Magazin: Egyre kevesebb zöldséget és gyümölcsöt kapnak a vásárlók a pénzükért

Szerző: Tisza Andrea Dátum: 2022. 05. 10. 06:27

A friss, ízletes és jól bevált élelmiszereket keresik a magyar fogyasztók, de az ár szerepe egyre hangsúlyosabb a döntésekben. Turcsán Tünde, a GfK FMCG-üzletág igazgatója a zöldség- és gyümölcsfogyasztás szemszögéből elemezte az idei Zsendülés Konferencián a vásárlási szokásokat.

Turcsán Tünde GfK

Turcsán Tünde
FMCG üzletág-igazgató
GfK

A vásárlók 60%-a fogyaszt saját bevallása szerint naponta minimum egy adag friss zöldséget és gyümölcsöt a GfK 3500 fős kutatása szerint. Az egy bevásárlás során megvásárolt mennyiség nem nőtt 2021 nyarán a korábbi évekhez képest: átlagosan 2,36 kg gyümölcsöt és 1,75 kg zöldséget vitt haza egy átlagos család alkalmanként.

Az utóbbi évek drasztikus árszínvonal-növekedése, illetve az egyéb hatások (munkahelyek elvesztése, a családi költségszerkezet átalakulása) egyértelműen érezhetőek: annak ellenére, hogy Magyarországon 2021-ben egy átlagos háztartás nagyjából 41 000 forintot költött gyümölcsre, a megvásárolt mennyiség a 2014-ben mért 89 kg-ról 2021-ben 83 kg-ra csökkent. Ugyanez látszik a zöldségek esetében, amelyekre egy átlagos magyar háztartás 71 716 forintot költött tavaly éves szinten.

Szembeötlő a diszkontok térnyerése

A gyümölcs és zöldség kategóriában – az FMCG-szektorhoz hasonlóan, ám annál még erőteljesebben – a diszkontok térnyerése figyelhető meg. Amíg a diszkontok értékforgalmi részesedése a teljes FMCG-szektorban 31%, addig a gyümölcsök esetében 35, a zöldség kategóriában pedig 37%. Az egyes zöldség- és gyümölcsfajtákra vetítve az látható, hogy például a sárgarépa esetében bár növekedés nem volt, mégis 41% a diszkontok részesedése; a narancs esetében a diszkontok forgalmi része 46, a szőlőnél 37, a banán esetében 35, de az almánál is 33%-ot ér el.

Azt is gondolhatnánk, hogy ennek oka az árszínvonalban keresendő, ám abban nincs lényegi különbség a hiper-, szupermarketek és a diszkontok között.

Az online kosarakból a zöldség 4,3%-kal, a gyümölcs pedig 2%-kal részesül, míg a fizikai üzletben összeállított bevásárlókosár 7,5%-a zöldség és 4,2%-a gyümölcs éves szinten.

 

 

Keressük a kistermelői friss zöldséget és gyümölcsöt is

A kistermelői termékek legnagyobb előnye a vásárlók szemében azok frissessége. Tízből hét háztartás legalább havonta, ezen belül 24, illetve 26%-uk hetente, illetve havonta többször is kistermelői árut vásárol. A kistermelői áru szerepe kiemelkedő a tojás, a zöldség és a gyümölcs kategóriákban: a tojás esetében 41%, míg zöldség és gyümölcs kategória esetében 26-26% nyilatkozott úgy, hogy ha elérhető, mindig kistermelőtől vásárol. A zöldség és gyümölcs kategóriában azonban a legmagasabb azok aránya, akik vegyesen – hol kistermelőtől, hol üzletben – vásárolják meg a terményeket.

Tízből négyen gondolják úgy, hogy a kistermelőtől vásárolt termékek friss(ebb)ek, 24% szerint vegyszer-, adalék- és tartósítószer-mentesek, így egészségesebbek és természetesebbek, de szempontként jelenik meg megbízhatóságuk, finom ízük és jó/jobb minőségük is. A kistermelői árut nem vásárlók 68%-a szerint e termékek nehezen elérhetők, illetve ők olyan üzletekben vásárolnak, ahol kistermelői termékek nem szerepelnek a kínálatban, és 17% véli úgy, hogy ezek a termékek drágák, és nem érik meg az árukat.

Bár tízből hét magyar háztartás részesíti előnyben a friss terményeket, 2021-ben 84% vásárolt fagyasztott terméket a 2019. évi 79%-kal szemben. És ugyan a konzervek minőségét a háztartások 53%-a véli a friss terményekénél rosszabbnak, mégis a háztartások 91%-a vásárol konzerv zöldséget-gyümölcsöt. //

Kapcsolódó cikkeink