Business Days 2021 – A világ 8. csodája (2. rész)
Vannak, akik várják a csodát – mi inkább megpróbáltuk felépíteni az idei Business Days konferenciánkon, szeptember 20–24. között, a tapolcai Hunguest Hotel Pelionban. A világ 8. csodájának – azaz a szektor hazai újraindításának – átbeszélésére közel 800 kedves vendégünk volt kíváncsi az 5 nap során. Tudósításunk második részében a csütörtöki és a pénteki napon elhangzottakat elevenítjük fel.
Szerzők: Budai Klára, Kátai Ildikó
Csütörtökön előbb az FMCG nagy épületének legfontosabb alkotóelemei, a márkák kaptak szót, majd a hiper- és szupermarketek, benzinkúti shopok állapotfelmérését végeztük el. A résztvevők megismerkedhettek egy látványtervvel is: hogyan fog kinézni 2030-ban az ágazat.
Egy év hullámvasúton
A csütörtök délelőtti program építésvezetői Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára és Zsinkó Bálint, a KALL Ingredients ügyvezető igazgatója, a Lánchíd Klub tagjai voltak. Koordinálásuk mellett az aznapi nagymester, Jaksity György, a Concorde elnöke adott általános makrogazdasági piacértékelést a világból és itthonról.
Két évtized regénye – A magyar gazdaság és társadalom történelmi pillanata 2000–2020 című expozéjában a 2000-es és a 2010-es évtizedek gazdasági helyzetét és eredményeit állította párhuzamba, majd az uniós átlaghoz való erőtlen felzárkózás okaiba nyújtott betekintést.
A folytatásban az egészségügy rendszerén belül többek között a korai, illetve az elkerülhető halálozásról és a csökkenő születésszámról ejtett szót, majd kitért a munkaerőpiac problematikájára, végül az oktatás területét vette górcső alá. (Az előadásról részletesen külön anyagunkban olvashat az 53-55. oldalon.)
Nem állhattak meg az innovációk
A délelőtt további részében brigádvezetők foglalták el a színpadot, hogy munkamegbeszélést folytassanak a „Világstílusok a Márkaszövetségben” nevet viselő kerekasztal-beszélgetés keretében. A program során a szakma kiválóságai a legerősebb márkák túlélési, piacmegtartási és további fejlesztési törekvéseiről folytattak eszmecserét.
Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Márkaszövetség elnöke egyik legfontosabb eredményüknek tartja, hogy a járványhelyzet okozta egészségügyi akadályokat tökéletesen vették, sikeresen vigyáztak alkalmazottjaikra. 2020-ban a Henkel üzleti szempontból globálisan sikeres évet zárt, amihez többek között a diverzifikált portfóliója is hozzásegítette. Még ebben az időszakban is elengedhetetlennek tartja a folyamatos innovációkat, elárulta, cégük globális árbevételének közel 3%-át fordítja erre a területre.
Noszek Pétertől, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy a Nestlé világszinten és Magyarországon is növekedni tudott az elmúlt évben, sikertermékeik között említette az állateledelt és a kávét, nehézségeket pedig egyértelműen a horeca üzletágukban éltek meg a bezárások következtében. A gyártói márkák erősségét ő is a kutatás-fejlesztés megvalósításában látja, amelyben elmondása szerint cégük élen jár. Kiemelte, annak ellenére, hogy a Nestlé üzletpolitikájában a centralizáció elvét vallja, a COVID idején minden országban helyi hatáskörbe helyezte a döntéshozást.
Az Intersnacknél szigorú intézkedéseket láttak szükségesnek bevezetni annak érdekében, hogy a legvészterhesebb időkben is biztosítsák a zavartalan működést. Merkler Róbert ügyvezető igazgató is pozitív eredményekről adott hírt, amihez kedvezően járult hozzá a sós snack kategória erősödése, bár – hangsúlyozta – fogyasztásban Magyarország még mindig elmarad az európai átlagtól.
Másképp kell tervezni
Venter Zoltán, az Essity ügyvezető igazgatója más szemszögből közelítette meg az eseményeket, hiszen cégük nem végez Magyarországon gyártási tevékenységet, számukra a termékek külföldről való bejuttatása jelentette a legnagyobb kihívást. A tavalyi évet ők is kiemelkedően zárták, mindamellett, hogy a toalettpapír iránti kereslet meglehetősen hektikusan alakult az év folyamán. A következő időszak nehézségei közé sorolta az input költségek további emelkedését és a fenntarthatóság kérdését, amire meglátása szerint sokkal nagyobb fókuszt kell majd helyezni.
