Csökkenő elutasítás, de még mindig ismerethiány

A GfK csaknem húsz éve kutatja a magyar lakosság étkezési szokásait. Dörnyei Otília cégvezető szerint radikális változások ugyan nem zajlanak, de főleg a fiatal, kisgyerekes családok és a friss nyugdíjasok körében érezhető egy lassú eltolódás az egészséges táplálékok irányába. Sajnos, ha spórolásra kerül sor, sokan elsők között mondanak le az egészségesebb és néha drágább ételekről, s ez nem kedvez a trend elterjedésének. Egy tavaly publikált felmérés tanúsága szerint hazánkban egyelőre kisebbségben vannak azok, akik tudatosan táplálkoznak. A kutatásban részt vevő 1000 fő közel háromötöde (58 százaléka) véli úgy, hogy „teljesen normálisan étkezik, így szervezetébe automatikusan bekerül mindaz, ami szükséges”. A válaszadók mintegy harmada (29 százalék) „csak olyasmit eszik, ami ízlik neki, még akkor is, ha az állítólag kevésbé egészséges”, és csupán 13 százalék azoknak az aránya, akik „nagyon odafigyelnek az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra, és gondosan választják meg ételeiket”.
A megkérdezettek túlnyomó többsége – 88 százaléka – 2006-ban még úgy nyilatkozott, hogy „egyáltalán nem érdekli a manapság tapasztalható bio-, fitnesz- és wellnessőrület, ahol megmondják, mi az egészséges”, és csupán 12 százalék jelezte, hogy „igyekszik minél több bio- és fitnesz- (pl. kalóriaszegény) élelmiszert fogyasztani”.
– A kétévente készülő felmérés adatfelvételi munkái most történnek, előzetes várakozásaink szerint idén látványos nőhet azon válaszadók száma, akik pozitívan nyilatkoznak a témáról – jelzi Dörnyei Otília.
A korábbi felmérés szerint a tudatos táplálkozásnak inkább a hölgyek szentelnek nagyobb figyelmet, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra odafigyelők csoportjának 70 százaléka közülük kerül ki, míg a férfiak aránya csupán 30 százalékot ért el.
Nem lehetünk büszkék arra a tényre, hogy két éve a megkérdezettek mintegy harmada még nem tudta megfogalmazni, mitől is „bio” egy bioélelmiszer (persze onnan is megközelíthetjük, hogy kétharmaduk már tudta). A válaszadók a bio jelző tartalmát legtöbbször a „növényvédő-, műtrágya- és vegyszermentes, azaz nem permetezett”-ként jelölték.
Az ökológiai minőség mellett második leggyakrabban említett kritérium a természetesség, vagyis a válaszadók szerint azok az élelmiszerek sorolhatók a „bio” jelzés alá, amelyek „természetesek, és csak természetes anyagot tartalmaznak”.
Fontos és arányaiban gyakran emlegetett elvárás a bioélelmiszerekkel szemben, hogy „egészséges” és „nem műanyag, nem tartalmaz tartósítószert és ebben a legkevesebb a mesterséges anyag, adalék anyag”.