Magazin: Édes élet

Idén fennállásának 25. évfordulóját is ünnepelte a Magyar Édességgyártók Szövetsége. Sánta Sándor, a Szövetség elnöke így összegzett:

– A Magyar Édességgyártók Szövetségét 25 évvel ezelőtt alapította 12 vállalat. Érdekes, hogy ezek közül ma már csupán egyetlen olyan van – a Tutti Kft. –, amely ugyanabban a formában, ugyanazokkal a tulajdonosokkal és ugyanazon a néven működik. Ma már 25 tagunk van, termelésük a hazai piac több mint 85 százalékát adja.

_{Sánta Sándor
elnök
Magyar Édességgyártók Szövetsége}

Hosszú évek munkájának eredménye, és büszkék vagyunk rá, hogy ez részben a Szövetség tudatos kommunikációjának érdeme, de a bevonómasszából készült csokoládék, úgy tűnik, teljesen kikopnak a kereskedelemből. A valódi csokoládéból készült figurák értékbeni részesedése 2006-ban még alig haladta meg az 50 százalékot, ma viszont már 93 százalékos részesedéssel büszkélkedhetnek. Olyannyira igaz ez, hogy a legnagyobb hipermarketláncban a fő gondolasoron táblák hirdetik, hogy minden ott található termék valódi csokoládéból készült.

Tavaly vált először igazán látványossá a speciális igényeket kielégítő édességválaszték bővülése, ami idén sem maradt abba. Glutén-, cukor-, laktózmentes édességek és paleotermékek is találhatóak a választékban.

Ezenkívül még minket is mindig meglep a hagyományos édességeknél a hihetetlen ízválaszték. Cukorkával, ismert alkoholmárkákkal, diákcsemegével töltött figurák sokasága közül válogathatunk az üzletekben. Ugyanígy az alapcsokoládé is sok esetben karamell- vagy gyümölcsdarabkákkal, esetleg mentollal van ízesítve.

Az egyik leglátványosabb azonban az ajándékok térhódítása. Szinte minden nagyobb márka jelentkezett olyan húsvéti/karácsonyi édesség-összeállítással, amely mellé nagy értékű ajándék, a legtöbb esetben plüssfigura van csomagolva.

A teljes édességpiac értékben növekszik, mennyiségben pedig enyhén csökken. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a fogyasztók a jobb minőség felé kezdenek fordulni, azaz inkább kevesebb, de drágább édességeket választanak.

Beruházások, innovációk és reformtermékek sokasága jelzi, hogy a hazai édesipar készen áll a megerősödésre, ám kérdéses, hogy versenyképességi szempontból a magas adók miatt hátrányos gazdasági környezetben meddig bírja a versenyt nyugati és regionális versenytársaival.

Vásárlói igények

Talán a legjobban mérhető és látható változás a fogyasztói ízlésben, hogy megszerettük az étcsokoládét. Míg 2012-ben az akkori fogyasztói kutatásunk szerint az emberek 27 százaléka mondta, hogy étcsokit eszik a legszívesebben, ma ez a szám már 34 százalékra emelkedett.Érdekes, hogy a budapestiek (42% kedvence) és az 50 felettiek (52% kedvence) járnak elöl az étcsoki fogyasztásában.

Ma két fő irányzat figyelhető meg az emberek és a csokoládé mindennapi viszonyában: az egyik a kézműves csokoládék térhódítása, a másik pedig a különböző reformcsokoládék divatossá válása.

Annak ellenére, hogy legújabb kutatásunk szerint az emberek több mint fele (54%) szerint az édességek esetében nem számít az egészségesség, csak az ízélmény, mégis az édesipar egyik legdinamikusabban fejlődő kategóriája az úgynevezett „healthy”, azaz egészséges.Megfigyeléseink szerint ennek a termékcsoportnak a piaca bővül a legdinamikusabban. Kis túlzással, de az egész iparág a healthy kategóriában keresi a növekedési lehetőséget.

Törvényes keretek

Az ipar életében a Szövetség megalakulása utáni majdnem 20 év viszonylagos nyugalomban telt. Az elmúlt években három meghatározó esemény állította nehéz helyzet elé az iparágat.

2011-ben vezették be a Népegészségügyi Termékadót, amely komoly terhet rótt a hazai édesiparra, és ma is komoly versenyhátrányt jelent a külföldi termékekkel szemben.

2013-ban, egyik elsőként Európában Magyarország bevezette a TFA-rendeletet, azaz a termékek transzzsírsavtartalmának szabályozását. Ez a változás szintén nem volt könnyű, hiszen technológiai újítások és beruházások voltak szükségesek hozzá, viszont példás gyorsasággal és együttműködően sikerült megvalósítani, így már több éve nincsenek TFA-tartalmú termékek a hazai piacon.

Harmadrészt tavaly több európai uniós tagországgal együtt Magyarország is aláírt egy úgynevezett cukorcsökkentési keretmegállapodást, amelyben arra tett szándéknyilatkozatot, hogy 2020-ig 10 százalékkal csökkenti az élelmiszeripari termékek hozzáadottcukor-tartalmát. //