Döntött a Kúria: nem lesz népszavazás a vasárnapi boltzárról

Szerző: trademagazin Dátum: 2015. 10. 20. 12:25

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatait helybenhagyva kedden elutasította azokat a felülvizsgálati kérelmeket, amelyeket a vasárnapi munkavégzés tilalmára vonatkozó népszavazási aláírásgyűjtő ívek hitelesítése érdekében nyújtottak be – közölte a legfelsőbb bírói fórum a honlapján.

polc-

A Kúria három ügyben összesen öt, az NVB korábbi határozatait támadó beadványt utasított el, javarészt eljárási okokból – derül ki a Kúria honlapjáról.

A Kúria a tényállás szerint korábban helybenhagyta az NVB-nek azt a határozatát, amely megtagadta a hitelesítését az alábbi kérdésnek: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?”. A Kúria e korábbi döntésének jogerőre emelkedéséig a párhuzamossági moratórium miatt nem volt benyújtható azonos tárgyú kérdés. (A párhuzamossági moratórium szerint egy kérdés benyújtása után nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés az előbbi hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig.)

A Kúria azt a döntését június 30-án hozta meg, és még aznap kézbesítette az NVB-nek, amely a www.valasztas.hu honlapon 16 óra 05 perckor közzétette, a www.kuria-birosag.hu honlapon pedig 18 óra 11 perckor jelent meg. Mivel a Kúria döntésével megszűnt a párhuzamossági moratórium, megnyílt a lehetőség az azonos tárgyú kérdés benyújtására.

Az NVB tagja L. A. június 30-án 16 óra 15 perckor nyújtotta be a L. Z. G. magánszemély által megfogalmazott – MSZP-hez köthető – kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”
Az NVB erről a kezdeményezéséről azt állapította meg, hogy a belépőkártyával rendelkező, ezáltal a benyújtás idejében előnyt szerző L. A. által beadott kezdeményezés sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint a népszavazás kezdeményezésére jogosultak esélyegyenlőségét, ezért az NVB megtagadta a hitelesítést.

W. Z. június 30-án 16 óra 30 perckor 43 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő íven az „Egyet ért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?” kérdést nyújtotta be az NVB-hez, amely érdemben eljárva a hitelesítést megtagadta.

Egy harmadik ügyben július elsején 8 óra 11 perckor nyújtottak be az aláírásgyűjtő ívet hitelesítésre az NVB-hez azzal a kérdéssel, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet nyitvatartási idejét?” Az NVB azonban a hitelesítést megtagadta a párhuzamossági moratóriumra hivatkozva, ez a kérelem ugyanis W. Z. előző nap érkezett kérelméhez képest elkésett.

A Kúria lényegében csak W. Z. kérelmét utasította el érdemi vizsgálat alapján, a másik két beadvány eljárási okok maradt eredménytelen.

Az MSZP-hez köthető kérelem ügyében a Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény szerint a döntések meghozatalában szavazati joggal rendelkező NVB tagok nem vehetnek részt olyan eljárási cselekményekben – például mások népszavazási kezdeményezésének kézbesítésében -, amelyek törvényességének elbírálásában is döntésalakító szerepük van. Ezt a kezdeményezést azonban „nem a magánszemély szervező, hanem dr. L. A., az NVB megbízott tagja juttatta el az NVI részére”, ám ezt nem tehette volna meg.

A másik, W. Z. magánszemély által kezdeményezett ügyben annak a kérdésnek a hitelesítését kérték: „Egyetért-e Ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?”

Ezt a kérdés az NVB azért utasította el, mert nem felelt meg az egyértelműség követelményének, ugyanis a pihenőnap Alaptörvényben elismert jogának részletszabályait már több, hatályos törvény is rendezi, ezért nem lenne egyértelmű a választópolgárok előtt az Országgyűlés számára előírandó jogalkotási kötelezettség. Emellett az NVB szerint a kérdés azért sem felelt meg az egyértelműség kritériumának, mert az két, egymással ok-okozati összefüggésben nem álló kérdést foglal magában, amely kizárta, hogy a választópolgár azokban külön-külön nyilvánítson véleményt.

Az NVB-nek ezt a döntését három felülvizsgálati indítványban is támadták, ám a Kúria mindhármat elutasította és az NVB-nek ezt a döntését is helyben hagyta.

A harmadik, július elsején magánszemély által benyújtott ügyben annak a kérdésnek a hitelesítését kérték: „Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet nyitvatartási idejét?”

Ezt a kérdést az NVB érdemben, tartalmát tekintve nem vizsgálta, a hitelesítését a párhuzamossági moratóriumra, W. Z. korábban érkezett azonos tárgyú kérdésre hivatkozva tagadta meg.

Ebben az ügyben a Kúria kimondta, hogy a párhuzamossági moratórium megszűnése időpontjának előreláthatónak és kiszámíthatónak kell lennie, de erről a törvény konkrét rendelkezést nem tartalmaz, ezért azt a jogalkalmazásnak kell kialakítania.

A Kúria rámutatott, hogy a népszavazási kezdeményezések tárgyában való bírósági döntés a jogalanyok széles körét érinti, ezért ezen határozatok megismerésére széles körben kell lehetőséget biztosítani. Ennek a követelménynek a Kúria határozatának a www.valasztas.hu honlapon történő közzététele is megfelelt, ezért jelen ügyben jogszerű volt a párhuzamossági moratórium feloldásának e közzétételhez kötése.

A Kúria három keddi döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak, ám jogerőre emelkedésüket, közzétételüket követően lehet újabb kezdeményezéseket benyújtani a vasárnapi munkavégzés tilalmával kapcsolatban.

A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szerint a Kúria döntése után már ketten is benyújtották kérdésüket a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban. (MTI)

Kapcsolódó cikkeink