Életmódunk változása, mindennapjaink tempójának gyorsulása markánsan befolyásolja étkezési szokásainkat, ám az ebéd továbbra is a legfontosabb étkezésünk marad. Körképünk témája az ebéd: vendéglátóhelyi, szociális, kiszállított – e szegmensek sikerei és problémái több évtizedes társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok eredményei, amelyeket 2020 végére rendkívüli módon felerősített a vírusválság. A helyzetet a szakmai területek egy-egy meghatározó szereplőjének szemével láttatjuk, de megszólaltatjuk az ipar és a kereskedelem képviselőit is.
Szerző: Ipacs Tamás
A COVID-19 nem változtatta meg gondolkodásunkat: az egészségtrendek továbbra is ugyanúgy befolyásolják étkezésünket, mint korábban, örömmel próbáljuk ki az újdonságokat, most is szeretjük a kényelmi termékeket, ám a külső körülmények – sok esetben romló anyagi helyzetünk – meghatározzák lehetőségeinket. Ezzel együtt a modern ember próbál ügyelni arra, hogy a szénhidrátok és zsírok mellett megfelelő arányban fogyassza a tápanyagokat, vitaminokat, proteineket is.
A termékfejlesztőket nem befolyásolja a vírus, az ipar ontja a fogyasztó igényeinek változásaihoz igazodó új és újabb termékeket. Náluk is gyorsabban alkalmazkodnak a vendéglátósok – már amikor működhetnek!
A húsfogyasztás csökkentésének divatja Magyarországon is erősödőben van, annyira, hogy januártól például a Nestlé Professional is húsmentes termékkategória bevezetését tervezi a hazai piacon. A komfort foodok és az egészségtudatos étkezési trendek térnyerése miatt a salátára már nemcsak köretként, hanem komplett főételként is szívesen gondolnak honfitársaink is. A kényelmi kategória dinamikusan fejlődő terület: egyre kedveltebbé válnak a hidegkonyhai saláták, saláta-„feltét” kombik, sushik. Nagy választékban jelennek meg a polcokon a szinte minden élethelyzetben megoldást jelentő, tradicionális magyar és nemzetközi készételek – nem kis hányaduk szorosan illeszkedve az egészségtrendekhez.
A menüztetés országa
Idéztük már a fine dining egyik hazai képviselőjének klasszikussá vált gúnyos bon mot-ját: delente a menüztetés országává válunk! Nos, ma már aligha engedheti meg magának egy vendéglátós, hogy elkerülje az alkalmazkodást a piac igényeihez:
a növekvő költségek, munkaerőhiány miatt muszáj újragondolni az étlapot, az árazást, a hűségprogramokat, és új értékesítési módszereket kell keresni.
Hadd álljunk meg itt egy pillanatra, és idézzünk két remek kreatív ötletet. Egy budapesti irodaház étterme néhány éve all-you-can-eat rendszerben ebédeltetett, egyetlen egyszerű menüsort kínálva, önkiszolgáló rendszerben; amíg ott voltunk, özönlöttek az emberek, gyorsan forogtak az asztalok. A másik példa tengerentúli és friss: havi 99 vagy évi 1000 dollárért ebédbérletet kínál 4 együttműködő étterem, amiért a vendég naponta egy fogást fogyaszthat, de bármelyiküknél.
Eltérő megközelítések
– Az éttermekben hétköznapokon az ebéd többnyire a menühöz vagy üzleti étkezéshez kapcsolódik, és „békeidőben” a külföldi vendégekhez – elemez Semsei Rudolf, a VakVarjú étteremcsalád, a Bodza Bistro és Mákvirág étterem tulajdonosa, emellett vendéglátós szakmai szervezetek vezetője és aktív tagja.
– A hétköznapokon kínált kedvezményes árú ebédmenü Budapesten 1200-1300 Ft, míg vidéken 1000-1200 Ft. Ez egy speciális kategória, általában az étterem közelében dolgozók térnek be hozzánk, az összeg 2 fogásra értendő. Bár a menü elkészítése plusz konyhakapacitást igényel, sok asztalt foglal el (mert 2-3 fős csoportokban jönnek a vendégek), és a menü mellett nem realizál egyéb fogyasztást (például nem kérnek pluszban üdítőt, ásványvizet a vendégek), de készítésének is megvan a maga miértje.
