Magazin: Business Days 2017: fókuszban a csatornák (1. rész)

Dátum: 2017. 11. 10. 06:18

A Trade TV négynapos, kihelyezett adásfolyamát több mint 670 néző élvezhette Tapolcán, a Hotel Pelion Pellywood stúdiójában. Idei Business Days konferenciánkon e díszletek között stílszerűen, csatornákra bontva beszéltük át az FMCG-szektor aktualitásait, eredményeit és kilátásait. Kétrészes tudósításunk első részében a kedd és a szerda történéseit elevenítjük fel.

Trade TV szeptember 26-án, a Business ­Days első napján zökkenőmentesen kezdte el sugározni adását. Dr. Fischer Béla, a Lánchíd Klub tagja az ágazati híradó moderálásával nyitotta meg az FMCG-szektor legnagyobb konferenciáját. A hazai ipar általános áttekintését egy felvetéssel kezdte: az egyre növekvő igényeknek és egyre szigorodó szabályozásoknak, illetve a csökkenő támogatások tükrében a különböző méretű gyártócégek előtt vajon milyen jövő áll?

Az első szakértő, aki ezekre a kérdésekre is kereste a választ, dr. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára volt. Előadásában elmondta, hogy az élelmiszeripari értékesítés növekedésének motorja 2017-ben a külpiaci eladások növekedése volt:

– Az élelmiszeripar összes értékesítése 2017. január–júliusban változatlan áron 3,6 százalékkal bővült, ezen belül a belföldi értékesítés 2,8, a közvetlen exportértékesítés 4,7 százalékkal növekedett. Lakossági fogyasztás volumenének növekedése 2017 első félévében 4,1 százalék volt. A bruttó átlagkeresetek 2016-ban 6,1 százalékkal bővültek, a nettó keresetek 7,8 százalékkal nőttek.

Ismertette azt a 20 pontos akciótervet is, mellyel a magyar termékek helyzetét szeretnék javítani. Ennek három fő „alappillére”: vásárlói szemléletformáló, minőségszabályozási és hatóságot fejlesztő feladatok.

Dr. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese folytatta az elemzést, és biztató jövőt festett a hallgatóság elé:

– Viszonylag jó évek jönnek az országnak és a kereskedelemnek. 2017 nem lett az európai lázadás éve, sőt az integráció mélyül. A többsebességes unió lényegében már részben ki is alakult, de a jövőben ez még markánsabbá válik. A nagy kérdés, hogy mi fog jönni 2020 után. Aki kimarad, lemarad! Rövid távon is döntési kényszerben vagyunk. Ha nem tudunk az EU magjához tartozni, és nem tesszük meg azokat a lépéseket, melyek ehhez szükségesek, az nagyon szomorú gazdasági következményekkel fog járni. Ettől függetlenül az EU-támogatások mindenképpen csökkenni fognak. Sorskérdés az EU-hoz való politikai és gazdasági illeszkedés, ezen belül az EU-transzferektől való függés csökkentése, a jogbiztonság megerősítése, a versenyképesség növelése.


Dr. Fischer Béla
tag
Lánchíd Klub


Dr. Feldman Zsolt
agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár
Földművelésügyi Minisztérium


Dr. Karsai Gábor
vezérigazgató-helyettes
GKI Gazdaságkutató


Éder Tamás
elnök
Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége

Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke az élelmiszeriparral szemben támasztott, olykor egymással ellentmondásos elvárásokra hívta fel a figyelmet:

– A XX. század második felének meghatározó folyamata az élelmiszer-termékpályán a kiskereskedelmi koncentráció. A rendszerváltó országokra hirtelen zúdult rá a koncentrált kiskereskedelem. A termékkel szemben állított vásárlói igények végtelenek: az élelmiszer legyen bio, vegán, paleo, egészséges, friss, de a minőségét őrizze meg minél tovább. Az előállítás legyen etikus és környezettudatos. Azonban mindenekelőtt legyen olcsó. Ezen elvárások közepette kellene nekünk kommunikálni a vásárlóval. Miközben a cégek milliárdokat költenek „brandépítésre”, az ágazati imázsproblémák erodálják a marketingmunka eredményét. Nem lenne érdemes horizontális, közös ágazati imázsjavító programot indítani?

