Egészségvédelem a gazdasági növekedésért

Az Egészségügyi Világszervezet statisztikái és hazai kutatások is alátámasztják, hogy a munkavállalók egészségi állapota 73 százalékban befolyásolható tényezőktől függ.

A 73 százalék legnagyobb hányadát az életmód teszi ki, melyet a környezeti tényezők és az egészségügyi rendszer követnek. A gazdasági válság egyik következménye a munkavállalók pszichés terheltsége és az ebből eredő egészségkárosodás, amely a munkaadói oldalon akár pénzügyi veszteségként is realizálódhat.
Magyarország – az Európai Uniós átlagához képest – jelentős hátrányban van, mind a várható élettartam, mind az egészségmegőrzés területén.  Az egészségügy finanszírozási aránya (a GDP 6,2% -a) hasonló a fejlett európai országokhoz. Mégis a magyar egészségügyi mutatók lényegesen rosszabbak a gazdasági fejlettségünk alapján elvárhatónál: a legtöbb indikátor terén az Európai Unió országai között az utolsó helyet foglaljuk el. Hazánkban a várható élettartam a legalacsonyabb az Unió tagországai közül a férfiaknál (69,2 év) és a nőknél (77,3 év) is. A legveszélyeztetettebb korosztály a 25–64 év közötti aktív korú férfiak, közülük kétszer annyian halnak meg idő előtt, mint az Unió országaiban.
2010-től a kormány a béren kívüli juttatások közül az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást a kedvezményes adózási körbe sorolta. A 25 százalékos adóteherrel az egészségpénztári befizetés jó lehetőség a munkáltatók kezében, hogy természetbeni juttatással emeljenek a munkavállalók jövedelmén. A munkáltatói egészségpénztári befizetésekkel a munkavállalók egészségügyi kiadásait finanszírozhatják, elősegítve a dolgozók egészségének megőrzését. A tagok a munkáltatói hozzájárulást kiegészíthetik egyéni befizetéssel is, melynek 30%-át az szja-ból a pénztárba visszaigényelhetik és elkölthetik – közli a portfolio.hu.