Érdemes kiszámolni, hogy ha a menü árából kb. 60-70% az áfa és a bekerülési költség, akkor nagyjából 400 Forint árrés kalkulálható ebédenként, ez 100 adag ebéd esetében nagyjából 40 000 Ft, amiért két alkalommal meg kell telnie az étteremnek, az elkészítése lefoglal egy szakácsot a konyhán.
Mi nem feltétlenül azért készítünk menüt, mert ugyanez a vendég este visszatér hozzánk a családjával vagy barátaival, és ez nem is igazán jellemző.
Racionális döntések mentén
Akkor végeredményben miért „menüztetünk”? A belvárosban mindenekelőtt azért, mert az étterem előtt elhaladó külföldi vendéget egészen biztosan vonzza a teltház: ha sokan vannak valahol, és még esetleg helyiek is a vendégek, az pozitív értékeket közvetít. Így a menüt fogyasztó vendégekre lehet akár ingyenes statisztaként is tekinteni. Ezért is van az, hogy csak azokban az üzleteinkben kínálunk menüt, ahol az üvegportálon keresztül belátni az étterem belső részébe.
Ahol déli menüt kínálunk, ott az a cél, hogy a vendégtér egyszer teljen meg a „menüző” vendégekkel, ezt követően a menü – sokszor már 13.00 előtt – „elfogyott”.
Az üzleti, baráti vagy családi ebédre érkező vendégeink jóval magasabb fogyasztói kosarat képviselve, már nem menüt, hanem az étlapról választható ételeket rendelik. Sőt – mivel ők valamilyen alkalomra érkeznek – sokszor kifejezetten zavarja őket a menüző tömeg.
Az üzletiebéd-vendégek nálunk túlnyomóan à la carte fogyasztanak, de vannak olyan magasan pozicionált, kifinomult konyhát vivő éttermek is, ahol választható üzleti menü is, amely bár kedvezményes, de mégis jóval drágább, mint a megszokott napi ebéd menük.
A vendéglátás üzleti tevékenység, magától értetődik, hogy az elején el kell döntenünk, ki a célcsoportunk: az ő igényeiknek megfelelően tervezzük és végezzük a munkánkat. A VakVarjú étteremcsalád több étterme is – a Buda, a Beach és a Csónakház – az üzleti és a baráti ebédekre épül, nincs déli menü, mégis jó a forgalom.
Rutin és tapasztalat
A többi VakVarjúban két- és háromfogásos menüt kínálunk üdítővel – jellemzően az előbbi a sikeresebb –, az adagok valamivel kisebbek, mint az étlapról rendeltek. Természetesen a rántott ételek a kedvencek, főzeléknapokon visszaesik a forgalom, mégis kínáljuk azokat is, hiszen fontos a változatosság, és az edukációt is fontosnak tartjuk. Modern, egészséges konyhákat vezetünk, így bekerülnek halételek, grillezett húsok salátával is.
Tapasztalatom szerint, ahol a lokáció miatt válogatni lehet az éttermek között, ott kb. 7 percnyi időt hajlandóak sétálni az emberek ebédidőben. 11 óra körül elkezdenek gondolkodni azon, hová menjenek aznap ebédelni. Akad, aki tudatosan választva a helyet érkezik, miután 4-5 hely napi ajánlatát megnézte az interneten, mások az utcán keresgélnek, nézegetnek – nekik mindenképpen kommunikálni kell a menüt, főként megállítótáblán. És persze vannak törzsvendégek, akik kizárólag hozzánk járnak ebédidőben.
Ígéretes koncepció, amikor heti választékban 3 előétel vagy leves, 3 főétel és 2 desszert közül választhat a vendég; a Duna-korzón található VígVarjú étteremben terveztük is a bevezetését, de a pandémia miatt végül nem indítottuk el.