Éder Tamás nyitva hagyott kérdése után Matthias Krön, a Donau Soja Egyesület elnöke a szójatermelésben rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet:

– Szervezetünk az európai szójatermelés promótálását, a magas minőségű európai GMO-mentes élelmiszerek előállításának segítését tűzte ki zászlójára. Célunk, hogy 10 éven belül Európában csak GMO-mentes, fenntartható gazdaságokból származó szóját használjunk, melynek felét európai országokban termesztik – elsősorban a Duna mentén.

Házi Zoltán, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnökségi tagja előadásának a „Bízzunk a változatlanságban!” címet adta, melyre első mondatával rácáfolt:

– A szakmában olyan változások következtek be, melyek jó pár évre meg fogják határozni a környezetet, melyben dolgoznunk kell. A kereskedelem koncentrációja zajlik, a boltok száma csökken. Inflációs nyomással is számolni kell, illetve a fenntartható fejlődés kérdései előtérbe kerülnek. A munkaerőpiac helyzete sajnos slágertéma marad, a szakképesítés hiánya súlyos probléma, és a munkaerő mobilizációja is alacsony. Adózás szempontjából sok pozitív változás is volt, kiemelném a társasági adó és az egyes élelmiszerek áfájának csökkentését.

Dr. Kozák Ákos, a GfK ügyvezető igazgatója sajátos vízióját ismertette a magyar kereskedelemről a nemzetközi trendek és következő 20-30 év előrejelzései tükrében:

– Ma a nemzetközi vállalatok nem gondolkodnak regionális piacban, regionális ellátóláncban. Globális ökoszisztémaként kell elképzelni a világ működését, mely minden tekintetben összekapcsolódik. A földrajzi kihívások mellett a technológia fejlődése olyan helyzeteket hoz, melyek alapjaiban rendezik át a piacot. A változások harmadik mozgatórugója a demográfia. Az elmúlt 14 évben hetedével csökkent az aprófalvak lakossága, ami felveti a kérdést: mennyire fenntartható a mai kiskereskedelmi struktúra? A városok a világ területének 3%-át veszik el, azonban a GDP-termelés 80%-át jelentik. A következő 10 évben 2 millió munkahely alakul át hazánkban, ha nem is lehet minden területen robotokat alkalmazni, nagy változás előtt állunk.


Matthias Krön
elnök
Donau Soja Egyesület


Házi Zoltán
elnökségi tag
Országos Kereskedelmi Szövetség


Dr. Kozák Ákos
ügyvezető igazgató
GfK


Kateryna Edelshtein
ügyvezető igazgató
Nielsen

Kateryna Edelshtein, a Nielsen ügyvezető igazgatója a mindennapi bevásárlás új korszakát mutatta be a töltőállomások és a szupermarketek tekintetében. Bevezetőjében az FMCG-szektor idei eredményeit ismertette:

– A bérek jelentősen növekedtek, így a vásárlók sokkal többet költenek a boltokban. Ez a 14. negyedév, amikor a magyar FMCG-szektor növekszik. A megtakarításon és a napi szükségleteken túl ma a 10 emberből 7 rendelkezik szabadon elkölthető pénzzel. Fontos kiemelni, hogy 2009 óta először a hipermarketek forgalma is növekedett. Bár a benzinkutak egyelőre 1%-át teszik ki az FMCG-piacnak, minden nagy kategóriában nő a szerepük. A benzinkutak boltjai méretben és kínálatban is felveszik a versenyt a helyi üzletekkel, jellemzően a kisebb településeken és falvakban.

Fókuszban a beszállítók

A délutáni program könnyed talkshow-val folytatódott, melyet Benedek László, a ­Visonta Projekt kereskedelmi és marketingvezetője konferált fel:

– A beszállítók szemszögéből vizsgáljuk meg a magyar cégek helyzetét, miként oldják meg a csatornaspecifikus kihívásokat.

