Egyre inkább előtérbe kerül a tudatosság a vásárlói döntésekben

Több boltláncot is hajlandóak vagyunk felkeresni egy-egy jobb ajánlat reményében

A tavalyi évben a háztartások által megvásárolt napi fogyasztási cikkek teljes forgalma nominálértékben 2008-hoz viszonyítva stabil maradt, viszont a mennyisége szűkült – derül ki a GfK Hungária 2009. évi kereskedelmi trendeket összegző legfrissebb tanulmányából, a Kereskedelmi Analízisekből. A háztartások vásárlási szokásaiban lassú, de egyértelmű változás figyelhető meg. A tudatosság a vásárlási döntésekben immáron kiemelkedő jelentőséggel bír. A kereskedelmi csatornák közül 2009-ben a legnagyobb növekedést a szupermarket csatorna érte el, a hipermarketek növekedése viszont megtorpant.
A magyar gazdaság teljesítményét 2009-ben nagymértékben visszavetette a pénzügyi és gazdasági válság. A gazdasági elemzők adatai alapján elmondható, hogy a negatív hatások eredőjeként a reálkeresetek 2,5 százalékkal csökkentek, a háztartások végső fogyasztása pedig 7 százalékkal esett vissza. A GfK Hungária hazai kereskedelem főbb trendjeit részletesen bemutató Kereskedelmi Analízisek 2009 tanulmánya szerint a háztartások által megvásárolt napi fogyasztási cikkek teljes forgalma 2009-ben, nominálértékben 2008-hoz viszonyítva stabil maradt, viszont a mennyisége szűkült, ha számításba vesszük azt is, hogy a stabil forgalom 4 százalékos infláció mellett realizálódott.
A kereskedelmi csatornák közül 2009-ben a legnagyobb növekedést a szupermarket csatorna érte el, amely növekedés mögött javarészt a csatorna expanziója áll (ideértve a korábbi Plus diszkont lánc Spar szupermarketekké történő alakítását). A korábbi években dinamikus fejlődést mutató hipermarket csatorna növekedése megállt a csatornába tartozó kereskedelmi láncok ellentétes növekedési trendjeinek következtében. A diszkont csatornán belül is átrendeződés figyelhető meg, és bár a Plus kiválásával a csatorna aggregált piaci részesedése csökkent, a másik négy diszkont lánc összesített piacrésze magasabb volt 2009-ben, mint az előző évben.
Magyarországon a kártyás fizetések aránya évek óta fokozatosan nő, és jellemző módon a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik a háztartások ilyen módon. A háztartások átlagosan a vásárlásaik értékének 18 százalékát fizették kártyával, ez az arány közel duplája a hipermarketekben és a C&C (Cash and carry) csatornában. Legalacsonyabb (bár lassan növekvő) a kártyahasználat jelentősége a lánchoz tartozó kisboltok, ill. a független kisboltok.