Az önkiszolgáló éttermekben is elérhető déli menü – kedvezményesebb áron és a fizetés is egyszerűbb –, ám ezekben az üzletekben tapasztalataink alapján a vendégek inkább a választás lehetőségét keresik. Azaz keresték, mert a COVID-19 érkezésével az irodaházakból eltűntek az éttermek: az irodában dolgozók létszáma drasztikusan lecsökkent, és a munkáltatók egy része az ott maradtaknak sem engedélyezi az önkiszolgálókban étkezést – így megszűnt a napi menüztetés is.
A jövő részének maradni
Napi menü kiszállítása sem lett nagyon jellemző nálunk, az erre a célra létrehozott szolgáltatásunkat – a Mákvirág Expresszt – meg is szüntettük. Sem a költség, sem a kommunikáció tekintetében nem tudtuk felvenni a versenyt ezen ágazat „versenylovaival”, ez egy teljesen más szakterület.
A családoké, pároké a hétvége, ilyenkor az ebéd néha még a vacsoránál is erősebb! Hétvégén nem kínálunk menüt; akkora a családi forgalom, hogy némelyik éttermünkben még bébiszittert is alkalmazunk.
A kiszállított ételek áfájának 5%-ra csökkentése jó hír, de ez a hagyományos éttermek gondjait önmagában nem lesz képes megoldani. Mindenesetre csökkenti a veszteséget, és nem utolsósorban a törzsvendégeinkkel való kapcsolattartásban is szerepe van a kiszállításnak.
Meggyőződésem, hogy a vírus és az általa okozott válság után az éttermi vendéglátás a gazdaság elsők között helyreálló ágazatai között lesz – így történt ez idén nyáron, a tavaszi első hullám után is. Ahogy veszélyérzet nélkül járhatunk majd újra étterembe, ugyanúgy fogunk étkezni, mint annak előtte.
Persze a járvány nem múlik el nyomtalanul: az emberek felelősségérzete, önfegyelme és ezzel együtt a higiénia fontosságának érzése növekszik. Megmarad a tudatukban, hogy a fokozott tisztaság, az asztalok fertőtlenítése, a fertőtlenítőpontok megléte az üzletekben a biztonságukat szolgálja – foglalja össze a helyzetet Semsei Rudolf –, az étterem ezek biztosításával vívhatja ki bizalmukat.
Mentőöv…
Önmagában az ételek kiszállítására nyilvánvalóan nem lehet a szakma működését alapozni, mégis, sok vendéglátóhely számára ez most az életben maradás egyetlen lehetőségét jelenti. A járvány első hullámában bebizonyosodott, hogy egy-egy étterem, csak saját erejére támaszkodva, nem tudja a kiszállítást hatékonyan megoldani. Így aztán – bár a szakmai érdekvédők egy része nehezményezte, hogy az éttermi ételek kiszállításával foglalkozó vállalkozások a bruttó árak alapján számítják jutalékukat –, egyre több étterem veszi igénybe a nagy hálózatok szolgáltatását.
…és trend
– A NetPincérhez csatlakozó partnerek számának folyamatos növekedése a járvány első hulláma során felgyorsult – mondja Blaumann Debóra, a NetPincér marketingigazgatója. – Március óta több mint 1500 partner jelezte felénk csatlakozási szándékát: éttermek, kávézók, élelmiszerüzletek, cukrászdák. A jelentkezők legnagyobb része (69%) Budapest és az agglomeráció területéről keresett meg minket, de folyamatosan bővül a vidéki csatlakozók száma is. Mára több mint 3300 étterem és más üzleti partner érhető el rajtunk keresztül 800+ településen.
Régóta növekvő tendenciát mutat a rendelések mennyisége is, úgy véljük, a vírussal összefüggő korlátozások ebben csak részszerepet játszottak.
Mindenhol jó, de muszáj otthon!
Míg hétköznap ebédmegrendelőink egy jelentős hányada kisebb fogyasztói kosárral rendel – ami arra utal, hogy egyedül fogyasztja el az ételt –, addig a hétvégi rendelésekre a nagyobb fogyasztói kosár jellemző, tehát sokan akár az egész család részére kérnek ilyenkor ebédet.
