Business Dinner 2019: fókuszban az agrárium

Dátum: 2019. 06. 24. 20:52

Milyen jövő áll az agrárium és az élelmiszeripar előtt? Milyen szerepe van a két ágazatnak a hazai gazdaságban? Melyek a legégetőbb problémák és melyek a lehetséges megoldási stratégiák? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Trade magazin és a Lánchíd Klub hagyományos üzleti vacsoráján. A fenti témákról idén dr. Nagy István agrárminiszter és Csányi Attila, a Bonafarm vezérigazgatója beszélgettek. A május végén megrendezett szakmai találkozón az agrárium, valamint az élelmiszeripar és -kereskedelem mintegy 60 szakembere vett részt.

 

Krizsó Szilvia
moderátor

Az est első témája az öntözésfejlesztés volt. A beszélgetés moderátora, Krizsó Szilvia arra kérdezett rá, vajon mire lesz elegendő a Varga Mihály pénzügyminiszter által bejelentett 17 milliárd forintos támogatás, amelyet 2020 és 2030 között öntözésfejlesztésre kíván fordítani a kormány.

Dr. Nagy István
agrárminiszter

Nagy István azt válaszolta, hogy két év alatt akár 100 ezer hektárral is növelhető az öntözött területek aránya. Hozzátette, felmérték a kiépített nyomvonalakat, amelyekkel a leggyorsabban lehet eredményt elérni. A miniszter megjegyezte, a gazdákhoz legkorábban 2023-ban érkezik az Európai Unióból támogatás, hiszen a következő ciklus fejlesztési támogatása vélhetően 2021–2022 körül indulhat majd. A beruházási szándékot azonban nem szabad megakasztani, ezért a versenyképesség ezzel a támogatással élénkíthető – hangsúlyozta a tárcavezető.

Kiemelte, hogy az agráriumban történő beruházások komoly értéket és minőséget adnak hozzá a piachoz. Abban az időszakban pedig, amíg az uniós források nem érkeznek meg, kedvező hitelekkel támogatnák a gazdákat. Csányi Attila úgy vélte, a kormány mindent megtesz, hogy segítsen. Ezzel együtt a támogatások igénybevételével kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentésére, és a lehető legtöbb európai uniós támogatási forrás kiharcolására van szükség.

 

Indikátorokkal a támogatásokért

A szakmai találkozón hazánk Brüsszellel való kapcsolata is napirendre került. Nagy István elmondta, hogy a környezetvédelemre, a biodiverzitás fontosságára vonatkozó brüsszeli célkitűzésekkel általában egyetértenek, ugyanakkor összeurópai szinten vita van arról, hogy mennyi uniós forrást kapjanak a gazdák a következő hétéves pénzügyi ciklusban a Közös Agrárpolitikán keresztül. Ezért szeretnének itthon olyan indikátorokat létrehozni, amelyeken keresztül mérhető a támogatások révén elért fejlődés mértéke.

A Közös Agrárpolitika új szabályaira és költségvetésére vonatkozó brüsszeli agrárdöntések 2020 tavaszára várhatóak, így akkorra fel kell állítanunk ezt a rendszert. Nagy István kiemelte: teljességgel kiszámíthatatlan, mi történik akkor, ha Brüsszel valóban csökkenti az európai uniós támogatások mértékét. Csányi Attila úgy vélte, a nyugat-európai országok stratégiáján az látszik, hogy csökkenő mezőgazdasági támogatásokat akarnak nagyobb nemzeti mozgástérrel, azaz, a hiányzó forrásokat nemzeti büdzséből kívánják kiegészíteni. A vezérigazgató rámutatott:

– Ebben ők sokkal jobban állnak, mint mi, és fontos kérdés, hogy mit bír el a magyar költségvetés, ha ezeket a változtatásokat uniós szinten bevezetik. Az egyáltalán nem fair, hogy egy jóléti társadalom elkényelmesedett tagjai olyan intézkedéseket hozzanak, ami ellehetetleníti a gazdákat, vagy elképesztően megdrágítja az általuk termelt élelmiszerek árát, mivel ennek az lesz a következménye, hogy EU-n kívüli országokból kell majd importálnunk, ahol nem lehet nyomon követni sem az élelmiszer útját, sem annak biztonságát nem lehet garantálni. Ezt elkerülendő, ahhoz, hogy az EU előtt tudjunk járni növekedésintenzitásban, az agráriumot kell támogatni.

Ezzel kapcsolatban Nagy István hangsúlyozta, hogy nehéz kérdés, kik kapjanak inkább támogatást. A kormány törekvése az, hogy valamennyi szektor megfelelő támogatást kapjon:

– Arra törekszünk, hogy mindegyik szektornak tudjunk adni valami olyat, ami mindenkinek jó. Nem szeretnénk, hogy a cégek eldarabolódjanak, éppen ezért nagy szükség van arra, hogy a közepes vállalkozások megerősödjenek. A nagyvállalatoknak pedig azt tudjuk ígérni, hogy pályázható forrásokat – pl. GINOP, hazai és EU-s források – hozunk létre számukra, hiszen az agrárium és a magyar gazdaság számára létkérdés, hogy amit elveszünk az egyik oldalról, azt a másikon vissza tudjuk adni.

