Egészség, természet, pénztárca

Bioélelmiszereken azokat a termékeket értjük, amelyek nem tartalmaznak mesterséges adalékanyagokat vagy tartósítószereket, és termesztésük, illetve előállításuk során nem használnak szintetikus vegyi anyagokat, növényvédő szereket, illetve genetikailag módosított növényeket vagy állatokat (GMO). A bioélelmiszerek előállítása olyan gyakorlatokat foglal magában, amelyek elősegítik az ökológiai egyensúlyt és a biológiai sokféleség megőrzésére irányulnak.

A bioélelmiszerek globális forgalma 2023-ban 245 milliárd dollárt tett ki, és ha az előrejelzéseknek hihetünk, az összeg idén megközelíti a 280, 2028-ban pedig a 488 milliárdot.

Ezt a komoly növekedést a szakemberek szerint nemcsak a biotermékek előnyeit megértő fogyasztók növekvő számának és tudatosságnak köszönhetjük, hanem olyan külső tényezőknek is, mint az ételmérgezéses esetek számának növekedése, a feltörekvő piacok erős gazdasági növekedése, a digitális médiamarketing és a közösségi média befolyása, meg persze a COVID. Mindeközben a fejlett gazdaságokban egyre inkább teret nyer a szervezett kiskereskedelem és nő a bioélelmiszerekre szakosodott kiskereskedők száma, sőt, a biogazdálkodásban is sor került a mesterséges intelligencia (AI) használására.

Európa a bioélelmiszerek legnagyobb piaca, azon belül „persze” Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság. A régió erős fogyasztói tudatossága az egészségügyi és környezetvédelmi kérdésekben, valamint a támogató kormányzati politikák hozzájárultak a kategória növekedéséhez. Nagy és kis szereplők: a multinacionális vállalatok, valamint a helyi és regionális termelők versenyeznek a jobb piaci részesedésért.

De miért a bio?

A fogyasztói tudatosságot már említettük, ugyanakkor érdekes a preferenciák változása is: a keresletet a fogyasztók életmódjának változása, jövedelmük növekedése, a természetes élelmekkel szemben attitűdjük is ösztönzi. A vásárlók káros vegyi anyagoktól és növényvédő szerektől mentes termékeket keresnek, hajlandóak felárat fizetni az olyan termékekért, amelyek egészségügyi előnyöket kínálnak és hozzájárulnak a fenntarthatósághoz. Nem mellesleg a fejlett országok fogyasztóinak növekvő környezettudatossága is a fenntartható és környezetbarát gyakorlatok felé való elmozduláshoz vezetett. A növekvő kiskereskedelmi jelenlét pedig megkönnyíti a biotermékek elérését.

Különböző európai kormányok szabályozásokat vezetnek be, és kezdeményezéseket tesznek a biogazdálkodás előmozdítása és a bioélelmiszerek piacának növekedése érdekében. És itt nemcsak a támogatásokra, a tanúsítási programokra és a tudatosságnövelő kampányokra gondolunk, hanem olyan, a hitelesség, valamint az élelmiszer-biztonság szempontjából is fontos intézkedésekre: az átláthatóság és a hatékonyság fenntartása érdekében például a hatóságok a kategóriára vonatkozó szigorú élelmiszer-címkézési szabályokat dolgoztak ki.

A fentiek alapján evidens a következtetés: a biotermékek piacát, az irántuk megnyilvánuló keresletet az emberek egészségközpontú gondolkozás és wellbeing-igénye mozgatja – márpedig a fejlett országokban a polgárok eltökéltek és előre gondolkodnak: a betegségekkel szembeni ellenállóképességüket is növelni akarják.

A bioélelmiszerek piacán érdekelt vállalatok új termékkategóriák és fajták bevezetésére összpontosítanak. A gyártók új és – ami a legfontosabb – innovatív biotermékekkel állnak elő fogyasztásra kész snackek, sütemények, teák, hüvelyesek, fűszerek, ehető virágok, gyógynövények, gyümölcs- és zöldséglevek vagy éppen fagyasztott termékek formájában.

Csak példaként egy különösen érdekes új trend: a biotermékek piacán érdekelt nagy cégek hangsúlyt fektetnek a növényi alapú biobevonatok használatára, amelyek megvédik a gyümölcsöket és zöldségeket az oxidációtól, a nedvességvesztéstől és más környezeti problémáktól.

Korlátok és lehetőségek

Ezzel együtt – növekvő tudatosság ide vagy oda – az emberek jelentős része még mindig nem ismeri a biotermékeket és azok előnyeit, így vonakodik még kipróbálni is azokat. Annál is inkább, hogy a bioélelmiszerek ára szinte mindig magasabb a hagyományosokénál – elsősorban a költségigényes biogazdálkodási gyakorlatok és a korlátozott méretgazdaságosság miatt. A magasabb árak pedig a kevésbé fizetőképes fogyasztók számára alig elérhetővé teszik e termékek megvásárlását.