Míg a tavalyi évben az átlagos kosárérték 3500 forint körül alakult, idén már elérte a 4000 forint körüli összeget.
2020 eddigi adatai alapján úgy tűnik, a hamburger vírustól függetlenül a legnagyobb favorit, kérik minden formában! Nagyon népszerűek a különféle menüajánlatok, a csirkés gyorsételek és a pizza is.
Már az otthoni házi kosztot előnyben részesítő fogyasztók is tudnak a NetPincérről rendelni, ha éppen az ebéd egy fontos hozzávalója kimaradt volna, hiszen egyre több élelmiszerüzlet is szerepel partnereink között.
Bevezettük az „érintkezésmentes kiszállítást”. Rendeléskor jelezni lehet, amennyiben megrendelését az ajtó elé vagy a kapuhoz kéri a megrendelő, aki új platformunk augusztusi élesítése óta élhet a kuponzseb lehetőségével, adhat akár online borravalót is, mostantól pedig fizethet Appley Pay-jel is. Csomagolóanyagaink megbízható forrásból származó, 100%-ban újrahasznosítható anyagokból készülnek.
Az étel- és élelmiszer-házhozszállítás továbbra is biztonságos – a WHO és az EFSA is megerősítette már tavasszal: a koronavírust nem lehet étellel vagy itallal való kapcsolattal terjeszteni. Március óta a korábbiaknál is jobban ügyelünk arra, hogy minden partnerünk betartsa a szükséges higiéniai előírásokat, amelyekről magunk is folyamatosan tájékoztatjuk az érdekelteket – húzza alá Blaumann Debóra.
Ki evett a tányérkámból?
Magyarországon bő fél évtizede kiszámolták szakértők, hogy a közétkeztetésből – akkor – hozzávetőlegesen 1,5-2 millió honfitársunk részesül bölcsődékben és iskolákban, kórházakban és idősotthonokban, kollégiumokban, börtönökben: felmérések híján a másfél milliós szám azóta is a „hivatalos álláspont”. A szakmából ma 1,1-1,4 millió közötti becsléseket hallunk.
No meg azt, hogy az óvodai és iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felelt meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet 3 éve végzett kutatásai szerint kihívást jelent az előírt mennyiségű zöldség, gyümölcs, tejtermékek és további szükséges alapanyagok megfelelő időszakonként való biztosítása. Az igazán kézzelfogható eredmény mindössze az ételek só- és cukortartalmának racionalizálása.
A munkahelyi étkeztetés – túlnyomóan ebédeltetés – más gondokkal küzd. Célcsoportja fizetőképessége folytán jobb minőségű ételeket igényel, és minthogy potenciális törzsvendég, meg is kapja azt. A szolgáltatók ennek megfelelően fejlesztették konyháikat, próbálnak jobb minőségű alapanyagokkal dolgozni, sokszor maguk keresik meg a helyi termelőket. Ám az, hogy 27%-os áfával kell dolgozniuk, komoly hátrányba hozza őket a mindössze 5% áfával terhelt „utcai” vendéglátósokkal szemben – és az egyenlőtlen versenynek csak egyik oka az árkonkurencia!
Belülről látva!
– A közétkeztetés viszonylag zökkenőmentesen funkcionál, hiszen az intézmények működnek, de a munkahelyi étkeztetés komoly válságban van – mutat rá Zoltai Anna, a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) elnökségének tagja.
A menzaételek 2013 óta végzett érzékszervi bírálatainak eredményei azt mutatják, hogy a közétkeztetés általános minősége javul, ezt bizonyítják az objektív módon végzett laborvizsgálati eredmények is. Ám a helyzet továbbra sem rózsás. A közétkeztetőknek a növekvő bér- és alapanyagköltségek miatt egyre rosszabb minőségű helyettesítő termékeket kell használniuk – ez rossz irány, ám kényszerhelyzet. Komoly gond, hogy az alapanyagok ára nehezen tervezhető: nagyban függ az évszaktól és a helyi lehetőségektől. Ugyanakkor a törvényi szabályozás sematizált és gyakran kontraproduktív.
