Czerván: fordulat történt a mezőgazdaság finanszírozásában

Egyre több jel utal arra, hogy fordulat történt a mezőgazdaság finanszírozásában, a hitelállomány töretlenül nő a szektorban – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az országgyűlési mezőgazdasági bizottságának ülésen.

Czerván György a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) helyszínére kihelyezett ülésen arról számolt be, hogy a mezőgazdaság hitelállománya 2017 második negyedévére már meghaladta a 655 milliárd forintot. Ezen belül az egyéni gazdaságok hitelállománya mintegy 315 milliárd forintra rúgott. A növekedés motorja az egyéni gazdaságok hitelállományának növekedése, amely 2012-2016 között éves átlagban 45 százalékos volt. A társas vállalkozások növekedési üteme pedig 1,7 százalékos éves átlagos növekedést mutatott.

Az államtitkár jelezte: 2013-tól kezdve folyamatosan nő az egységnyi kibocsátási értékre jutó hitelállomány. Így tavaly már 1 forint kibocsátás realizálásához 20 fillér hitelt sikerült bevonniuk a vállalkozásoknak. A mutató javulásában jelentős szerepet játszott a növekedési hitelprogram. A hitelállomány növekedése mellett nem romlott a hitel-portfolió minősége sem – tette hozzá.

Czerván György kiemelte: a mezőgazdaság produkálja évek óta az ágazatok közül az egyik legalacsonyabb csődrátát. Ennek következtében a mezőgazdaság iránti banki bizalom nőtt, ami azt is jelenti, hogy az ágazat képes hatékonyan felhasználni a rendelkezésre álló finanszírozási forrásokat.

Az élelmiszeriparban is a finanszírozási helyzet javulása 2014-től érzékelhető, a hitelállomány jelentősen bővült 2014-2015-ben. A növekedés csúcspontján, 2015-ben a hitelállomány meghaladta a 383 milliárd forintos értéket. Ezt követően visszaesés volt tapasztalható, de 2017 második negyedévének végén a hitelállomány már mintegy 368 milliárd forint volt. Tavaly az 1 forint termelési érték előállításához 13 fillér hitelt sikerült bevonnia az élelmiszeripari ágazatnak. Az ágazat forrásbevonási képessége alacsonyabb, mint a mezőgazdaságé – jegyezte meg Czerván György.

Az elmúlt években stabilan magas, 80 százalék feletti szinten volt az egyéni gazdaságoknál az éven túli finanszírozás részaránya; 2010-hez képest javulás figyelhető meg a társas vállalkozások, különösen az élelmiszeripar esetében – húzta alá az államtitkár.

Elmondása szerint a mezőgazdaságot hagyományosan konzervatív hitelfelvételi hajlandóság jellemzi. Az egyéni gazdaságoknál szinte kizárólagos a forintalapú finanszírozás. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari társas vállalkozásoknál is jelentősen nőtt a forintalapú finanszírozás részaránya, de az élelmiszeripari vállalkozásoknál még relatíve magas a devizafinanszírozás aránya. Ennek oka Czerván György szerint, hogy ebben az ágazatban a külföldi tulajdonosi kör aránya jelentősebb, és a kockázatkezelési eszközökhöz is könnyebben hozzáférnek.

Az nhp 3 szakaszában több mint 39 ezer vállalkozás több mint 2800 milliárd forint összegű hitelszerződést kötött. A mezőgazdaság az nhp forrásaiból 19 százalékban, több mint 480 milliárd forint értékben részesedett. A hitelek 53 százaléka, 250 milliárd forint szolgálta az új beruházások finanszírozását. Az élelmiszeripar lényegesen kisebb arányban, 7 százalékban, 194 milliárd forint összegben részesedett az nhp forrásaiból. Ebben az ágazatban a hitelek ugyancsak 53 százaléka, 103 milliárd forint szolgálta az új beruházások finanszírozását.

Czerván György jelezte: a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. kedvezményes kamatozású forgóeszköz-hitelprogramjai – 29 milliárd forintos keretösszeggel – szintén segítették a mezőgazdaság és az élelmiszeripar finanszírozását. Az agrár-forgóeszköz hitelprogram keretösszege 15 milliárd, a TÉSZ forgóeszköz-hitelprogram keretösszege 8 milliárd, míg az élelmiszeripari forgóeszköz-hitelprogram keretösszege 6 milliárd forint. Emellett az Agrár Széchenyi Kártya szabad felhasználású folyószámlahitel szintén népszerű volt. A kihelyezett hitelösszeg – 2011-es indulás óta – ennél a terméknél meghaladta a 67 milliárd forintot.

Az államtitkár szerint az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) által nyújtott kezességnek kulcsszerepe van a kisebb üzemméretű agrárvállalkozások finanszírozásában. Elmondta, hogy az év első felének végén 36,8 milliárd forint volt az őstermelők és a családi gazdálkodók garantált hitelállománya, amely a szegmens teljes hitelállományának 12 százalékát tette ki. Az AVHGA kezességállománya 2010 óta több mint 2 és félszeresére nőtt. Ez év június 30-án 165 milliárd forintra állt fenn kezesség. A kezességgel biztosított hitelek összege 228,2 milliárd forintra emelkedett.

Czerván György jelezte: az idén is fizetnek október közepétől támogatási előleget a gazdálkodóknak. Az előlegfizetés tervezett összege 208 milliárd forint, míg tavaly 182,2 milliárd forint volt. A mostani támogatási előleg megemelt összegű (70 százalékos) lesz.

Beszélt arról is, hogy tervezik az MFB Nemzeti Gépfinanszírozási Programjának elindítását, várhatóan a jövő évben. Ugyancsak a tervek között szerepel mikrofinanszírozási hitelalap felállítása is a mezőgazdasági termelő vállalkozások számára. (MTI)