keletkezési történetét, ami a fogyasztói bizalmat erősíti a vásárlás során. A rendszer előnye a költséghatékonyság, a könnyű integrálhatóság és a feltöltött termékadatok megmásíthatatlansága. A nyomon követési rendszer átláthatóságával segít a világszinten problémát jelentő, élelmiszerek által okozott betegségek számának csökkentésében is. A Te-Food rendszer versenyelőnyt biztosít az értékesítési láncban részt vevő valamennyi szereplőnek. A lekövetett termékjelzés a csomagoláson jól látható helyen szerepel a fogyasztók tájékoztatását segítve és növelve a termékmárka ismertségét mind a B2B, mind a B2C irányú értékesítés esetében.

A Biofilter Környezetvédelmi Zrt. a fenntartható hulladékkezelésre törekszik. A begyűjtött használt sütőolaj és zsiradék biodízel előállításához, majd mezőgazdasági munkákhoz kerül felhasználásra. A vállalat által 2018-ban begyűjtött használt sütőolaj mértéke elérte az 5600 tonnát. Ez 12 300 tonna CO2 kibocsátását előzte meg, és 2600 autó éves kibocsátását fedi le. Ugyanebben az évben a cég 7600 tonna lakossági élelmiszer-hulladékot gyűjtött be, mely 4900 háztartás éves energiafelhasználására elegendő.

Az Élelmiszerbank

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület tagja az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének. Nonprofit szervezetként kettős cél elérésére törekszik. Egyrészt az élelmiszer-feleslegek összegyűjtésére, a környezeti lábnyom csökkentésére, másrészt nélkülözők segítése révén az éhezés és alultápláltság elleni küzdelemre. 350 partnerszervezettel együttműködve a szervezet rendszeresen segít a rászorulókon. 2018-ban 11 000 tonna megmentett élelmiszert juttatott el 300 000 nélkülözőhöz. Ez az érték közel kétszerese a 2016-os adatoknak. A folyamatban részt vett a Tesco, az Auchan, az Aldi és a Metro 314 áruháza. A mentett élelmiszerek értéke megközelítette a 6 472 000 forintot.

A menü egyharmada

A Felelős Gasztrohős tevékenységével egyrészt a fenntartható vendéglátóhelyek számának növelésére, másrészt a lakossági tudatosság erősítésére törekszik. A fenntartható vendéglátóhely minősítés elnyeréséhez több kritérium teljesítése szükséges. A vendéglátóhelyeken keletkezett hulladék kezelése több problémába is ütközik. A vendéglátóhelyek nem rendelkeznek kellő információval a feladathoz, miközben jogszabályi előírásokat is figyelembe kell venniük. Sok esetben gondot jelent a hulladékok kezelésére szolgáló hely, illetve elszállítás hiánya. A megkérdezett vendéglátóhelyek többsége (70%) leginkább tovább adományozná a megmaradt élelmiszert a hulladékkeletkezés elkerülése érdekében.

A háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék csökkentését szolgálja a „Nem etetem a szemetesem” kampány. A Felelős Gasztrohős lakossági kezdeményezése arra biztat mindenkit, hogy egy hónapig próbálja meg a legkevesebb élelmiszer-hulladékot termelni. Hozzájárulva ezzel a Magyarországra jellemző 68 kg/fő/év élelmiszer-hulladék mértékének csökkentéséhez.

A konferencia összefoglalója és előadásai elérhetők a www.kszgysz.hu oldalán. (x)