A rendszer eleségei
Jellemzően az ételek minőségének és a táplálkozási előírásokat rögzítő jogszabálynak köszönhető, hogy az iskolai étkeztetésben a tehetősebb településeken lemorzsolódás érzékelhető: a 3.-4. osztályos korosztály esetében jelentkezik először, majd felfelé haladva egyre rosszabb arányt mutat; a középiskolásoknak általában már kis hányada étkezik közétkeztetésben, főként a kollégisták. Akik kiesnek a támogatások hálójából, kisebb valószínűséggel veszik igénybe a szolgáltatást. A KÖZSZÖV már többször jelezte a döntést hozók felé, hogy a közétkeztetés jelenlegi finanszírozási rendszere önpusztító, és sürgős reformra szorul.
Ami a munkahelyi étkeztetést illeti, a COVID-járvány komoly rendet vágott az irodaházakban működő kantinok, éttermek, kávézók körében. Vendégkörük nemcsak a home office elterjedése miatt szűkült jelentősen, hanem mert a munkáltatók nem kis hányada az irodákban maradt dolgozóinak is tiltja az étkezést a kantinokban.
Az étkeztetők azt mondják, a járvány első hullámának következményeként tartalékaikat teljesen felélték, túlélésükhöz a bérkiegészítő támogatáson kívül a 27%-os áfa 5%-ra csökkentésére is nagy szükség lenne, ehhez azonban a szakmai érdekvédelmi szervezetek által sokszor kért, ám eddig hiába várt kormányzati döntés is kellene – összegez Zoltai Anna.
Gyógyulás lassú léptekben
A közétkeztetésben elérhető ételek minőségéről, valamint az ezzel és az ételkiszállítással kapcsolatos vizsgálataik eredményeiről a Nébih illetékeseitől kértünk tájékoztatást.
– A „menzás ételek” minőségével kapcsolatos panaszok megszaporodása tette indokolttá, hogy 2013-ban bevezessük a közétkeztetésben a készételek programszerűen végzett érzékszervi vizsgálatát és minősítését. 2017-ben az addigi általános leíró érzékszervi vizsgálati módszert a vizsgálati eredmények objektívebbé és a módszer egységesebbé tétele miatt felváltotta a 20 pontos súlyozófaktoros érzékszervi vizsgálat és minősítés rendszere. A vizsgálatok a Nébih fix laboratóriumaiban, illetve az érzékszervi mobil vizsgálóállomáson zajlanak.
2013–2019 között az ország 580 településének főző vagy tálalókonyháján történt mintavétel. Ebben az időszakban a csaknem 1400 db menüsort – összesen körülbelül 4800 készétel érzékszervi tulajdonságait vizsgáltuk.
A vizsgálati adatok összegzése után elmondható, hogy ebben a 7 évben a megvizsgált ételek 37%-a átlag feletti vagy kiváló, 63%-a átlagos vagy annál rosszabb minősítést kapott. A javítandó minőségű, potenciális ételhulladéknak tekinthető készételek mennyisége pedig a minősítések alapján a 2013-as 72,7%-ról 49,7%-ra csökkent. Lemorzsolódás tendenciáját az iskolai közétkeztetés területén nem érzékeltünk.
Van, ami ellenőrizhető, van, ami nem
Ami a megfelelő minőségű alapanyagok esetleges „kispórolását” illeti, nincs jogszabályi előírás az alapanyagok minőségével kapcsolatban – azon kívül, hogy emberi fogyasztásra alkalmasnak kell lennie – így retorzióról sem beszélhetünk. A Minőségvezérelt Közétkeztetési Program célja már indulásakor, 2015-ben is többek között az volt, hogy jó minőségű alapanyagok kerüljenek be a konyhákra. Azok a vállalkozások, amelyek igazolhatóan hazai, jó minőségű alapanyagot használnak fel az ételkészítéshez, magasabb pontszámot kapnak a minősítés során.
Megtévesztő fogyasztói tájékoztatásra visszavezethető gyakorlattal azonban lehet találkozni: az úgynevezett imitátumok minősége eltérő lehet – például az étlapon szereplő MÉ előírásainak megfelelő virsli helyett olcsóbb imitátumot („pálcikát”, „rudacskát” vagy hasonlót) használnak, szolgálnak fel.
