Dr. Kozák Tamás: „A magas inflációnak hosszú az árnyéka”

A cikk a Trade magazin 2025/6-7. lapszámában olvasható.

 Hogyan értékeli a magyar kiskereskedelmi szektor 2024-es teljesítményét, különös tekintettel a forgalom alakulására és a szektor alkalmazkodóképességére?

Dr. Kozák Tamás
főtitkár
Országos Kereskedelmi
Szövetség

– 2024 a reálbérek növekedésének éve volt, abban bíztunk, hogy a lakossági fogyasztás ugyanolyan, ha nem nagyobb erővel tér vissza a piacra. Ebben azonban csalódnunk kellett, tudomásul kellett venni, hogy a „magas inflációnak hosszú az árnyéka”, és a fogyasztási szokások – amelyek a COVID alatt alaposan megváltoztak – sem a hagyományos kiskereskedelemnek kedveznek.

 Az idei év eddig eltelt hónapjai alapján milyen trendek rajzolódnak ki a kereskedelmi szektorban? Lát-e érdemi változásokat a fogyasztás szerkezetében vagy ütemében az előző évhez képest?

– Jól indult az év, januárban kifejezetten jól alakult a kiskereskedelmi forgalom, amit a gyenge december után nagy megkönnyebbüléssel fogadott a szakma. Aztán a januári inflációs adatok megjelenése után februárban meginogtak a vásárlók, amire a kormány segítő szándékú, ámde drasztikus beavatkozása, vagyis az árrésstop is rátett egy lapáttal. Mi úgy látjuk, hogy a fogyasztó ebből egyetlen dolgot érzékel, azt, hogy „megint valami baj van”. Az elbizonytalanodás mindig együtt jár a fogyasztás visszafogásával – ez most sem volt másképp. A kormány várakozásaival ellentétben már februárban is csökkent a kiskereskedelmi forgalom januárhoz képest 0,6%-kal, aztán márciusban még tovább esett, ezúttal 0,5%-kal.

 Milyen technológiai fejlesztések, digitális megoldások vagy üzleti innovációk alakítják jelenleg a kiskereskedelmi piacot, és ezek milyen hatással vannak a versenyképességre?

– A mesterséges intelligencia térhódításának vagyunk tanúi azoknál a vállalatoknál, ahol elegendő adat, információ áll rendelkezésre a folyamatok optimalizálásához, vagy akár vezetői, szakértői döntések támogatásához. A robotizáció hatékonyságjavulással jár, rutinjellegű tevékenységek automatizálása erősíti a versenyképességet. A nem túl távoli jövő egyik nagy kérdése, hogy a kis, -középvállalatok hogyan tudják felvenni a versenyt a nagyobb üzletláncokkal, hiszen erőforrásaik korlátozottabbak. A nem túl közeli jövőben pedig – meggyőződésem szerint – érdemben foglalkozni kell majd az alapjövedelem kérdéskörével is, hiszen a robotizáció számtalan munkakörben képes kiváltani az emberi munkaerőt a kereskedelemben is.

Az árérzékenység tovább erősödött, a prémium márkák helyett az alacsonyabb árkategóriájú termékek kerültek előtérbe, és a saját márkás termékek népszerűsége is nőtt

 Hogyan változtak a fogyasztói szokások az elmúlt év során, különösen az árérzékenység, a fenntarthatóság iránti elvárások és a vásárlási csatornák használata tekintetében? Milyen stratégiákkal reagálnak erre a kereskedelmi szereplők?

– Főképp az előre látható tendenciák érvényesültek, de mindegyikre rányomta a bélyegét az óvatosság. Az árérzékenység tovább erősödött, a prémium márkák helyett az alacsonyabb árkategó­riájú termékek kerültek előtérbe, és a saját márkás termékek népszerűsége is nőtt. Az online fogyasztás súlya nőtt, decemberben a háztartások 54%-a vásárolt valamit online, az egy háztartásra jutó átlagos online költés pedig 49 500 forint volt, de ezen a piacon is a legolcsóbb szereplő, azaz a Temu tarolt. Ahogy várható volt, a kamatok mérséklődésével nőtt a fogyasztási hitelek összege is 45 milliárd forintra, de ez csak nominális értelemben tekinthető rekordnak, reál értelemben meg sem közelíti a 2019-es 41 milliárd forintot.

Örvendetes, hogy egyre erőteljesebb a fenntarthatóságot figyelembe vevő tudatos vásárlás, ezen belül is a használtcikk-vásárlás térnyerése a legszembetűnőbb – ez azonban csak addig tekinthető valóban pozitív tendenciának, amíg nem kényszerűségből vagy pusztán megtakarítási szándékkal történik.

 Mely makrogazdasági tényezők – például az infláció, a reálbérek alakulása vagy az adózási környezet – befolyásolják leginkább jelenleg a kiskereskedelem működését? Hogyan készül fel a szektor ezek kezelésére?

– Az alaptrendeket a reálbérek alakulása és a fogyasztási szokások határozzák meg leginkább. Ezek együtt jellemzően kijelölnek egy pályát, amitől lefelé könnyű eltéríteni a fogyasztókat, különösen egy olyan inflációs sokk után, mint amilyen a 2022–23-as volt. Ilyen eltérítő hatás volt az infláció januári felpörgése. Ez látszik a fogyasztás szerkezetén is, ilyen „válságos” időkben szokott az élelmiszerek súlya 30% fölé emelkedni a kiskereskedelmi forgalomban, és ehhez már 2024 utolsó negyedévében is közel jártunk, akkor 29,66% volt.

Értjük, hogy a kormány a lakossági fogyasztás felpörgésétől várja a GDP idei növekedését, mert export, beruházások, ipari termelés és lakásépítés hiányában ez másképp nem megy, de a lakossági fogyasztás önmagában nem képes növekedési pályára állítani a gazdaságot, ha az emberek folyamatosan nagy kockázatokat érzékelnek. A kiskereskedelem elemi érdeke, hogy támogassa ezt a törekvést, de ez nem könnyű akkor, amikor különadók sújtják, adminisztratív intézkedések hátráltatják (plázastop), és most már az árrésstop is arra kényszeríti a piaci szereplőket, hogy visszafogják azokat a beruházásokat, amelyek egyébként egyértelműen a vásárlói igények jobb kiszolgálására irányulnak.

A robotizáció hatékonyságjavulással jár, rutinjellegű tevékenységek automatizálása erősíti a versenyképességet

 Milyen kilátásokat lát az idei év második felére a magyar kiskereskedelmi piacon, és milyen fő célkitűzéseket tűzött ki maga elé az Országos Kereskedelmi Szövetség 2025-re?

– Fő célunk a kiskereskedelmet sújtó hatósági intézkedések kivezetése, az éles, de tiszta verseny alapjainak visszaszerzése. Szorgalmazzuk a kiskereskedelmi árrésstop kivezetését, mivel az csak el­odázza a szükségszerű áremelkedéseket, amíg a mezőgazdasági termelői árindex két számjegyű ütemben emelkedik, a forint árfolyama pedig hektikus kilengéseket mutat. Ezenkívül el akarjuk érni a kiskereskedelmi különadó eltörlését, ami azonnali árcsökkenéssel járhatna az érintett kereskedelmi láncoknál, hiszen ez a forgalomra vetített adó hatalmas teher a piaci szereplőknek.

Emellett természetesen nem barátunk a plázastop, és semmi más sem, ami megakadályozza a fejlesztéseket, elvonja a forrást azoktól, nem mellesleg pedig elbizonytalanítja a vevőinket.