A Coca-Cola HBC működésében a 2020-as év a 2019-es rekordév után árbevételben és mennyiségben is visszaesést hozott, azonban széles portfóliójuk krízisálló kategóriái, mint például szénsavas üdítők, energiaitalok és az alkoholos termékek tompítani tudták az ütést. A horeca szektor bezárása mellett exportpiacaik akadozása is nehezítette a körülményeket. Békefi László, a vállalat ügyvezető igazgatója azt gondolja, manapság bizonyos értelemben könnyebb hosszú távra tervezni, hiszen már most látszanak olyan, iparágakon átívelő tendenciák – mint például a digitalizáció vagy a fenntarthatóság –, amelyeknek a jövőben meghatározó szerepük lesz.
Sófalvi Attila, a MARS ügyvezető igazgatója csatlakozott az előtte szólóhoz, mint mondta, a 2020-as év számukra is egy hullámvasút volt, aminek a vége minimális mínusz eredményt hozott. Esetükben is a széles portfólió segített elkerülni a komolyabb visszaesést. A COVID-helyzet legfontosabb tanulságaként azt szűrték le, hogy óriási szerepe van az újratervezésnek. Ennek nyomán változtattak eddigi gyakorlatukon, úgynevezett gördülő tervezést vezettek be annak érdekében, hogy a legváratlanabb helyzeteket is rugalmasan tudják kezelni.
Ha tehetség van, a pénz ne legyen akadály!
Hagyományosan a Márkaszövetség kiemelt blokkját követően került sor a Lánchíd Klub által alapított Lánchíd Alapítvány aktuális éves beszámolójára. A szervezet múltját és jelenét, a „Karolj fel velünk te is egy középiskolást!” program által támogatott 12 diákot Hermann Zsuzsanna, a Kuratórium elnöke és Csongovai Tamás, a Kuratórium tagja mutatta be.
Hermann Zsuzsanna hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartják, hogy a jövőről ne csak a fenntarthatóság szempontjából gondolkodjunk, hanem olyan szempontból is, hogy a jövő generációja is értékes szakemberekből álljon. Vannak olyan diákok, akikben megvan az erő és a tudás is, csak anyagilag nincs rá lehetőségük, hogy tanuljanak.
A Lánchíd Alapítvány azt vállalta, hogy megkeresi és támogatja azokat a nagyon okos, tehetséges, de borzasztóan szegény középiskolásokat, akiknek semmi másra nincs szükségük, csak anyagi segítségre ahhoz, hogy el tudják végezni az egyetemet vagy főiskolát, és el tudjanak indulni azon az úton, amelyen haladva később akár a kollégáik is lehetnek a konferencián jelenlévő FMCG-szakembereknek.
A fogyasztók körül forog a világ
A csütörtök délután első blokkjában a brigádvezetők munkamegbeszélést tartottak az építésvezetők, Justin István, a Szamos Marcipán ügyvezető igazgatója és Poór Zoltán, a Puratos ügyvezető igazgatója, a Lánchíd Klub tagjai koordinálásával. A kerekasztal-beszélgetésen a hiper- és szupermarketek és benzinkúti shopok megoldásairól, jövőbeli terveikről értekeztek a résztvevő gyártók és kereskedők, és felvázolták eddigi jelentősebb mérföldköveiket.
Kámán Tamás, a Tesco beszerzési igazgatója jelezte, hogy úttörőként tekintenek magukra a magyar kiskereskedelemben, hiszen számos lépést tettek annak érdekében, hogy a vásárlói igényeknek jobban meg tudjanak felelni, emellett új igényeket is teremtettek, illetve technológiák terén is elsőként vezettek be újító megoldásokat. A Tesco világviszonylatban mindenkit megelőzve deklarálta, hogy 2050-ig eléri a karbonsemlegességet, valamint az élelmiszer-pazarlásra is egyedülálló módon, saját élelmiszerhulladék-adatait mérve és közzétéve keresi a megoldási lehetőségeket.