A pandémia okán bevezetett veszélyállapot az éttermeket a házhozszállítás irányába terelte. A helyzetre reagálva a Nébih a Szupermenta program keretein belül foglalkozott az étel-házhozszállítással. A termékteszt során komplex vizsgálatokat végeztünk: vizsgáltuk magát a terméket, készételt mind kedveltségi, mind laboratóriumi vizsgálatokkal. Továbbá a fogyasztói tájékoztatásra, és magára a szolgáltatásra is (futár védőeszköz-használata, rendeléstől kézhez kapásig eltelt idő stb.) figyelmet fordítottunk. A szállítás során élelmiszer-biztonsági szempontból kockázatot jelent az étel esetleges szennyeződése. Mivel az ételeket az előállító vendéglátó-vállalkozások a legtöbb esetben jól záródó, biztonságos csomagolással látták el, így a szállítás során ez a kockázattípus nem jelent meg. //
A kényelmi ételek öröme
A fogyasztók életmódváltozásának köszönhetően a készételek fogyasztása nő. A járvány miatt a biztonság kérdése különösen fontossá vált; a csak természetes anyagból készülő, tartósítószert nem tartalmazó, hőkezelt termékeink teljes biztonságot nyújtanak a vásárlóknak. Választékunk folyamatosan bővül, Foodbox FITT ételeinket az egészségcentrikus fogyasztóknak szánjuk – ezek jól látható, kínálótálcás csomagolásban kerülnek ki a polcokra. Előnyük, hogy a zsugorfóliás zárással a termék egészen a felbontásig megőrzi az ínycsiklandó tálalási formáját.
A hazai ízek közül a bácskai rizseshús, a nemzetközi vonalon pedig a bolognai tészták a legkelendőbbek. Ebben az évben csirkés fogásokat is vezettünk be új tálcás csomagolásban.
Termékeink online is elérhetők webshopunkban. Foodbox ételekből a hosszú eltarthatósági időnek és a széles választéknak köszönhetően akár több hétre is be lehet tárolni. A készételek szinte minden élethelyzetben megoldást jelentenek. Fogyasztóink között megtalálhatók az irodai vagy akár üzemi dolgozók, a fiatal párok, de akár már az iskoláskorú gyerekek is. //
Készételek kényelme
A tipikus magyar ételek nagyon kedveltek a vásárlók körében. A leveseknél figyelembe vesszük a szezonalitást: például nyáron gyümölcsös krémlevesek, az ünnepek alkalmával tradicionális magyar ételek kerülnek a választékba: a lencseleves, a töltött káposzta és a kocsonya nagyon kedveltek a téli szezonban. Azonban figyelünk az egészséges táplálkozás támogatására is: saláták, vegán és fitt ételek is a választék részét képezik. Itt meg kell említenünk a SPAR enjoy Convenience üzemet is: egyre több kényelmi étellel jelentkeztünk és fogunk még a közeljövőben jelentkezni. A kényelmi kategória dinamikusan fejlődő terület.
Rohanó életet élünk, ezért fontosak a gyorsan elkészíthető és egyúttal minőségi termékek. A friss saláták kevésbé fogynak most, de a sushi egyre kedveltebbé válik, a convenience üzemünk termékei közül pedig nagyon jól teljesítenek a hidegkonyhai saláták. //
Igények, világmárkák, trendek
A vendégek, fogyasztók ízletes, friss ételekre vágynak, megbízható vendéglátóktól, akár munkahelyi, éttermi vagy közétkeztetésről beszélünk. A jellegzetes magyar ételek mellett a fogyasztók is fokozatosan nyitnak a különlegességekre, a változatos étrendre, amely zöldségeket, halat és húsmentes opciókat is tartalmaz. Levesek tekintetében megnövekedett az igény a krémlevesekre, mind a fogyasztók, mind a vendéglátók részéről, amelyekhez remek alapot biztosítanak Maggi és CHEF alapleveink, krémleveseink, a főfogások izgalmasabbá tételére pedig remek választás a CHEF likvid termékcsaládunk, valamint a CHEF és THOMY mártásaink, amelyek óriási segítséget jelentenek a mindennapokban, kiszámíthatóbbá teszik a menük összeállítását.
