Egyelőre még nem készülhet élelmiszer a lisztbogár lárvájából

Emberi fogyasztásra alkalmas a közönséges lisztbogár lárvájából készült élelmiszer az Európai Unió szerve, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) véleménye szerint – olvasható a hatóság közleményében. Az uniós ügynökség a közösségi engedélyezésére benyújtott kérelem miatt készítette első vizsgálati jelentését.

Az állásfoglalás zöld jelzést ad a lisztbogárlárva élelmiszeripari felhasználásának, az ügynökség véleménye szerint ugyanis a rovarlárvából származó készítmények meghatározott tenyésztési és elkészítési feltelek mellett biztonságosak, egészségesek és magas fehérjetartalmúak.

A lisztbogár lárvája egészben vagy por formájában is alkalmas az emberi fogyasztásra.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Magyar Nemzet megkeresésére válaszában arra mutatott rá, hogy a most kiadott EFSA vélemény mindössze csak egy adott vállalkozás egy adott termékére vonatkozik.

Az uniós eljárásrend szerint az Európai Bizottság ezt követően hét hónapon belül egy úgynevezett állandó bizottság elé terjeszti az engedély tervezetét. Amennyiben az engedélytervezetet elfogadják, akkor a termék bekerül az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékébe.

Ha a kezdeményező vállalkozás adatvédelmet is kérelmezett, akkor annak elfogadása esetén a termék kizárólagos forgalmazója az unió területén meghatározott ideig – legfeljebb öt évig – csak a kérelmező lehet.

A Nébih megerősítette: a jelenlegi uniós szakvélemény tehát egy köztes lépcső az új élelmiszerek engedélyezésére vonatkozó eljárásban és egy konkrét termékre szól, a végleges, tagállamokra is érvényes engedélyezés még nem történt meg.

A hazai előírások módosítása nincs napirenden.

Az EFSA szakvéleményében kiemelte: „ügynökségünk tudományos szakvéleménye támogatja azokat az uniós és nemzeti döntéshozó szerveket, melyek e rovarlárvából előállított élelmiszeripari termékek európai piacokon való engedélyezéséért felelősek”.

Úgy vélik, a rovarlárvák széles körű élelmiszeripari alkalmazása környezeti és gazdasági előnyökkel jár, amennyiben a hagyományos állati fehérjeforrásokat olyanok helyettesítik, amelyek kevesebb takarmányt igényelnek, kevesebb hulladékot termelnek, és kevesebb üvegházhatású gázkibocsátást eredményeznek.

Az alacsonyabb költségek és árak növelhetik az élelmezésbiztonságot. A lisztbogárlárva mellett tizennégy további rovarfaj élelmiszeripari felhasználására vonatkozó kérelmet nyújtottak be a piaci szereplők az uniós ügynökséghez, ezekről egyelőre még nincs állásfoglalás.

A rovari fehérje élelmiszercélú felhasználása korábban komoly vitát váltott ki. A szakértők szerint a megfelelő és biztonságos tenyésztés mellett elfogadható a felhasználása, ugyanakkor nem helyettesítheti a hagyományos állati fehérjeforrásokat.

A hazai szabályozás szerint a húskészítményekre használható a hús megjelölés, ám a húspótló és egyéb, növényi vagy állati fehérjét tartalmazó készítmények elnevezése nem tartalmazhatja a hús elnevezést. (magyarnemzet.hu, Nagy Kristóf)