A vitát két előadás alapozta meg. Szommerné Egyed Linda, a FINO-FOOD ügyvezető igazgatója a „Határ a csillagos ég – Még a tejiparban is lehet új a nap alatt” című előadásában a hagyományok és az innováció összeegyeztetésének fontosságáról beszélt:

– A FINO évtizedek óta működik Somogy megyében. Hagyományos minőséget nyújtunk új technológiák és új arculat bevezetésével. Termékeinket egy különleges eljárásnak köszönhetően sűrítjük, plusz 30% fehérjével adjuk a fogyasztóinknak tejként és ízesített tejként, gyümölcsjoghurtokban, kefirben, de a 20%-os és 2,8%-os tej sem hiányozhat a termékpalettánkról. Az új dizájnban szakítottunk a hagyományos színkódolással, miközben a vevők oktatására is nagy hangsúlyt fektettünk.

Bagdi Tibor, a Foodbox ügyvezető igazgatója egy furcsa házasság, szakítás, majd sikeres újrakezdés történetét mesélte el:

– A cég 2011-ben egy automatákat forgalmazó cég és egy készételgyártó cég fúziójából jött létre. A tervünk az volt, hogy irodákban, közintézményekben forgalmazzuk a termékeinket. Ez az ötlet több helyen is megbukott. Egyetlen lehetőségünk maradt, mivel tudtuk, hogy a termékünk kiváló természetes alapanyagokból készül tartósítószer nélkül, ezért a hagyományos kiskereskedelem felé fordultunk. Technológiai fejlesztéssel megnöveltük a termékeink eltarthatóságát 30–35 napra, és ma már minden nagyobb országos hálózatban ott vagyunk. Ezzel egy év alatt megnégyszereztük a forgalmunkat. Három fő típusú terméket forgalmazunk: tésztás, rizses és magyaros ételeket.


Benedek László
kereskedelmi és marketingvezető
Visonta Projekt


Ács Tamás
kereskedelmi igazgató
Unilever Magyarország


Szommerné Egyed Linda
ügyvezető igazgató
FINO-FOOD


Sófalvi Attila
piaci igazgató
Mars Magyarország


Bagdi Tibor
ügyvezető igazgató
Foodbox


Venter Zoltán
ügyvezető igazgató
SCA Hygiene Products

Benedek László a kerekasztal-beszélgetésben részt vevőket először arról faggatta, tudnak-e külön figyelmet szentelni a szupermarketek, benzinkutak igényeire. Ács Tamás, az Unilever Magyarország kereskedelmi igazgatója elmondta:

– Természetesen külön kezeljük az egyes csatornákat, más kell minden területre, de talán ennél is fontosabb a vevők igényeinek figyelembevétele. Az egyik szempont, miként tudjuk az innovációinkat megismertetni az emberekkel, illetve hogyan tudjuk ösztönözni őket – háztartási cikkek esetében például –, hogy akár több hónapra előre bevásároljanak. Úgy gondolom egyébként, hogy ma már nagyon nehezen körülírható csatorna a szupermarket.

Sófalvi Attila, a Mars Magyarország piaci igazgatója hozzátette:

– A benzinkutakon, ha az ember már 20-30 ezer forintot elkölt, a mellé ma egy impulzusvásárlás belefér. Mi ezt az eladási helyet is olyan komolyan vesszük, az értékesítésünk ebben a csatornában folyamatosan nő. Kasszazóna-fejlesztésekkel megpróbáljuk szem elé tenni a termékeket. Optimalizálunk az eszközeinkkel.

Venter Zoltán, az SCA Hygiene Products ügyvezető igazgatója a jövő lehetőségeit emelte ki:

– A benzinkutak komoly átalakulás előtt állnak. Ma 3-5 perc egy tankolás, a jövőben ez az elektromos autók elterjedésével negyed órára nőhet. Az így keletkező szabadidőt a mindennapi termékek beszerzésére is használhatja ez ember. A vásárlás során a vevők pénzt, időt, személyes energiát fektetnek be, ehhez kell megfelelő vásárlói élményt biztosítanunk. Ezt pedig a kereskedőkkel közösen tudjuk megteremteni.

