Czerván György: újra nő a sertésállomány

Megfordult a sertésállomány évek óta tartó csökkenése, az idén júniusban közzétett legfrissebb adatok alapján egy év alatt valamivel több, mint 200 ezres volt a gyarapodás – közölte a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára hétfőn egy jubileumi rendezvényen Domonyvölgyben.

Czerván György a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) megalakításának húszéves évfordulóján arról beszélt, hogy ez év júniusában 204 ezerrel több sertés volt Magyarországon, mint egy évvel korábban. Így a sertések száma az országban mintegy 3,1 millióra rúgott. Jelezte: az állatállomány egészére is a gyarapodás volt a jellemző, ebben az időszakban emelkedett például a szarvasmarhák, a juhok és a baromfik száma is.

Hozzáfűzte: a sertések – és általában az állatok – számának növekedése azt jelzi, hogy kedvező tendencia indult el az agráriumban a növénytermesztés és az állattenyésztés arányának javítására. A sertések számának növekedését főként a süldők, a hízók és a malacok adták. A gazdasági szervezeteknél 7 százalékos, míg az egyéni gazdaságokban 9 százalékos volt a sertésszám emelkedés.

Az államtitkár külön hangsúlyozta: az EU Bizottsága jóváhagyta az állatjóléti támogatások meghosszabbítását Magyarország számára 2018 december 31-ig. Így a sertéságazatban az idén 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a korábbi évi 6 milliárd forinttal szemben. Közölte: új támogatási formaként a koca állatjóléti támogatás engedélyezési – notifikációs – eljárása is folyik. Az FM ezt bejelentette az EU Bizottság részére.

Emellett az ágazatban gazdálkodók az idén az állati hulla elszállítására és az ártalmatlanításra 3 milliárd, míg az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére 7,5 milliárd forint támogatást vehetnek igénybe. Az államtitkár utalt arra, hogy az előbbi támogatás jövőre 600 millió forinttal, az utóbbi pedig 1 milliárd forinttal emelkedik. Így összességében e két támogatásra 2015-ben 1,6 milliárd forinttal jut több forrás.

Czerván György aláhúzta: a kormányzati intézkedéseknek, a takarmányárak kedvező alakulásának és az ágazat fehéredésének – az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésének – együttes hatása eredményezte a magyarországi sertésállomány számának kedvező alakulását.

Az államtitkár emlékeztetett rá: a nemzetgazdaság tartós növekedési pályára állt és ebben jelentős szerepe volt a magyar agráriumnak is. Így a tavalyi 1,1 százalékos GDP növekedésből az agrárium 0,9 százalékponttal részesedett. Az idei második negyedévben a GDP 3,9 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. Az agrárium teljesítménye pedig 5,6 százalékkal volt magasabb ugyanebben az időszakban az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat sikere nagy mértékben azon múlik a jövőben, jobban meg tudja-e szervezni magát, előre tud-e lépni az integráció területén. Emellett meg kell valósítani egy átgondolt tenyésztési programot, és a sertéshús fogyasztását ösztönző nemzeti marketingprogramot is.

Ifjabb Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke a NAK és a VHT együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Németh Antal, a VHT elnöke pedig az eltelt két évtized munkáját méltatta, amelynek eredményeként a VHT reprezentatív szakmaközi szervezetté vált, ugyanis az ágazat szereplőinek 70 százalékát képviseli úgy, hogy a szervezetben való tagság önkéntes. Menczel Lászlóné, a VHT titkára az MTI-nek elmondta: az ágazat éves árbevétele most mintegy 350 milliárd forint. Ebből a VHT tagjaira 250 milliárd forint jut. (MTI)