Dr. Felkai Beáta Olga: „Az egyik kiemelt elnökségi témánk az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás elleni fellépés lesz”

A cikk a Trade magazin 2024/6-7. lapszámában olvasható.

– Melyek voltak 2023-ban az élelmiszeripar és a kereskedelem számára a legfontosabb történések és kihívások Magyarországon?

Dr. Felkai Beáta Olga
helyettes államtitkár
Agrárminisztérium

– Az emelkedő alapanyagárak, egyéb inputköltségek, valamint a gyenge belföldi kereslet és a mérséklődő export együttes hatására már a 2022-es év végén csökkenésnek indult az élelmiszeripari termelés volumene – ez a tendencia csak nyár végén fordult meg, és idén év elejétől mondhatjuk el, hogy újra növekedést tapasztalunk. Hosszú évek óta azt látjuk, hogy az élelmiszeripar eredményességének jelentős részét az exportnak köszönheti, tavaly azonban az exportértékesítés is csökkent, néhol a belföldi visszaesés mértékét is meghaladó módon.

A keresletcsökkenést elsőnek mindig a kereskedelmi adatok jelzik, ahol a mennyiségi csökkenés mellett a fogyasztási szerkezet átrendeződése is tapasztalható volt: a prémium termékek kereslete minimálisan csökkent, azonban a „középkategóriás” termékek iránti igény jelentősen visszaesett, és az olcsóbb, sok esetben gyengébb minőségű termékek kerültek előtérbe. Ez a gyártóknak is kihívást jelentett, a termelési szerkezet átgondolását igényelte, ami hatott a beruházási igényekre is – a homogén, nagy mennyiségű árualap előállításához egyértelműen a mérethatékonyságot kell előtérbe helyezni a versenyképességhez.

– Hogyan reagált a kormány az élelmiszeripar előtt álló globális kihívásokra, mint az alapanyagárak emelkedése vagy a logisztikai problémák?

– Elsősorban a támogatási oldalra helyeztük a hangsúlyt. A korábbi támogatási tapasztalatok becsatornázása mellett az újonnan érkezett impulzusok is beépítésre kerültek a most formálódó KAP ST felhívásokhoz. A következő pályázatok az együttműködéseket, a kiszámítható alapanyag-beszerzést és értékesítési csatornákat, az energiahatékonyságot, valamint a fenntarthatóságot fogja szem előtt tartani. A tavaly év végén lebonyolított beszállítófejlesztési támogatási program is a láncszemlélet erősítését szolgálta egyedi ötletekkel és könnyen értékesíthető fejlesztési eredményekkel.

Eddig is rendszeres volt a kapcsolatunk az ipari szereplőkkel, a szakmai szervezetekkel és érdekképviseletekkel, tavaly azonban még ezt az intenzitást is fokoztuk, hogy értesüljünk a problémákról, és ha indokolt és lehetséges, beavatkozhassunk. De emellett az ágazat kitörési pontjait is vizsgáljuk, például feltérképeztük az ágazat innovációs helyzetét és fejlesztési lehetőségeit.

– Milyen intézkedéseket hozott a kormány a fogyasztók érdekeinek védelmében, különös tekintettel az élelmiszerárak stabilizálására?

– A fogyasztás ösztönzését tűztük ki célul, ehhez került bevezetésre például a kötelező akciózás, vagy akár az árfigyelő rendszer is. Azonban reményeink szerint a fogyasztás visszatérése mellett újra a minőségi, lehetőleg magyar élelmiszerek aktív jelenlétére tudunk majd fókuszálni.

Fontos a szervezetekkel való közös gondolkodás

– Mik a legfontosabb célkitűzések és feladatok, amelyeket Magyarország a soros EU-elnöksége alatt kíván megvalósítani az élelmiszeripar területén?

– Vannak kötelező elnöklési, jogalkotási feladataink és általunk választott prioritások is. Az egyik kiemelt elnökségi témánk az élelmiszer-pazarlás és az élelmiszer-veszteség elleni fellépés lesz, melynek budapesti konferenciáját őszre tervezzük. Az élelmiszer-pazarlást az egész élelmiszerlánc tekintetében szeretnénk fókuszba helyezni: ugyan az élelmiszer-hulladék legnagyobb része, több mint fele a háztartásokban keletkezik (fejenként közel 60 kg élelmiszert dobunk ki egy év alatt, ami nagyságrendileg 40 ezer Ft veszteséget jelent egy főre vetítve – és ugyan az EU-s átlaghoz képest kedvező ez a mennyiség, még mindig jelentős), de a lánc többi szereplője is érintett.