Vecsey Sarolta, a Shell Magyarország és Szlovénia mobility managere arról számolt be, hogy a Shell megújult a pandémiát követően. Felidézte, hogy a Shell Magyarországon 85 éve van jelen, globális vállalatként globális válaszokat próbál adni a jelen és a jövő kihívásaira. Megjegyezte, hogy a cég nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy 2050-re vagy akár hamarabb nettó zéró kibocsátású energiavállalattá váljon, így a Shell Hungary a hazai üzemanyag-hálózatában kiemelt figyelmet fordít a fenntartható működésre és intézkedésekre.
Tóth László, a CO-OP Hungary igazgatósági tagja rövid áttekintést adott a mögöttük lévő évtizedekről, eljutva arra a pontra, hogy mára a CO-OP csoport kiépült logisztikai háttérrel és igényesen kialakított üzletekkel várja a vásárlókat, nemcsak a nagyobb városokban, hanem a kisebb vidéki településeken is. Amellett, hogy egységeikben folyamatos fejlesztések zajlanak, egyre nagyobb számban alkalmazzák a legmodernebb technológiákat, nem felejtik el a gyökereiket sem, amelyek a vidékre nyúlnak vissza.
Dorogi János, az Auchan országos kereskedelmi igazgatója 1998-ig ment vissza: akkor nyílt meg Magyarország első Auchan-áruháza Budaörsön. Mára 19 hiper- és 5 szupermarketet üzemeltetnek, valamint 18 üzemanyagtöltő állomás is megnyitásra került az elmúlt tíz évben. Öt éve foglalkoznak e-kereskedelemmel. A nehéz idők összefogásra tanították a csapatot, gondolkodásuk középpontjába még inkább a fogyasztó került. Működésüknek három bástyája van: tradicionális élelmiszerek frissessége, NEL termékek megfoghatósága, kipróbálhatósága, valamint a szezonális területek.
Változtatásokkal reagálni a kihívásokra
A Magyarországon 30 éve tevékenykedő OMV is látványos fejlődéstörténetet tudhat magáénak. Balogh Tibor, ügyvezető igazgatótól megtudhattuk, hogyan jutott el termékkínálata az ólmozott üzemanyagoktól a legmodernebb bio és prémium változatokig, miként kezdte meg működését a 2000-es évek elején kávézójuk, amely ma a Viva nevet viseli, 2013-ban pedig teszt jelleggel az első SPAR Express. Az új tevékenységi körök folyamatos tanulást igényelnek, de Balogh Tibor úgy véli, mindezen kihívások el fognak törpülni amellett, ami az elkövetkezendő időszakban vár rájuk.
Gyelán Zsolt, a CBA elnökhelyettese arra mutatott rá, hogy a hazai kereskedelem – csekély kivétellel – véleménye szerint óriási bajban van. Úgy látja, a jövő a diszkontoké és a szupermarketeké, a hazai kereskedőknek esélyük sincs arra, hogy ilyen forgalom mellett fennmaradjanak. Komoly problémákat lát a kiöregedés és az elnéptelenedés által, megoldási lehetőséget a réskereskedelem megvalósításában fedez fel. Boltjaival olyan szolgáltatási résekbe igyekszik beférkőzni, amelyek azok környezetében, a kisebb és nagyobb üzletekben nem rendelkeznek lefedettséggel.
A Bonafarm működését Domián Gábor, customer director ismertette a konferencia résztvevőivel. A hozzájuk tartozó öt ágazatot mutatta be röviden a Pick Szegeden, Sole-Mizón, Hungeriten, MCS Vágóhídon, valamint Csányi Pincészeten keresztül. A Bonafarmnál vertikális integrációban dolgoznak, azaz a termőföldtől az asztalig kísérik a termékek útját. Elmondta azt is, hogy a COVID-járvány első hullámának idején 10-15-szörös volumenrendeléssel találták szemben magukat, amit szerencsére kiválóan tudtak kezelni.
Bögös Bence, a szintén 30 éves történelméhez közelítő MOL kiskereskedelem marketing és digitalizáció vezetője arról tájékoztatott, hogy a MOL jelenleg komoly transzformáció előtt áll, ugyanis a COVID számos változtatás szükségességére hívta fel a figyelmüket az elmúlt időszakban. Példaként hozta gasztronómiai üzletágukat, amely benzinkútjaikon jelentős hangsúlyt kap, azonban a vírushelyzet megváltoztatta az eddigi trendeket, és míg korábban a vendégek benti leültetése volt a cél, ma már a teraszra terelés, illetve az on the go típusú kiszolgálás az elsődleges.