A szupermarketek helyzete

A rövid adásszünetet követően újabb vitafórum vette kezdetét a Trade TV stúdiójában Dr. Kozák Ákos, a GfK ügyvezető igazgatójának vezetésével, aki elmondta:

– A szupermarketek stabil szereplői a magyar disztribúciónak. Az első félév alapján 18%-os piaci részesedéssel bírnak. Mi a hajtóereje ennek a csatornának? Az átlagos kosárméret 5,3%-kal nőtt, a vásárlási gyakoriság 1,2 %-kal csökkent.

A kerekasztal-beszélgetés felvezetéséül Mezei János, a CO-OP Star kereskedelmi igazgatója tartott előadást „Hatékony innováció a szupermarketben” címmel:

– A CO-OP csoport szövetkezetekből alakult. A tulajdonosok olyan franchise rendszert hoztak létre, melyben magunk alakítjuk az üzletpolitikát, másrészt franchise vevőkként is jelen vagyunk. Sajátosságunk, hogy 3000 üzletünk a lokális viszonyokhoz alkalmazkodik, így a hálózat teljes stratégiája is erre épül. A szupermarketek jelenleg útkeresésben vannak. Az egyik nagy kérdésünk, hogy a városközpont vagy város széle lesz-e a nyerő. A másik nagy kérdés: miként reagáljunk a diszkontok előretörésére.


Mezei János
kereskedelmi igazgató
CO-OP Star


Balogh Tibor
ügyvezető igazgató
OMV Hungária


Gyúrós Péter
shop üzletág-vezető
SHELL Hungary


Dr. Orosz András
kiskereskedelmi üzletág-igazgató
MOL


Gyelán Zsolt
elnökhelyettes
CBA


Heiszler Gabriella
ügyvezető igazgató
SPAR Magyarország


Tihanyi Klára
kiállításigazgató
Hungexpo

A szupermarketek útkereséséhez kapcsolódva Balogh Tibor, az OMV Hungária ügyvezető igazgatója kiemelte:

– Ma már nemcsak hagyományos benzinkút-shopokat üzemeltetünk, 67 Spar Express üzletünk is van. Ez egy teljesen más sportág, nem is éreztük úgy, hogy magunk belevághatunk, ezért választottuk a Spart partnernek. A kiskereskedelem kiterjesztésével átalakultak a munkakörök, több alkalmazottal kell dolgoznunk, és a vásárlói szokások is megváltoztak, miközben tartanunk kell a 0–24-es nyitva tartást szabadnapokon, ünnepnapokon is.

Gyúrós Péter, a SHELL Hungary közép- és kelet európai shop üzletág-vezetője hozzátette:

– Sok dologban közös érdekeink is vannak, például el kell érnünk, hogy a vásárlók a benzinkutakra egy jóval szélesebb szolgáltatást kínáló lehetőségként gondoljanak. A Shell meghirdetett stratégiája, hogy 2025-re a kiskereskedelmi üzletágon belül a bevétel fele ne az üzemanyagból származzon.

Dr. Orosz András, a MOL kiskereskedelmi üzletág-igazgatója úgy vélte, ez a piac egyáltalán nem homogén:

– A töltőállomások sokkal lokálisabbak, és a szerepük is más jelenleg, mint a szupermarketeké. Azzal egyetértek, hogy fejlesztéseink az egész csatorna percepcióját változtatják meg. Hogyan fogjuk megtölteni tartalommal a következő 10-20 évben, az még kérdés, de a felkészülés már megkezdődött. Ugyanakkor holnap még a fosszilis üzemanyag jelenti az üzleti eredményt. A munkaerő tekintetében azokra kell alapozni, akik stabilan nálunk dolgoznak évek óta. Őket kell megtartani és megfelelően motiválni.