 

Húsba vágó kérdések

Ami az agrárium jelenlegi kihívásait illeti, Csányi Attila úgy vélte, hogy noha hatalmas jövő előtt állunk, jelenleg le vagyunk maradva, így a következő tíz év fő feladata, hogy munkaerőben, infrastruktúrában, mentalitásban és fejlesztésben felzárkózzunk Európához, mivel, ahogy Csányi fogalmazott, az ágazat történelmi mélységekben van. Nagy István álláspontja szerint óriási kihívás a generációváltás is, mert hiába állnak rendelkezésre modern technológiák, ha nincs, aki átvegye a gazdaságokat. Ennek a problémának a megoldására a minisztérium generációváltást ösztönző programokat indít.

Az állattenyésztés aktuális helyzete kapcsán Csányi Attila megjegyezte: számtalan állattartó kezdett az előző ciklusban olyan telepi beruházásokba, amelyek most fognak csak befejeződni. Rámutatott, hogy ezek a fejlesztések nagyon elhúzódnak időben: a Bonafarmnál most termelni kezdett négy kocatelep megvalósításáról hat éve született meg a döntés. Csányi kitért a kínai sertéspestisre is, amely szerinte nem egy-két éves, hanem akár 10 évig is elhúzódó probléma, ami itthon is felborítja a sertéspiacot.

Vendégünk volt dr. Nagy István agrárminiszter
és Csányi Attila, a Bonafarm vezérigazgatója

A húsfogyasztást érintő aggodalmakra és a húsalternatívák globális szintű kutatását és bevezetését érintő kérdésre Csányi Attila igen kritikusan reagált:

– Egy szervezet publikálta, hogy a szarvasmarha-tenyésztés felelős a világ metángáz-kibocsájtásának feléért. Később utánanéztek az eredményeknek, és kiderült, hogy helytelen a számítás, és a valós metángáz-kibocsájtás értéke valójában 10% körül mozog. Ám az emberek fejében az 50% maradt meg.

A miniszter rámutatott: rengeteg alternatív, húshelyettesítő termékkel próbálkoznak világszerte, és a műhús elképesztően népszerű a fiatalok körében. Hangsúlyozta, Magyarország adottságai kiválók arra, hogy állattenyésztésben élen járjon, és a tenyésztők megfelelő mennyiségű hússal lássák el az országot. Ezzel kapcsolatban Csányi Attila megjegyezte, hogy az a mennyiségű hústermék, amelyet hazánk képes előállítani, a külföldi piacokat is bőségesen el tudja látni.

 

Segíthet az integráció

A növénytermesztéssel kapcsolatban az agrárminiszter így fogalmazott:

– Már most látszik, hogy aki jobban ért a vetőmagokhoz és a technológiai fejlesztésekhez, az jobban ki tudja védeni a megváltozott időjárási körülményekből eredő nehézségeket. Hazánk a világ hatodik legnagyobb növényi génbankjával rendelkezik, sok tízezer hazai fajta érhető el nálunk.

Nagy István elmondta, a kormány úgy kívánja az őstermelői formát átalakítani, hogy annak kerete ne csorbuljon. A legideálisabb módnak a termelői szervezetek létrehozását tartja.

A tárcavezető megjegyezte, gátat szab a fejlődésnek, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat mintegy 70 százaléka bekerült az úgynevezett szürke zónába. Az egyik változtatási lehetőség az integráció lehet, ami egyelőre nem túl népszerű, pedig az ágazatban elérhető uniós források jelentős része kizárólag termelői szervezeteken keresztül érhető el – magyarázta. Az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat várhatóan ősszel kerül a Parlament elé. A miniszter azt is megerősítette, hogy állami támogatásokkal tovább tervezik erősíteni a termelői szervezetek szerepét.

– Az agráriumban ma a zöldség- és a gyümölcságazatot jellemzi a legnagyobb mértékben a feketegazdaság. A tapasztalat szerint eddig az áfacsökkentés nyomán mindig jelentős javulást lehetett tapasztalni – ezt láttuk többek között a sertéságazatnál is. A zöldség- és gyümölcságazat jelentős bevételt jelent, így valószínűleg nem fog minden terméknél megvalósulni a csökkentés, ezzel együtt azt várjuk, hogy jelentősen fehéredik majd az ágazat, mérséklődik a tisztességtelen verseny és javul a zöldségek-gyümölcsök versenyképessége, valamint élelmiszer-biztonsága – tette hozzá az agrárminiszter.

Elhangzott, hogy azt remélik, áfacsökkentéssel kifehéredhet a gazdaság, mérséklődhet a tisztességtelen verseny. Jó példaként szolgálnak erre a sertéságazatra vonatkozóan megtett intézkedések – jegyezte meg Nagy István.

A beszélgetést a Business Days konferencián folytatjuk Tapolcán, a Hotel Pelionban, szeptember 17-én, kedden. Tartson velünk Ön is! (További információ e lapszámunk 18-21. oldalán). //

Gyarmati Orsolya