Döntött az Európai Parlament: új szabályok a fenntarthatósági jelentésekhez
Az új irányelv 2024-től egységesíti a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételét, így a pénzügyi cégek, a befektetők és a szélesebb nyilvánosság összehasonlítható és megbízható információkhoz juthat hozzá arról, mit tesznek a szervezetek a klímavédelemért.

(Fotó: Pixabay)
Az Európai Parlament 2022. november 10-én elfogadta az európai fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (CSRD). A CSRD célja annak biztosítása, hogy a cégek megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő klímakockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról. Az EY hatástanulmánya szerint az eddigi mintegy 11 ezerről közel 50 ezerre nőhet azoknak az EU-s vállalatoknak a száma, akikre vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség. Az EY becslései szerint csak Magyarországon több mint ezer magyarországi székhelyű nagyvállalat érintett. A CSRD jelentős pozitív hatásokat hozhat az éghajlatváltozás lassítása, az EU gazdaságának versenyképessége, valamint az érintett vállalatok eredményességére nézve is. Most viszont rengeteg teendő áll a cégek előtt, ugyanis a korábbinál több fenntarthatósággal kapcsolatos információt kell majd nyilvánosságra hozniuk, ráadásul olyan formában kell ezt megtenniük, hogy a befektetők össze tudják azokat hasonlítani más cégek adataival is.
„A szabvány előírja az érthetőség, a relevancia, az ellenőrizhetőség és az összehasonlíthatóság kritériumait, valamint megköveteli az információk valós bemutatását is” – húzta alá Lukács Ákos, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetője. A szakember az irányelv jelentőségét, valamint a felkészülésre fennmaradó időt figyelembe véve azt javasolja a cégeknek, hogy már most kezdjék el a felkészülést, hiszen hamarosan elkezdődik a verseny a fenntarthatóság területén is, és akik nem állnak időben rajtvonalhoz, könnyen lehet, hogy sosem tudják majd behozni a lemaradásukat.
Az Európai Tanács várhatóan november 28-án ratifikálhatja az új szabályokat, amelyek alkalmazását 2024 és 2028 között kell megkezdenie a magyarországi cégeknek is. Elsőként, 2024. január 1-től a jelenlegi, a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá tartozó nagyvállalatoknak. A legnagyobb változást 2025-ben lehet majd tapasztalni, ekkor drasztikus mértékben megnő az érintettek köre azáltal, hogy ekkortól a nem szabályozott piacokon működő nagyvállalatokra is kiterjed a jelentéstételi kötelezettség. Az érintett cégek köre 2026-tól a szabályozott piacokon működő kkv-kal bővül, ugyanakkor ők 2028-ig mentesülnek az irányelv kötelező alkalmazása alól.
Kapcsolódó cikkeink
Az öntözésen múlhat a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége
Egyre jelentősebb vízhiány vár Európára, ezért az öntözésen és a…
Tovább olvasom >Hagyomány és innováció: így marad versenyben a Nádudvari az élelmiszerpiacon
A mai élelmiszerpiacon nem elég pusztán jó minőséget kínálni –…
Tovább olvasom >K&H: összefogás a fővárossal a klímasemlegesség jegyében
Budapest Főváros és a K&H Bank aláírta azt az együttműködési…
Tovább olvasom >További cikkeink
WHO: 50 százalékos drágulást sürgetnek a dohány, az alkohol és a cukros üdítők esetében
A következő tíz évben legalább 50 százalékkal kellene növelni a…
Tovább olvasom >Gyorsult az euróövezet gazdasági teljesítményének növekedése júniusban
Gyorsult az euróövezet gazdasági teljesítményének növekedése júniusban az S&P Global…
Tovább olvasom >Így változnak a gyógyszerárak: árkorlátozást vezetett be a kormány
Július 1-jétől életbe lépett a Nemzetgazdasági Minisztérium gyógyszerekre vonatkozó árkorlátozása,…
Tovább olvasom >