Gyelán Zsolt, a CBA elnökhelyettese, a Partner Log ügyvezető igazgatója szerint csak a profiknak van helye a piacon:

– Inkább feladtunk területeket annak érdekében, hogy ahol erősek vagyunk, ott stabilan működjünk. A munkaerőt tekintve esetünkben Budapesten 70% a törzsgárda, akik kétszer olyan hatékonyan tudnak dolgozni, mint akiket felveszünk pár hónapra. Azonban hatalmas gond, hogy nincs szakmunkásképzés. Aki szorgalmas, már külföldön van. Magasabb szinten egyre több feladatot adunk a menedzsmentnek, és ezekre a pozíciókra is nehéz rátermett szakembereket találni.

Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója hozzátette:

– A szupermarketekre fókuszálunk, mert azt látjuk, minél kisebb az alapterület, annál jobban fejlődik az üzlet. A hűségbónuszunkon keresztül jól látjuk, hogy a munkatársak fele több mint öt éve nálunk van. Az üzletvezetők szerepe megkérdőjelezhetetlen. Szinte azonos helyen, azonos piaci feltételek mellett azt tapasztaljuk, hogy az egyik üzletünkben egy számjegyű a fluktuáció, míg a másikban folyamatosan cserélődnek a kollégák.

Tihanyi Klára, a Hungexpo kiállításigazgatója „Csillag született – Hírek a Sirha Budapestről” című előadásában Közép-Kelet-Európa egyik legjelentősebb élelmiszer-ipari és HoReCa szakkiállítására hívta fel a jelenlévők figyelmét:

– Az első szakkiállításunkra 2014-ben került sor, azóta minden évben egyre növekvő kiállítási területtel és szélesedő kínálattal készülünk. Ennek köszönhetően, 2018-ban már két pavilonban várjuk a szakembereket. A kiállítás immáron a harmadik alkalommal lesz a minőségi termékek, az innovációk és az üzleti lehetőségek találkozóhelye. Ennek részeként a Sirha Budapest 2018-ban is meghirdeti Innovációs Termékversenyét a Trade magazinnal közösen, ahol az innovatív megoldásokat több kategóriában értékeli a szakmai zsűri. A rendezvényre, a kiállítás erős nemzetközi marketingtevékenységének köszönhetően, legutóbb 34 országból, főként a közép-kelet-európai régióból érkeztek látogatók. Őket minden alkalommal, így 2018. február 7-9. között is kivételesen gazdag szakmai programkínálat várja. Bővebb információ a kiállításról és a jelentkezés feltételeiről a www.sirha-budapest.com/jelentkezes weboldalon található.

 

 

 

 

Gerendai Károly
alapító
Sziget Fesztivál

Az esti talkshow sztárvendége Gerendai Károly üzletember, a Sziget Fesztivál alapítója volt, akivel Krizsó Szilvia készített interjút. Gerendai arra a kérdésre, miért most adta el a cég 70%-át, elmondta:

– Folyamatosan voltak kérőink, szakmai befektetők. Egy szempont azonban mindig fontos volt: semmiképpen nem vagyunk hajlandóak arra, hogy a menedzsmentjogokat átadjuk, mert annál jobban szeretjük, amit felépítettünk. Most olyan partnert találtunk, akinek ez a feltétel megfelel, emellett a növekedést szolgálja. Mi elértünk mindent ezen a piacon, amit lehetett. A nemzetközi terjeszkedést már saját erőből nem tudtuk megoldani.

Kockázatok és mellékhatások

Szerdán a hazai láncok, a franchise hálózatok, a nagykereskedelem és a nemzeti dohányboltok kerültek terítékre. A délelőtti makrogazdasági blokk moderátora dr. Köves András, az NT Kunsági Éden Kft. üzletfejlesztési és marketingigazgatója volt, aki számokkal gazdagon illusztrált bevezetőjében többek között elmondta:

– Sok teendőjük van még a magyar tulajdonú hazai láncoknak, ha hatékonyság, fejlettség és organikus növekedési dinamika szempontjából megnézzük az elmúlt évek idevágó adatait.