A biogazdálkodás speciális képességeket és gyakorlatot igényel, és a gazdáknak időbe telik az áttérés a hagyományos módszerekről a biogazdálkodásra. Ez jónéhány termék és régió esetében korlátozza a kínálatot.

Ugyancsak visszafogja a piacot a bioélelmiszerek rövidebb eltarthatósága a hagyományosakéhez képest. Kutatások szerint sok bioélelmiszerben magasabb a baktériumok szintje, mint a hagyományos termékekben, ami az élelmiszerek romlását okozza. És ami rossz a jóban: tartósítószerek híján ezek a termékek nehezebben védekeznek a baktériumokkal szemben.

A piac növekedését illetően a legtöbbet ígérő lehetőségeket a piackutatók alapvetően három terület fejlesztésében látják.

A legfontosabb feltehetően a már említett termékinnováció. Az innovatív biotermékek iránt növekvő igényre a gyártók merész és egyedi biotermék-kínálattal felelnek – a legalkalmasabb erre a snackek, funkcionális italok és növényi alapú alternatívák világa.

Meghatározó az értékesítési csatornák bővítése; a gyártók és a kiskereskedők közötti növekvő együttműködések lehetővé teszik a termékek hozzáférhetőségének javítását.

Az e-kereskedelmi platformok használata különleges lehetőséget kínál a piac tágítására. Az online platformok nemcsak a szélesebb körű elérést teszik lehetővé, de megkönnyítik a fogyasztók számára a biotermékek felfedezését, a termékekre vonatkozó információk megismerését és magát a vásárlást is. //

Dietetikus tanácsok a fogyasztóknak

Sarkadi Katalin
marketingvezető
Abonett

A fogyasztók változatlanul a minőségi, és ebben a kategóriában a bio minősítéssel rendelkező termékeket keresik. A vásárlási szokások esetében ezt a kategóriát is érinti az infláció, s ezáltal egy mérsékelt csökkenés érzékelhető, de rendszeres árakciókkal igyekszünk fogyasztóink igényeit kielégíteni, valamint dietetikus tanácsokkal segíteni őket abban, hogy az Abonett termékeit – mint megbízható, hazai, hosszan eltartható, adalék- és tartósítószer-mentes kenyéralternatívákat – hogyan tudják mindennapi táplálkozásuk részévé tenni.

Az Abonett a bio termékvonalon három különleges termékkel: Máriatövissel, Hajdinával és Tönkölybúzával extrudált kenyérrel képviselteti magát. Mindhárom termékünk bio és organikus, teljes kiőrlésű, élelmi rostban gazdag. Ezen felül sikeresen építjük külföldi, saját márkás együttműködéseinket a bio kategóriában, egyre több termékkel jelenünk meg exportban a román, olasz és izraeli piacokon. //

Erősödő piac

Vajdahunyadi
Csaba
kereskedelmi és
marketingigazgató
Globus

A piackutatások szerint az organikus élelmiszerek iránti kereslet folyamatosan növekszik, amit elsősorban az egészségtudatosság és a fenntarthatósági szempontok erősödése irányít. Bár a bio termékek ára általában magasabb, a fogyasztók egy jelentős csoportja hajlandó többet fizetni a kiemelkedő minőségért és a kedvezőbb egészségügyi hatásokért. E növekvő tendenciát leginkább azok a fogyasztói rétegek táplálják, akik számára fontos a környezettudatosság és általánosságban magasabb jövedelemmel rendelkeznek.

A Globus konzervek portfólió­jában két bio termék is megtalálható: a csemegekukorica és a zöldborsó, amelyek megfelelnek az organikus élelmiszerekkel szemben támasztott fenntarthatósági és minőségi elvárásoknak.

A piac tovább erősödik majd, ahogy a fogyasztók egyre inkább tudatosan választják a fenntartható és egészséges alternatívákat. Az organikus élelmiszerek iránti kereslet növekedése azt mutatja, hogy a fogyasztók értékelik az egészségre kedvező hatással bíró és környezetbarát termékeket, így a bio zöldségkonzervek piaca hosszú távon is fejlődést jelez. //

Leggyorsabban a bioitalok területe fejlődik

Varga László
beszerzési igazgató
Auchan

2023-ra jelentős forgalomcsökkenés volt megfigyelhető a teljes bio kategóriában, ami leginkább a vásárlók árérzékenységének tudható be. Az elmúlt egy-másfél évben azonban újra látható a kategória fejlődése. A legnépszerűbb és a legnagyobb mértékben fejlődő területek egyértelműen az italok, ezen belül is a növényi italokat, a zöldségleveket, valamint a söröket keresik leginkább a vásárlók.

A trendre reagálva az idei év elején saját márkás bio növényi italokat vezettünk be, amelyek a termékkóstolások során nagyon pozitív vásárlói visszajelzéseket kaptak. A bioitalok mellett a biokávéink is igen kedveltek vásárlóink körében. Ezen a területen leginkább saját márkás termékeket kínálunk vásárlóinknak, a választékot pedig az elmúlt időszakban még tovább szélesítettük kávépárna, szemes, valamint őrölt prémium kávékkal, hogy még több kiváló minőségű, kedvező árú terméket biztosítsunk a hozzánk ellátogatóknak. //

Tiszta haszon

Tűnjön bár talán didaktikusnak, összegyűjtöttük és pontokba szedtük a bio előnyeit.

1. A bio kifejezés a terméken törvény által védett, ezt az EU ökológiai rendelete pontosan meghatározza és szabályozza. Tehát ha a termék címkéjén az áll: bio, akkor az „belül” is bio.

2. A biotermékek vásárlása a regionális takarmánytermesztés támogatását is jelenti, ami több hozzáadott értéket jelent: helyi terméket, rövidebb szállítási utakat és jobb ökológiai egyensúlyt.

3. A bioélelmiszerek átlagosan kevesebb növényvédőszer-maradékot tartalmaznak, mint a hagyományos termékek.

4. A biogyümölcsöket tovább hagyják érni, a biozöldségeknek pedig több időt hagynak a növekedésre a földeken. Ezért természetes módon érnek, és kialakul a rájuk jellemző ízük.

5. Nincsenek mesterséges aromák, ízfokozók vagy színezékek. A bioállatok lassabban nőhetnek, ami elősegíti az ízletes, márványos hús kialakulását.

6. A biogazdálkodásban a géntechnológia alkalmazása a növényekben, állatokban és segédanyagokban törvényileg tilos, ráadásul ellentmond a biogazdák filozófiájának.

7. A vetésforgó, a szerves trágyázás, a vegyes termesztés, a gondos talajművelés, valamint az kémiai eredetű műtrágyák és növényvédő szerek kerülése biztosítja a biológiai aktivitás (a talajszervezetek!) magas szintjét, a termékenységet és ezáltal a talaj stabilitását.

8. Nincsenek szintetikus kémiai növényvédő szerek és műtrágyák, amelyek beszivárognak a talajvízbe. A közvetlen közelben lévő folyók és tavak kevésbé szennyezettek növényvédő szerekkel.

9. Az ökológiai állattartás egyértelműen szabályozott, és az állatok számára előnyös: biotakarmány, több hely, több mozgás és még sok más. A gazdálkodó szervezetek kevesebb állatot tartanak adott területen.

10. A változatos vetésforgó és a szintetikus kémiai növényvédő szerek kerülése segít a méheknek a túlélésben és a virágok beporzásának elvégzésében. //

Innovatív termékekkel

Makai Noémi
marketing manager
Hipp

Az idén 125 éves HiPP már közel 70 éve képviseli a természet, az ember és a gazdaság egymással összhangban történő tudatos kezelését. Ma a HiPP vállalat a világ egyik legnagyobb biogazdálkodással előállított nyersanyag-feldolgozója világszerte és a világ első számú biobébiétel-gyártója. Az édesanyák a hozzátáplálás során fontosnak tartják a kompromisszummentes minőséget, ezért az elmúlt időszak nehezebb gazdasági körülményei mellett is növekedett piacrészesedésünk a nedves bébiétel kategóriában.

A bio manapság egy fontos trend, leginkább egészségtudatossági szempontok miatt, ugyanakkor emellett elengedhetetlennek tartjuk az ezzel összefüggésben lévő fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos edukáció folytatását is. A HiPP sikere a folyamatos megbízható minőség mellett az innovatív termékeink bevezetésének is köszönhető. Ezek a termékek – mint például a direktpürét tartalmazó gyümölcsösüvegek – a nyersanyag-feldolgozásban hoztak innovatív megoldásokat, melyekkel termékeink még ízletesebbekké váltak. A nyersanyagok mellett a könnyen újrahasznosítható csomagolások fejlesztése és bevezetése is fókuszterület. //

Diverzifikált termékkínálat

de Gereczné
Rudnai Éva
beszerzési
és marketingvezető
Real Nature

Több mint 15 éve felvállalt missziónk az egészséges táplálkozás támogatása a hazai fogyasztók körében is. Mi úgy tapasztaljuk, hogy ma már az egészséges étrendnek a bioélelmiszerek nem kizárólagos letéteményesei. Szerencsére ma már a korszerű élelmiszeripari innovációknak és termelésnek köszönhetően a különböző diétákban, funkcionális táplálkozási trendekben a nem bio szegmens is kitűnő lehetőségeket kínál akár protein, kollagén, tejmentes, cukormentes, GMO-mentes, vegán, vegetáriánus, s a sort még folytathatnánk hányféle termékkategóriában.

Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően mi úgy látjuk, hogy önmagában a bio címke a fogyasztók számára nem jelent egyedüli útmutatást és lehetőséget. A vásárlók amikor a polcokon egészséges táplálkozási törekvéseikre keresik a választ, ma már sokkal diverzifikáltabb termékkínálattal találják szembe magukat, így természetesen változtak a fogyasztói igények is, sokkal többféle szegmensben keresik ők is céljaik megvalósítására az alkalmas árucikkeket. //

Bakonyi-Kovács
Krisztina
senior product consultant
GfK Consumer Panel

A 2022–2023-ban tapasztalható erősen inflációs környezet az élelmiszer-vásárlási szokásainkra is rányomta a bélyegét. 2021 végétől kezdve 2023 közepéig a hazai lakosság több mint 40%-os áremelkedést tapasztalt az élelmiszerárak tekintetében. Válaszlépésként a bevásárlókosarakba kerülő élelmiszerek mennyiségének visszafogásával, illetve az olcsóbb termékek irányába történő elmozdulással igyekeztek a háztartások a kiadásaikat kordában tartani.

Az élelmiszerekkel való takarékosság központi téma lett, azonban az egészséges táplálkozás, a minőségi élelmiszerek fogyasztása fokozatosan háttérbe szorult. A CPS GfK 2023-ban megjelent Táplálkozási szokások tanulmánya alapján erősödtek a takarékossági szempontok, például többen mondták a 2023-as felmérésben a korábbi hullámokhoz képest, hogy nem dobják ki a maradék ételeket, viszont csökkent azok aránya, akiket tudatosan érdekel a táplálkozás és szívesen tájékozódnak a témában.

Ahogy a zöldségek és gyümölcsök ára meglódult, szignifikánsan visszaesett azok aránya, akik a friss élelmiszereket részesítették előnyben a fagyasztott vagy feldolgozott élelmiszerekkel szemben (62% a korábban mért 72%-kal szemben), illetve azok aránya is jelentősen csökkent, akik hajlandóak voltak ártöbbletet fizetni a friss árukért (32%/41%).

Az infláció hatására az ár szerepe átmenetileg előtérbe került az egészségességi szempontokkal szemben, ennek következményeként a természetesség és a bio élelmiszerek iránti igény is visszaszorult. A mesterséges adalékok kevesebb vásárlót tartottak vissza, mint korábban, és az összetevőket is egyre kevesebben böngészték. 2023-ban a válaszadók 17%-a állította csupán, hogy tudatosan keresi a bio (organikus) élelmiszereket, míg 2021-ben ez az arány 22% volt.

A bio termékek vásárlása a teljes lakosság körében egyelőre inkább csak alkalomszerű. Bár a háztartások kétharmada időről időre vesz valamilyen bioterméket, rendszeres vásárlásuk korántsem jellemző. Azok aránya, akik legalább hetente vásárolnak ilyen élelmiszert, csupán párszázaléknyi.

A bioélelmiszerek legfőbb előnyének a vásárlók az egészségességet tartják, míg a vegyi áru kategóriában a vegyszermentességen és a környezetvédelmi szempontokon van a hangsúly. A biotermékek szélesebb elterjedését gátolja, hogy a többség túl drágának tartja, valamint időnként kétség merül fel a vásárlókban a valós organikus mivoltukkal kapcsolatban. E mögött egyrészt a laza szabályozás, és ezzel összefüggésben pedig olyan negatív tapasztalatok állnak, amikor a bio megnevezés inkább marketingfogásként jelenik meg, mintsem valódi termékjellemzőként.

A funkcionális élelmiszerek vásárlóközönsége jóval szélesebb; a háztartások több mint fele fogyaszt heti szinten valamilyen mentes (pl. laktóz-, illetve gluténmentes), vagy valamilyen speciális diétát támogató élelmiszert. Nem csak valós orvosi indokok miatt választunk ilyen típusú élelmiszereket, általános percepció, hogy hozzájárulnak az egészséges életmódhoz. Legszélesebb vásárlói körrel a cukormentes élelmiszerek rendelkeznek, utánuk a sorban a laktózmentes élelmiszerek következnek. A bio és a gluténmentes élelmiszerek vásárlói hatóköre éves szinten a háztartások 20-30%-át teszi ki, és ennél alacsonyabb a növényi alapú élelmiszerek penetrációja.

A cukormentes élelmiszerek között a szénsavas üdítőitalokat keresik legtöbben, de a kekszek és a jeges teák között is egyre bővül a szegmens vásárlóközönsége. A laktózmentes szegmensben a tejeké és a sajtoké a főszerep, míg a növényi élelmiszerek között a tejek tudtak leginkább nőni. //