Nyertes márkák
A folytatásban Tolnai Gábor, a Kantar Hoffmann divízióigazgatója „A pandémia nyertes FMCG márkái a világban és Magyarországon” címmel tartott előadást, amely során a Kantar több partnerrel együtt végzett globális elemzésébe avatta be a résztvevőket. A felmérés 5 kontinensen zajlott le, 54 országban, a világ lakosságának 73%-át, a GDP 89%-át fedte le, és 23 500 gyártói márkát vizsgált. (Az előadás részletes összefoglalója külön anyagunkban szerepel.)
Lóczki Zsuzsanna, a K+K Family kereskedelmi és marketingvezetője és Szabó Károly, a Kaméleon Reklámügynökség ügyvezető igazgatója „Fejessalátától a személyre szabott készételig” című előadásában rámutatott arra, hogy a zöldségfogyasztás milyen fejlődésen, átalakuláson ment át 3000 ezer évvel ezelőttől napjainkig. A fogyasztási szokások mellett az elkészítési és a tárolási módok is megváltoztak. Kilók helyett grammok szintjén is alkalmunk nyílik vásárolni. Ennek az elvásárnak tesz eleget az idén 18 éves K+K Family egyik idei fejlesztése, a 2×60 g salátát tartalmazó Duo Pack. Szintén idén került a boltokba a Supreme saláta, amely magmixet és öntetet is magában foglal. A cég 2021-ben innovációs díjat nyert a Készítsd el frissen termékcsaláddal, amely egy komplett készételt kínál a fogyasztók számára. Az idei évben egy további innovációval is megjelennek, a visszazárható csomagolással mind zacskó, mind doboz formában.
Jánosi Péter, a Salesworks kereskedelmi igazgatója előadásában a fogyasztói szokások változására hívta fel a jelenlévők figyelmét, majd példák bemutatásával felvázolta az automata és a hibrid rendszerek működése közötti lényeges eltéréseket. Mindezek mellett ismertette azt is, hogy a Salesworks jelenleg 118 márkát képvisel, 186 termékkel rendelkezik, és a 15 évesnél idősebb lakosság 93%-át éri el egy hónap alatt, ami 7,7 millió embert jelent.
Hogy alakul a következő 10 év?
A csütörtöki konferencianap utolsó brigádvezetői megbeszélésén az építésvezető, dr. Kozák Ákos, az Impetus Research partnere, a Lánchíd Klub tagja bemutatta a frissen elkészített ágazati 2030-as víziót, amelyhez a Lánchíd Klub tagjai, az agrárium-ipar-kereskedelem vezetői adták össze tudásukat, és készítették el a jövő lehetséges szcenárióit és a hozzákapcsolódó kérdéseket összefoglaló elemzést.
„Trendek az élelmiszer-disztribúciós iparág ökoszisztémájában 2030-ig” címet viselő előadásában többek között olyan globális dilemmákról ejtett szót, mint az élelmiszer-ellátás biztonsága a fenntarthatóság, a demográfia vagy éppen a klímaváltozás. Ezek a témák övezik azt a kérdést, hogy mit lehet tenni a következő tíz évben.
Ismertette azoknak a workshopoknak a munkáját és eredményeit, amelyeket hazai szakemberek közreműködésével abból a célból valósítottak meg, hogy elemezzék a hazai trendeket és hajtóerőket a teljes ellátási láncban, és felvázolják a jövő lehetséges kimeneteleit.
Digitalizálás és automatizálás a cél
A pódiumon a workshopok tevékenységében közreműködő vállalatvezetők foglaltak helyet, akiknek az előadást követően lehetőségük nyílt reflektálni az elhangzottakra.
Balázs Ildikó, az Auchan vállalati kapcsolatok igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem teszünk drasztikus lépéseket a környezeti változásokra reagálva (klíma és járvány), illetve az egészséges táplálkozás érdekében, akkor komoly problémákkal találhatjuk szemben magunkat. Jelentős feladatként tekint az ellátás biztonságának megteremtésére, valamint a belső működésük és az értékesítés digitalizálására és automatizálására.
Rácz József, a Prémium Kert tulajdonosa a klímaváltozásban látja a legnagyobb kihívást. Megállapítása szerint a termésbiztonságnak egyértelműen a szélsőséges időjárástól való függetlenítés a kulcsa, ami főként belső termesztéssel valósítható meg.