Másik fontos szakmai témaként hazánk brüsszeli Állandó Képviselete az élelmiszer-imitátumok, illetve -helyettesítők szerepe, megnevezése, tagállami tapasztalatai kapcsán tervezi szakmai rendezvény megtartását, a laboratóriumi húsok témáját is középpontba állítja.

Az Európai Bizottság a jogalkotás terén az utóbbi időszakban láthatóan alább adott korábbi ambícióiból. Több, korábbi években meghirdetett javaslat nem került elfogadásra, vagy akár már vissza is vonták. Elég a fenntartható növényvédelemről szóló 2009/128/EK irányelv módosítását célzó tervezetre gondolni, amelyben a Bizottság a növényvédő szerek tagállami felhasználását akarta drasztikusan lecsökkenteni „fűnyíróelv” alapján, függetlenül attól, hogy ez az egyes tagállamokra, illetve az EU egészére milyen hatással van, és globálisan hogyan befolyásolja az élelmezésbiztonságot. Magyarország volt az első a tárgyalássorozatban, amely felhívta a figyelmet az előkészítetlenség veszélyeire – szerencsére azóta a Bizottság hivatalosan is visszavonta ezt az anyagot.

Az állatvédelem területén is voltak a Bizottságnak ambiciózus céljai (például az élelmiszerek állatjóléti jelölésére vagy az állattartásra vonatkozó állatjóléti előírások), melyekből végül az állatok szállítása és a hozzá kapcsolódó műveletek során megvalósuló állatjóléti követelményekről, illetve a kutyák és macskák jólétéről és nyomon követéséről szóló rendelet tervezetek kerültek elfogadásra. A szállítást szabályozó tervezetről a magyar elnökség során szakértői szintű vita várható, míg a kutyák és macskák jólétéről szóló tervezet vonatkozásában jó eséllyel a magyar elnökség zárja majd le a tárgyalásokat és véglegesíti a jogszabályt. Ebben a tervezetben egyébként olyan problémákra készül jogi szabályozás, mint például az illegális kutyaszaporítás visszaszorítása, mely hazánk számára is kiemelkedő fontosságú.

Szintén ambiciózus volt a tavaly még több elemből álló élelmiszer-jelölési dosszié, amely a frontoldali tápértékjelöléstől (FOPNL) kezdve az eredetmegjelölésen keresztül a dátumjelölésig nagyon sok elemet tartalmazott volna, de ezekben a tárgyalások vagy el sem indultak, vagy nem történt bennük érdemi előrelépés. Év végére várható az Európai Számvevőszék különjelentése az élelmiszer-jelölésről. Amennyiben ez időben megjelenik, ebből tanácsi következtetést készítünk majd. Szakmailag emellett nyomon követjük a folyamatosan alakuló FOPNL „eseményeket”, hiszen a hazai élelmiszeriparra gyakorolt hatása jelentős a témának, szükség esetén az elnökségi feladataink közé is beemeljük a szakmai egyeztetést. A fenntartható élelmiszerrendszerre vonatkozó keretszabályozással kapcsolatos bizottsági javaslat nem jelent meg, így ezzel jelenlegi információink alapján nem lesz teendő.

Több nemzetközi szakmai, illetve jogalkotási fórum szervezet ülésszakán és eseményén is hazánk fogja képviselni az EU-s álláspontot. Ilyen például az Állategészségügyi Világszervezet Európai Regionális Bizottságának ülése, az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet közgyűlése, a Codex Alimentarius Főbizottság ülése, a Codex Alimentarius Export-import Ellenőrzési és Tanúsítási Szakbizottság ülése, a Codex Alimentarius Táplálkozástudomány és Különleges Táplálkozási Célú Élelmiszerek Szakbizottság ülése, a Codex Alimentarius Élelmiszerek Állatgyógyászati Szermaradékai Szakbizottság ülése és a Codex Alimentarius Élelmiszer Jelölési Szakbizottság ülése.

Több szakmai rendezvényre is sor kerül majd Budapesten: az uniós tagállamok, valamint a nyugat-balkáni országok főállatorvosainak munkacsoport ülésére, a Növényegészségügyi Főtisztviselők informális ülésére és az Európai Gyógyszerügynökség Állatgyógyászati Készítmények Bizottsága (CVMP) és a Kölcsönös Elismerési és Decentralizált Eljárások Koordinációs Csoportja (CMDv) informális ülésére is. //