Egyik legaktuálisabb trend ma a húsmentes fogyasztói szokások terjedése, erre reagálva a Nestlé Professional januárban tervezi a Garden Gourmet húsmentes termékkategória bevezetését a magyar piacon. //
Mindig a friss a legfinomabb
A Chef Market az éttermek, közétkeztetők, street food egységek és a házhoz szállítást kínáló vendéglátóhelyek jelentős alapanyag-beszállító nagykereskedése.
A közétkeztetésben számos energia- és tápanyagelvárásnak kell megfelelnie nap mint nap, erre rakódnak még a hazai szabályozások a só- és cukortartalommal kapcsolatban. Fontosnak tartjuk, hogy a közétkeztetésbe ugyanúgy egészséges, friss alapanyagok kerüljenek, ezért minden friss termékünket oda is a legmagasabb minőségi sztenderdek alapján választjuk ki. A munkahelyi étkeztetők jóval kevesebb korláttal dolgoznak, bár sokan még ragaszkodnak a klisékhez annak dacára is, hogy nagyobb forgalmat érhetnének el megújulással.
Legsikeresebb akcióink azokra a közkedvelt termékekre, kategóriákra épülnek, melyeket sok vendéglátóhely napi szinten nagy mennyiségben használ – például a csirkehúsra, nagy kiszerelésű sajtokra, vagy akár a tarhonyára, tésztákra. A készételek előnye, hogy sokáig tárolhatók, mégis, ha van idő akár egy gyors főzésre, inkább minőségi, friss alapanyagokból érdemes dolgozni, hiszen minden egészséges és finom fogásnak ez az alapja. //
Gyors, mégis egészségtudatos
A K&K Family termékek koncepciója már a kezdetek óta azon alapul, hogy praktikus segítséget nyújtsunk mindazoknak, akik gyors, mégis egészségtudatos konyhai megoldásokat keresnek. Konyhakész salátakeverékeink mindig népszerűek voltak, hiszen könnyedén helyettesíthetők velük a hagyományos köretek. Azonban az utóbbi időben a komfort foodok és az egészségtudatos étkezési trendek térnyerése kapcsán felismertük, hogy fogyasztóink a salátára már nemcsak köretként, hanem komplett főételként is szívesen gondolnak, gondolnának.
Ezt a fogyasztói igényt kielégítve folyamatosan bővítjük kényelmiétel-portfóliónkat is, és olyan innovatív újdonságokkal kényeztetjük vásárlóinkat, amelyek eddig egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis választékban voltak jelen a magyar piacon. 5 perces termékcsaládunk például lehetőséget nyújt a home office-ban dolgozó, túlterhelt irodistáknak vagy elfoglalt családanyáknak is, hogy egy szempillantás alatt frissen sült ebédet varázsoljanak maguknak és családjuknak. //
Kapcsolódó cikkeink
Nébih: bio baromfivirslit hívott vissza a Müller
A minőségmegőrzési idő lejárta előtti romlás kockázata miatt a Müller…
Tovább olvasom >AM: a Szupermenta termékteszt program többletinformációt ad a vásárláshoz
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta termékteszt programja fontos többletinformációt…
Tovább olvasom >Tájékoztatót adott ki az ENAR adatok támogatáspolitikai felhasználásról az Agrárminisztérium
Az uniós forrásból finanszírozott állatalapú támogatások esetében elvárás az állatok…
Tovább olvasom >További cikkeink
NGM: lakásfelújításra is fordítható a SZÉP kártyára érkező összeg fele 2025-től
A jövő évtől a SZÉP kártyára érkező összeg felét lakásfelújításra,…
Tovább olvasom >Eladták a Hot Ones-t gyártó First We Feast stúdiót – Soros György cége is az új tulajdonosok között
A Buzzfeed 82,5 millió dollárért (több mint 32 milliárd forintért)…
Tovább olvasom >Kemény leánybúcsúk kelléke – A nap videója
És még a mixer is cifrázza! A videóért katt a…
Tovább olvasom >