Laknerfi-Korin Katalin, a Zwack Unicum országos értékesítési vezetője az alapanyag-ellátás nehézségeire mutatott rá, ami előreláthatóan komoly elakadásokat okozhat a gyártási folyamatok során. Beszámolt arról is, hogy a kétkezi munka főleg a kecskeméti gyárukban volt jellemző, de már ott is egyre inkább elterjednek az automatizált megoldások.
Szautner Péter, a FrieslandCampina vezérigazgatója a klímaváltozás és a fenntarthatóság témáját az élesedő szabályozással kötötte össze, amely hosszú távon jelentős változásokat hoz majd, miközben a versenyképes működést is fenn kell tartani. Rövid távon a csatornaképlékenység kezelésében lát megoldandó feladatot. A gyártók, kereskedők próbálják lekövetni azt, hogy hova tartanak a fogyasztóik, online, convenience, diszkont vagy éppen on the go irányba.
Közel hozni a termelőt a fogyasztóhoz
Hovánszky László, a Lánchíd Klub elnöke szintén az alapanyag-ellátásban rejlő nehézségekre figyelmeztetett, másfelől elárulta, hogy a belső és külső politikai dilemmák hatását is kiemelkedőnek tartja az élelmiszer-gazdaságra és a kereskedelemre vonatkozóan. Megjegyezte, hogy a logisztikai költségek és kockázatok mérséklése érdekében közelebb kell hozni a fogyasztóhoz a termelést.
Mezei János, a COOP Star kereskedelmi igazgatója a politikai determináltság szerepét értékelte a legfajsúlyosabbnak. Az emberi erőforrás kiváltásának szükségességéről is szót ejtett, mert tapasztalatai szerint jelentős problémát okoz a munkaerő és a szükséges tudás hiánya is. Megjegyezte, hogy lényeges minél több adatot gyűjteni és elemezni a vevőkkel kapcsolatban, annak érdekében, hogy személyre szólóan lehessen őket megkeresni.
Poór Zoltán, a Puratos ügyvezető igazgatója reakciójában a munkaerő meglétének vagy nem létének, illetve minőségének kérdését taglalta. Azt látja, hogy a legtöbb területen a folyamatok nagy része már jelenleg is automatizált, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. Ismertette világszintű kutatásukat sütőipar, cukrászat és csokoládé területén, ahol egyértelműen a prémiumélmény és a személyre szabottság mutatkozott a két legjelentősebb trendnek.
Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója érdekes trendként a csatornák közötti elmosódást említette. Amellett, hogy cégük is árul már élelmiszert, azt látja, hogy a vegyes profilú netes vállalkozások is elkezdtek nyitni a drogériai termékek irányába. Felmérésük eredményét ismertetve jelezte, hogy a bolti munka fele árumozgatással kapcsolatos, azaz a munkaerőhöz köthető kiadások felét viszik el logisztikai folyamatok az üzletekben, amihez még hozzáadódnak a szállítás költségei.
A nap zárásaként a konferencia helyszínén megjelent 14 csodából az utolsó Megváltó Krisztus szobra vezette a vendégeket Rióba, így a gálateremben karneváli táncosok vártak mindenkit.
A bemutató után került sor a gálavacsorára, az Életmű-díj átadására, valamint a StarStore – Év Kereskedője díjazottak gratulációjára és a hajnalig tartó Vegas Show Band koncertjére. A gálavacsora főtámogatója idén is a TV2 Csoport volt.
A Business Days konferencia pénteki napja hagyományosan kitekintő, „out of box” előadókkal, inspiratív, szemlélettágító előadásokkal várta az erre nyitott résztvevőket. Az idei évben Hermann Zsuzsanna, az esemény főszervezője és háziasszonya a világ két, kortárs „nyolcadik csodájaként” konferálta fel az ikonikus vendégeket, Geszti Pétert és Náray Tamást, akikkel Krizsó Szilvia beszélgetett.
Reményteljes apokalipszis
Geszti Péter előadóművész, szövegíró, motivációs előadó, reklámszakember, végzettségét tekintve magyar–történelem szakos tanár. Önmagát leginkább a zenei világhoz köti, a világjárványt és a körülvevő változásokat is dalaiban dolgozza fel. A Noé című klippet a beszélgetés felvezetőjeként be is mutatta. A 2020 májusában debütáló számot mára csak a YouTube-on közel 300 ezren nézték meg. Csupa pozitív komment – ütős, nosztalgikus, mély, fantasztikus, lebilincselő, reményteljes apokalipszis és hasonlók – kíséri. Geszti Péter szerint egy ember életében, ahogy neki is, sokszor van világvége, magánéleti, kulturális vagy üzleti értelemben. Ilyenkor érdemes a régi világból összeszedni és átmenteni, ami arra érdemes.
