Cím­ké­zett la­pok

Ma­rad­junk a ré­gi vo­nal­kód­nál vagy tér­jünk át a mo­der­nebb, oko­sabb RFID-re? A kér­dést gyak­ran te­szik fel ma­guk­nak cé­gek tu­cat­jai szer­te a vi­lág­ban. A szak­ér­tők sze­rint még ér­de­mes vár­ni.A né­met­or­szá­gi 2006-os fut­ball-vi­lág­baj­nok­sá­gon név­re szó­ló, RFID-címkékkel el­lá­tott je­gye­ket vá­sá­rol­hat­tak a sport­ra­jon­gók. Ja­pán­ban ki­ta­lál­ták a mos­ha­tó és va­sal­ha­tó RFID-lapkát, amit a mo­so­dák­ba be­ér­ke­ző szen­­nyes ru­ha azo­no­sí­tá­sá­ra hasz­nál­nak. A brit út­le­ve­lek­be is már be­épí­tet­ték ezt a bi­zo­nyos csi­pet.
A hí­rek mind azt mu­tat­ják, hogy az RFID-azonosítást egy­elő­re spe­ci­á­lis te­rü­le­te­ken hasz­nál­ják, és no­ha meg­van rá a le­he­tő­ség, hogy a min­den­na­pi élet­ben egy­re gyak­rab­ban ta­lál­koz­zunk ve­lük, tö­me­ges el­ter­je­dé­sük­re még vár­ni kell.

Drá­ga cím­kék
– Az FMCG-cégek je­len­leg rak­lap- és gyűj­tő­cso­ma­go­lás szin­ten al­kal­maz­zák az RFID-technológiát – is­mer­te­ti Rácz Lász­ló, az Ál­la­mi Nyom­da chipkártya- és RFID-ta­nács­adója. – A tö­me­ges fel­hasz­ná­lá­sa a lo­­gisz­ti­ká­ban az ame­­ri­kai Wal-Martnál va­ló­sult meg el­ső­ként, mi­vel a be­szál­lí­tók­tól meg­kö­ve­tel­ték az RFID-alapú nyo­mon kö­vet­he­tő­sé­get.
A szak­em­ber Eu­ró­pá­ban a né­met Metro és az an­gol Tesco lán­cot em­lí­tet­te pél­da­ként, ezek­nél a cé­gek­nél foly­nak ilyen irá­nyú tesz­te­lé­sek.
Rácz Lász­ló sze­rint a vo­nal­kód­dal szem­ben az RFID-nek több elő­nye van. Pél­dá­ul nem szük­sé­ges az ol­va­só­nak „rá­lát­nia” a cím­ké­re, az adat akár egy lá­da bel­se­jé­ből is ki­ol­vas­ha­tó. Az üt­kö­zés­men­tes tech­no­ló­gi­á­nak kö­szön­he­tő­en egy­szer­re na­gyobb men­­nyi­sé­gű cím­ke is le­ol­vas­ha­tó. Az RFID-címke több ada­tot tud tá­rol­ni (pél­dá­ul egye­di sor­szá­mot), és emi­att Rácz Lász­ló sze­rint al­kal­mas a ter­mék­szin­tű nyo­mon kö­ve­tés­re és a már­ka­vé­de­lem­re is.
A szak­em­ber sze­rint az RFID-technológia tö­me­ges el­ter­je­dé­sé­re az el­kö­vet­ke­ző évek so­rán le­het szá­mí­ta­ni, mert ek­kor je­len­nek meg majd a ter­mék­szin­tű al­kal­ma­zá­sok fő­leg a gyógy­szer- és élel­mi­szer­ipar­ban. A tech­no­ló­gia tö­me­ges el­ter­je­dé­sé­nek je­len­leg az RFID-azono­sítók ára szab ha­tárt (na­gyobb men­­nyi­ség­ben 20 fo­rint­ba ke­rül da­rab­juk). Az Ál­la­mi Nyom­da szak­em­be­re, Rácz Lász­ló bi­za­ko­dó, sze­rin­te az al­kal­ma­zá­sok szá­má­nak nö­ve­ke­dé­sé­vel ezen a té­ren to­váb­bi csök­ke­nés­re le­het szá­mí­ta­ni.

Sport sze­let­re nem gaz­da­sá­gos
– Je­len­leg több tí­pu­sú RFID-címkét le­het kap­ni az RFID-piacon – in­for­mál Stein­binder Ro­mu­lus, a Synergon üz­let­ág­ve­ze­tő­je. – A cím­ke gyár­tói min­den egyes ügy­fél­től meg­kér­de­zik, hogy mi­lyen jel­le­gű ter­mék­kel kap­cso­lat­ban kí­ván­ják hasz­nál­ni, mi­lyen a cso­ma­go­lás, il­let­ve mi­lyen a kör­nye­zet, ami­ben hasz­nál­ni sze­ret­nék, za­var­ja-e ott va­la­mi a rá­dió­frek­ven­cia ter­je­dé­sét. A vá­la­szok függ­vé­nyé­ben le­het ki­vá­lasz­ta­ni az adott ter­mék­re va­ló RFID-címkét.
A Synergon szak­em­be­re sze­rint na­gyon fon­tos, hogy a cím­ke ára ver­seny­ké­pes le­gyen, és még a cso­ma­go­lás fo­lya­mán be­épül­jön a ter­mék árá­ba. Is­mer­ve a je­len­le­gi RFID-címkeárakat, Stein­binder Ro­mu­lus sze­rint az FMCG-cégek ál­tal for­gal­ma­zott ter­mé­kek­be még nem le­het be­épí­te­ni. Csak a pél­da ked­vé­ért: egy Sport sze­let ára ve­te­ke­dik az RFID-tag árával…
Az át­ál­lás a vo­nal­kód­ról az RFID-cím­keazonosításra nem tud és nem fog meg­tör­tén­ni az egyik nap­ról a má­sik­ra, mert a kis­ke­res­ke­del­mi in­for­ma­ti­kai rend­sze­re­ket is át kell ál­lí­ta­ni, va­la­mint a gyár­tói ol­da­lon is min­den be­szál­lí­tó­nak ele­get kell ten­nie a kö­ve­tel­mé­nyek­nek. A Synergon szak­em­be­re sze­rint már az áru­cik­kek be­ér­ke­zé­sé­nél fon­tos, hogy el­len­őriz­zék az áru­ra már gyá­ri­lag fel­he­lye­zett RFID-cím­két. Ha ezt csak az üz­let­ben tör­té­nő be­vé­te­le­zés­nél he­lye­zik fel a ter­mék­re, ak­kor a be­vé­te­le­zé­si fo­lya­mat le­las­sul, és a tech­no­ló­gia be­ve­ze­té­sé­vel el­várt elő­nyö­ket – va­gyis a fo­lya­ma­tok gyor­sí­tá­sát – a rend­szer be­ve­ze­té­sé­vel nem érik el. Na­gyobb nem­zet­kö­zi cé­gek már kí­sér­le­ti üz­le­tek­ben tesz­te­lik az RFID-azono­sító­kat. Stein­bin­der Ro­mu­lus azt mond­ja, az ipar­cik­kek és ru­ha­ter­mé­kek ese­té­ben ér­he­ti meg az RFID-azono­sító al­kal­ma­zá­sa, ahol a költ­sé­gek már el­vi­sel­he­tők.
C. I.