Dr. Köves András
üzletfejlesztési és marketingigazgató
NT Kunsági Éden


Soltész Gergő
igazgatósági tag
FHB Bank


Papp Gergely
szakmai főigazgató-helyettes
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Makrogazdasági kockázatokról beszélt első előadóként Soltész Gergő, az FHB Bank igazgatóságának tagja. Mint elmondta, a világgazdaság jól áll, és mi sem panaszkodhatunk: gyorsuló növekedés, stabil forint, a kamatok alacsonyak, kedvező az államháztartási hiány, a foglalkoztatottság és a fogyasztás pedig nő.

– Ugyanakkor a következő pénzügyi sokkot több tényező is kiválthatja – figyelmeztetett Soltész Gergő. – A jegybankok újra keményebbre húzhatják a gyeplőt, Kína gazdasága felborulhat, az Európai Unió erős vezető nélkül maradhat, a világkereskedelemben pedig egyenlőtlenségek halmozódhatnak fel.

Nálunk az elmúlt időszakban a beruházások kiemelkedő mértékben nőttek ugyan, de a bázis alacsony volt, a megvalósult fejlesztéseket pedig jórészt az EU finanszírozta. Előadásának konklúziója: csökkenteni kell az EU-tól való függőségünket, javítani a versenyképességünkön, valamint az üzleti szabályozási környezeten.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese a NAK rövid bemutatása során kiemelte, hogy a szervezetnek három fontos feladata van: a forráslehívások, szabályozási javaslatok benyújtása a jogalkotók felé, valamint a földforgalom koordinálása.

– Sok tervünk van a jövőre nézve – tekintett előre Papp Gergely. – Az egyik nagyszabású projektünk az országos jégeső-elhárító rendszer kiépítése, amely a tervek szerint 2018 május elsejével lép működésbe. Másik fontos célkitűzésünk, hogy „kijárjuk” a kormánynál az élelmiszerek áfájának minél szélesebb körben való csökkentését, amivel visszaszoríthatjuk a feketegazdaságot.

Végezetül a NAK szakmai főigazgató-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy az EU nyilvános online konzultációkat tart az élelmiszerlánc javíthatóságáról.

Új szelek, új vitorlák

Dr. Michalis Christou, a RetailZoom európai régiójának vezérigazgatója, a Nielsen piackutató korábbi magyarországi igazgatója
a kereskedelemben megfigyelhető, digitális világ hozta új dinamikákról beszélt.

Hiszen az Alibaba, az Airbnb vagy az Uber tulajdonképpen saját termék, ingatlan vagy autóállomány nélküli applikációkkal váltak piacukon domináns szereplőkké. A Facebook közösségi médiafelület pedig úgy vált médiahatalommá, hogy saját tartalmat nem publikál. Hasonlóan, a Tesla az autóiba épített számítógépek segítségével real-time adatokat gyűjtve és elemezve fejleszti és javítja modelljeit.

Ami közös ezekben a cégekben: a Big Data adatok feldolgozásával olyan digitális innovációkat hoztak létre, amelyekkel felhasználóik számára hatékonyabb megoldást kínálnak.

Tőle Andreas Christou, a RetailZoom kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója vette át a szót, aki egy külföldi és egy hazai esettanulmányt ismertetve mutatta be, hogyan aknázhatóak ki a vásárlói tranzakciós adatokban rejlő rejtett lehetőségek.

A digitális innovátorok és a RetailZoom csapata ugyanazt tűzte ki céljául: a Big Data adatok és digitális megoldások ötvözésével értéket teremteni a végfelhasználók számára egy dinamikusan fejlődő világban.