„Fogd meg a párod kezét és teremts vele új világot! Hittel és szeretettel. Járványon innen és túl: Higgy magadban! Szeress okosan! Cselekedj bátran! – vallja az újrakezdés, megújulás virtuóza.
A felpattanás kora
Más gondolkodás jellemzi ma az embereket, a természet, a tudás, a művészet, az élhető élet előtérbe kerül. Ugyanakkor az alkalmazkodás, a hatékonyság, az új eszközök használata előnyt biztosít. A digitális megoldásokat pártolja, a videóplatformokon történő megbeszélésekkel sok időt megtakarít, így többet lehet a családjával.
A változások ugyanakkor felvetik az önazonosság, a térben és időben értelmezett hitelesség kérdését, amit a „Vagyok, aki voltam” című klip is feldolgoz. A sorok helyzetjelentést „A maszk az új arc, a tél az új nyár, a segg az új fej, a még az új már” és hitvallást is tartalmaznak: „Nem azért zenélek, hogy megéljek, hanem azért élek, hogy zenéljek”. A közönség érti és lerezonálja a nyelvi zsonglőr gondolatait, a megidézett élethelyzeteket és életérzést.
Kreatív értelemben csúcsra járatva
A Grund ügynökséget felesége Edit vezeti, így Geszti Péter azzal foglalkozhat, ami igazán érdekli, amiben jól érzi magát. A kommunikációban az emberi viszonyok érdeklik, azt keresi, hogy lehet hatást gyakorolni, megmozgatni az embereket. A kreatív marketinget az uránbányászathoz hasonlítja, ahol nagyon könnyű gyorsan kiégni, felőrlődni a kényszerű kompromisszumok között. A hosszan és hitelesen piacon maradás titka Geszti szerint a zene újratöltő szabadsága, a humor és a játékosság. Jól példázza ezt a két célcsoportra zsigerből rögtönzött védősisak-népszerűsítő szöveg: „Figyelj ember, rövid az élet, főleg, ha egy kobak se véd meg” és „Kobak, hogy ne veszítsd el a fejed!”
Az ügynökségben, a produkciókban fiatalokkal veszi magát körül, akik „csodálatosan mást gondolnak”, és frissességet, nyitottságot teremtenek körülötte.
A történetek közt felbukkan a „virtusba öntött országimázs fesztivál”, a teltházas Aréna-koncertek, az Akció ügynökség, a lemezek, zenekarok. A megújulás legszemélyesebb motivátora kislánya volt, aki egy rajzon esőfelhőnek ábrázolta apukáját, amivel az elevenébe talált. Megrázta magát, és többek közt a „Létvágy” album lett a gyümölcse. Összességében a kíváncsiság fenntartását, az új emberek, új inspirációk iránti nyitottságot ajánlja a folytonos megújulás és továbblépés érdekében. Jövőre vonatkozó terveiben a környezetvédelemre mozgósítás, önéletrajzi könyv, új musicalek, sőt egy különleges coaching módszer is szerepel.
Volt egyszer egy varrodám
Náray Tamás festőművész, író, divattervező és Krizsó Szilvia a „Köztünk szólva” videósorozatban már 3 évada beszélget, így a tapolcai alkalmat az adás élő változataként is értelmezhette és élvezhette a közönség.
A konferencia építkezéses tematikája kapcsán rögtön adódott az első kérdés, hogy sikerült új otthont teremteni, berendezkedni a művésznek Spanyolországban? Náray Tamás a magyar befejezés, lezárás, felszámolás fájdalmas-nosztalgikus előzményét idézte fel először, amelynek kapcsán a „Volt egyszer egy varrodám” című könyvét is többször megemlítette. Arra is kitért, miért érezte úgy, hogy el kell mennie. Mi az az öt téma, amit kultúrember nem hoz fel, mégis évek óta a villamoson is ezekről az érdemtelen és lényegtelen dolgokról beszélnek. A lenullázás megpróbáltatásait kárpótolta az újrakezdés lendülete, az ájulásig tartó szakadatlan munka, az új miliő és egzisztencia megteremtése. A spanyol mesteremberekkel folytatott, olykor az ajtók bezárásával a feladat befejezésére kényszerítésig fajuló küzdelmes időszakra sok humorral és iróniával emlékezett vissza. Azt is leszögezte, hogy Spanyolországban bármit kivárni egy próba, de a végeredmény általában osztályon felüli minőségű.
