Csak a pontos számok ismeretében dönthetünk a növényvédőszer-használatról

(Fotó: Pixabay)

A tárcavezető elmondta, nem hozható felelős döntés, amíg nem ismert, hogy a Bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az Európai Unió mezőgazdasági termelése, mennyivel emelkednek az élelmiszerárak és mennyivel nő az importkitettség. A javaslat következményeit bemutatni hivatott hatástanulmány ugyanis nem tartalmazza számszerűen a várható gazdasági hatásokat. Ahhoz, hogy érdemi vitát lehessen folytatni a javaslatról, elengedhetetlen, hogy a Bizottság elkészítsen egy előzetes kalkulációt a termelés várható csökkenéséről, az élelmiszerárak és az importkitettség növekedéséről, utóbbi ráadásul rendkívül komoly és megjósolhatatlan élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelent. Ezért a tagállamok többsége tanácsi határozatban kérte az Európai Bizottságot, hogy egészítse ki a növényvédő szerek csökkentésére vonatkozó javaslatához kapcsolódó hatástanulmányt – húzta alá a miniszter.

Uniós iránymutatást kell követni

Nagy István rámutatott, hogy az Európai Bizottság júniusban megjelent javaslatában fűnyíróelvszerű, minden tagállamra vonatkozó 50%-os növényvédő szer csökkentést javasolt anélkül, hogy figyelembe vette volna az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Megkerülhetetlen szempont ugyanis, hogy egy tagállamnak az uniós átlag alatti növényvédőszer-használatot kell felére csökkentenie, vagy az átlagot akár többszörösen meghaladót. A miniszter hozzátette, szintén problémás a tervezet abból a szempontból, hogy teljes mértékben kitiltaná a növényvédőszer-használatot a nitrát-érzékeny területeket is magába foglaló, úgynevezett érzékeny területekről. Ez az Unió megművelt mezőgazdasági területének csaknem 80%-át teszi ki. Egy ilyen döntés komoly csökkenést eredményezne a terméshozamokban, ami a jelenlegi, az élelmezésbiztonságot is veszélyeztető háborús helyzetben vállalhatatlan kockázat, hangsúlyozta a miniszter. Kifejtette, a növényvédőszer-használat csökkentése össztársadalmi érdek, olyan megállapodásra van szükség, amely megtalálja a kényes egyensúlyt az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok között.

AM