Csirkék szürkében

Drágul a baromfi, de közben veszélyben van a magyar baromfiágazat is. Két év alatt akár 30-40 százalékkal is emelkedhet a baromfihús ára. A csirkecomb kilója így elérheti az ezer forintot is, holott a baromfi egészen a legutóbbi időkig a legolcsóbb húsok közé tartozott. A piackutatók szerint most a baromfi az egyik legkedveltebb húsféleség, ám az áremelkedéssel ez a helyzet akár meg is változhat.A madárinfluenza okozta európai fogyasztói pánik után sikerült a magyar baromfi nimbuszát úgy-ahogy visszaszerezni. Egy esztendőre volt szükség, hogy a fogyasztás visszaesése és az árak csökkenése után az ágazat korábbi piaci viszonyai nagyjából helyreálljanak. Ez a cudar év számos feldolgozó és a termelő számára végzetesnek bizonyult.
A magyar baromfiágazat szempontjából kritikus időszak a mostani is, állította egy szakmai konferencián Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke, hiszen a költségek zömét jelentő takarmányok árai jelentősen emelkedtek. Ezen túl számos állatjóléti beruházást is végre kell hajtani az ágazatban, hogy a magyar társaságok a hazai és az uniós piacon egyáltalán megmaradhassanak. A velünk együtt csatlakozó országokban kissé mások a szabályok, ami egyúttal versenyhátrányt is jelent a kiskereskedelmi vállalkozások által diktált versenyben.

Intézkedések a minisztériumtól
A helyzetet rendkívül súlyosnak ítélte meg Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Azt mondta, a legrosszabb helyzetbe a sertés- és a baromfiágazat került: ez a két ágazat az uniós reformok vesztese. A miniszter véleménye szerint a mostani helyzetet piaci eszközökkel nem lehet kezelni, ezért az ágazat fennmaradása érdekében támogatást vár a kormánytól. Elhangzott az is, hogy a közelmúltban tucatnyi támogatási intézkedésről már döntést is hozott a tárca, ez – a sertéságazattal együtt – közel 15 milliárd forint többletforrást, illetőleg költségmegtakarítást jelent az ágazatnak.
Elmondta, hogy a minisztérium információi szerint a mostani áremelések után 2009-ben további 12-13 százalékos élelmiszerár-emelésre lehet számítani, ami az inflációt 3-3,5 százalékkal növelheti.
A néhány éve még több tízezer gazdálkodónak és feldolgozónak megélhetést nyújtó ágazatban jelentősen megcsappant a létszám. A termelés ezért mérséklődik, vagy jobb években stagnál.
Tetézte a gondokat, hogy a belföldi piacon a csatlakozás óta megjelent a nagyon erős konkurenciát támasztó olcsó import. Amíg a teljes hazai baromfihús-fogyasztásból az évtized elején még alig tíz százalékkal részesedett az importáru, addig 2006-ban már 14 százalékkal. Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke véleménye szerint a növekedés tavaly sem torpant meg. Ráadásul a hazai termelés számára legalább ennyire hátrányos, hogy a magas, 20 százalékos áfa miatt a feketegazdaságnak még mindig 25-30 százalékos részesedése van.

Jövőalternatívák
A jövő nem sok jót ígér. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) egy 2013-ig szóló modellszámítása szerint a drága takarmány és a nem termelő berendezések magas költségvonzata miatt a baromfitermelés gerincét adó csirkeágazat csak stagnál, míg az export megszűnhet. Az AKI egy derűlátóbb alternatívát is vázolt, ám ehhez az illegális csirkepiacot fel kellene számolni, szükség lenne – a hazai vásárlóerő növekedésétől hajtva – a technikai fejlesztésekre, amely következtében új termékekkel jelenhetnének meg a piacon. A bővülő kínálat azonban alighanem így is csak a hazai piacon lenne elhelyezhető.
A legális számokat azonban jelentősen torzítja a szürkegazdaság. Míg Hollandiában egy kiló vágócsirke előállításához 1,74 kiló takarmányt használnak fel, és Franciaországban 1,87 kilót, addig Magyarországon hivatalosan 2,13-at. Az iparág saját adatai szerint, bár van hatékonysági különbség a nyugat-európai és a magyar nevelési technológia között, az nem ilyen szélsőséges mértékű. A statisztika torzulásának okát a szürkegazdaság kettős természetében kereshetjük. A statisztikákban ugyanis a „bemeneti oldal”, a legálisan vásárolt, és az ágazatban felhasznált takarmány még teljes mennyiségében jelentkezik, a „kimeneti oldal”, a vágott baromfi mennyiségének azonban már eltűnik a harmada. Ebből az az összkép keletkezik, mintha egy adott takarmánymennyiségből a magyar termelők csak jóval kisebb húsmennyiséget, vagyis drágábban képesek előállítani. A valódi helyzet ennél jóval kedvezőbb, mert jellemzően 1,8-1,9 kiló a hazai takarmányfelhasználás a vágócsirke kilójára vetítve.