„Akarok, de nem tudok pihenni” – vallja Náray Tamás az alkotásba menekülésről, az önkifejezés félelmeken, pánikrohamokon átemelő erejéről. Bár soha semmivel, önmagával sem elégedett, mégis sok eredményére lehet büszke, hiszen új hazájában is már ismert, kiállításai vannak, galériában jelennek meg művei. Stílusa egyéni, maga választotta, absztrakt expresszionista, ott csillog benne a lélek, „Aki a mélységet látta”. 40 éves praxissal a háta mögött magabiztosan definiálja a profi és az amatőr közötti különbséget: a profi olyan tudással rendelkezik, hogy meg tudja ismételni a remekműveket, feltéve, ha hagyják dolgozni. Az alkotó légkörhöz elengedhetetlen a tárgyilagos kommunikáció, az emberek egyenrangúnak és felnőttnek tekintése, a lényeges megkülönböztetése a lényegtelentől.
Örök kereső
A divattervezés már a múlté, a művész életében már nincs jelen, maga az öltözködés is vesztett a jelentőségéből. Az foglalkoztatja, hogy nyomot hagyjon, üzenjen a következő generációknak. Ebben a Náray-stílusnak aposztrofált, mélyről jövő, fájdalommal spékelt, odamondogató stílusnak is helye van, de a lényeg az esztétika, a szépség és harmónia keresése. A „valakiság” külső és belső ismérveit is így határozza meg, bár elismeri, mindenki másképp intelligens.
Nyugdíjat soha nem vesz fel, örök kereső akar maradni minden értelemben. Évente egy nagyszabású kiállítást tervez. Jelenleg az elveszett istenek, a mezopotámiai, egyiptomi, görög mitológia alakjai foglalkoztatják. Ugyanakkor évi egy könyv megírására is elkötelezte magát kiadója felé. A társadalmi problémák, a személyes életút, a békés egymás mellett élés lehetőségei, az IQ és az értelmes emberek felelőssége, a jellem változása és változatlansága, a választás lehetősége és hasonló érzékeny területek bőséges témát szolgáltatnak Náray Tamásnak az elkövetkező időkre.
Kérdésekre válaszolva mesélt még szüleiről, gyermekkoráról, a párizsi divatiskolás éveiről, a külföldön élés és utazások tapasztalatairól, a szegedi életműkiállításáról. Azt is kijelentette, hogy bár nem rezonál a néplélekre, azért ő magyar, egy nem átlagos magyar.
Ezzel a beszélgetéssel ért véget a 15. jubileumi Business Days konferencia. Bízunk benne, hogy aki ott volt, ismét elégedetten és sok hasznos információval, üzleti kapcsolattal tért haza. //
A Business Days jövőre is
visszavár Mindenkit
2022. szeptember 19–23. között!
Folyamatosan bővülő információval a businessdays.hu
oldalon várjuk az érdeklődőket.
A fenti cikk a Trade magazin 2021/12-01. számában is megjelent.
Kapcsolódó cikkeink
Master Good, Nestlé Hungária, Tesco Magyarország az idei győztes sorrend
A Trade magazin idén másodszor hirdette meg a Karácsonyi tv-reklámok…
Tovább olvasom >Megnyílt a Pritt márka önálló standja
December közepén ünnepélyes keretek között megnyílt a Pritt márka önálló…
Tovább olvasom >Mindent egy helyről: karácsonyi ajándékért is érdemes elmenni az Auchanba
Év végén a megszokottnál nemcsak többet vásárolunk, hanem aki teheti,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Master Good, Nestlé Hungária, Tesco Magyarország az idei győztes sorrend
A Trade magazin idén másodszor hirdette meg a Karácsonyi tv-reklámok…
Tovább olvasom >Átadásra kerültek a CO-OP Star idei Ezüstfenyő és Ezüstcsillag díjai
Ahogy minden évben karácsony előtt, úgy idén is, december közepén…
Tovább olvasom >Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >