Édes életre vágyunk

A cikk a Trade magazin 2023/12-01. lapszámában olvasható.

A Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkárától, Intődy Gábortól megtudjuk, hogy a szektor megélt néhány nehéz időszakot a közelmúltban. A 2008-as recesszió, 2011-ben a népegészségügyi termékadó bevezetése, majd 2020-ban a pandémia is jelentősen visszavetette az édességek iránti keresletet, ami az oltások bevezetésével, 2021-re stabilizálódott. A gyártók bizakodók, hasonló visszaesésre nem számítanak.

Jelenleg egyértelműen dráguló piacról beszélhetünk, aminek fő okai az inflációs környezet, az alapanyagárak, az energiadíjak, a munkabérköltségek, a NETA adó jelentős emelése és a kereskedők veszteségporlasztása emelkedő kiadásaik, többletadóik és az árstopok miatt.

Intődy Gábor
főtitkár
Magyar Édességgyártók
Szövetsége

– A magyar édességpiac éves forgalmának nagysága számítási módtól függően 250–350 milliárd forint körül alakul. A nyereségesség szegmensenként, vállalkozásonként különböző. Egyetlen év alatt két nagyon fontos alapanyag, a cukor és a kakaó ára több mint a másfélszeresére nőtt. Ezek az emelkedő alapanyagárak fokozatosan a fogyasztói árakban is érvényesültek – jelzi a szakember.

A minőség győzelme a mennyiség felett

A csokoládék, kekszek, cukorkák és egyéb édesség termékek drágulása a Szövetség becslése szerint összeségében 20% körül alakult, ahogy a forgalom 20%-kal, körülbelül 310 milliárd forintra emelkedett, jellemzően stagnáló vagy kis mértékben csökkenő eladási mennyiségek mellett. Ezzel az édességek drágulása az átlagos, 40% körüli élelmiszer-infláció alatt maradt. Ezzel együtt is nagy különbségek akadnak a termékcsoportok között: van, ami drasztikusan és van, ami kevésbé drágult. Egy nyertes termékköre is volt az elmúlt évnek, a jégkrém. Itt az eladások 5% körül növekedtek. Eközben a jégkrém ára is jelentősen emelkedett, nem kis részben az energiadrágulásnak köszönhetően, mert a jégkrém a folyamatos mélyhűtésigénye miatt nagyon energiaigényes csemege.

– A minőségi elvárásokból általában az áremelkedés ellenére sem mondanak le a magyarok. A Szövetség felmérése szerint az édességet vásárlók 49%-a felelt úgy, hogy a minőségről nem mond le, inkább ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolja az adott terméket, 37% időnként árérzékenyebb, időnként pedig a minőséget választja, és csupán 14% választja egyértelműen szinte mindig az olcsóbbat – teszi hozzá Intődy Gábor.

A gyártók nem számítanak elhúzódó válságra

Keserűségre nincs ok

A gyártók bizakodók, arra számítanak, hogy stabilizálódnak az alapanyagárak, stagnálnak az energiaárak, és adóügyekben további racionalizálást és adminisztrációs egyszerűsítést remélnek. Prognózisuk szerint a forgalom visszaesése nem lesz olyan jelentős, mint a 2008-as recesszióban, vagy a pandémia első évében, és nem számítanak elhúzódó válságra.

– Üdvözöltük, hogy megszüntették a NETA-halmozódást, azt a gyakorlatot, hogy az alapanyagokra is megfizették a gyártók a NETA-t, majd a késztermékre is meg kellett fizetni. A rossz hír pedig a nemrég bevezetett EPR-díjak világviszonylatban is kiemelkedő mértéke – avat be a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára.

Az újonnan megjelenő pályázatoktól azt remélik, hogy azokban technológiai fejlesztésesekre és a csomagolások fejlesztésére is lesz forrás, ugyanis ezeket a területeket tartják kritikusnak a jövő szempontjából.

– A prémiumizáció folyamata az elmúlt egy-két év erőteljes inflációja miatt most megtorpant. Egy hosszú, legalább évtizedes folyamat van mögöttünk, amiben a fogyasztók inkább a minőségibb, drágább termékekre váltottak. Ennek köszönhetően tűnt el például a bevonómassza-csokoládé tábla a kínálatból – emlékeztet Intődy Gábor. //