Dr Michalis Christou
vezérigazgató (európai régió)
RetailZoom


Andreas Christou
kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgató
RetailZoom


Murányi László
korábbi elnök
Magyar Franchise Szövetség


Tóth Zoltán
tulajdonos-ügyvezető, trafik.hu
képviselő, DiginStore


Dr. Forgách Attila
gasztropszichológus

Murányi László, a Magyar Franchise Szövetség korábbi elnöke a Szövetség bemutatása után kiemelte, hogy a világon Ázsiában a legnépszerűbb ez a hálózati forma. Magyarországon 360 franchise működik (ebből 76 külföldi), amivel előkelő helyet foglalunk el a világban. Az utóbbi időben dinamikusan fejlődő franchise vállalkozások átlagosan 5-6%-kal járulnak hozzá a magyar GDP-hez.

– Olyan magyar franchise láncok is vannak, amelyek már az ország határain túl is sikeresen terjeszkednek – mondta büszkén Murányi László. – Ilyenek például a Fornetti, a Duna House és a Diego.

Tóth Zoltán, a trafik.hu tulajdonos-ügyvezetője előadása elején összefoglalta a trafikvilág első 4 évét, melyre a termékszerkezet átalakulása, a „puffasztott dohány” előretörése volt a jellemző. A koncentráltságot jelzi, hogy a top 20 márkacsalád az értékesítésnek mintegy 84%-át viszi el.

– Az idei év trendforduló lehet a mennyiségi eladások alakulásában – figyelmeztetett. – A hagyományos termékek egy része csökkenő pályára állt, viszont új innovációk tűntek fel a horizonton.

Szerinte vannak még kiaknázatlan tartalékok: például a készletgazdálkodásban, vagy a nemdohány-termékek forgalmának erősítésében.

Dr. Forgács Attila gasztropszichológus előadásában áttekintette az étkezéssel szembeni lelki tényezőket.

A gasztropszichológus szerint az orthorexia nervosa, vagyis az egészséges ételektől való kóros függőség szinte szektákat hoz létre az interneten „főpapokkal”, akik sokszor épp az élelmiszeripart kiáltják ki főgonosznak. A marketingesek számára ugyanakkor van remény: a szakember egy olyan, egyetemistákkal elvégzett felmérést hozott fel zárásul, amelyben a tesztalanyok ízek szerint tettek határozott különbséget három – egyébként a teszt előtt egyaránt csapvízzel feltöltött – palackos ásványvíz között…

Garantáltan magyar

A második blokkot Szilágyi László, az ActionCoach üzleti tanácsadója moderálta. aki bevezetőjében elmondta:

– A mai napon vizsgált láncok többségét összekapcsolja, hogy lakóhelyközeliek, vevőikkel személyes kapcsolatban állva kereskednek. Profiljukba jól illeszkednek a hazai termékek, amelyek szintén közvetlenül, személyesen szólítják meg a magyar fogyasztókat.

A szekció első előadójaként Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője egy idei kutatásuk eredményeit ismertette, amelyet a Budapesti Gazdasági Egyetem Marketing Intézete végzett. Eszerint a magyarok gyomra „patrióta”, a megkérdezettek túlnyomó többsége előnyben részesíti a magyar élelmiszereket a külföldiekkel szemben. 94 százalékuk ismerte a Magyar Termék védjegyet. A származási helyet megnézők 71 százaléka az ilyen jelölésű terméket megbízhatóbb eredetűnek tartja a többi élelmiszernél.

Benedek Eszter arra buzdított: az ágazat szereplői összefogva mutassák meg a fogyasztóknak, hogy a hazai élelmiszeripar világszínvonalú termékeket állít elő. Ezt bizonyítandó a jelenlévők három védjegyhasználó cégről nézhettek meg rövid videókat.

– A magyar termékek népszerűsítésére a kormány akcióterve 1,3 milliárd forintot szán a közeljövőben – hangsúlyozta az ügyvezető. – Ennek minél hatékonyabb felhasználására a Magyar Termék Nonprofit Kft. konkrét javaslatokat tesz le a szakminisztérium asztalára.


Erdélyi István
elnök-vezérigazgató
Gallicoop


Pavlova Olga
tulajdonos-ügyvezető
Detki Keksz


Szilágyi László
üzleti tanácsadó
ActionCoach


Benedek Eszter
ügyvezető
Magyar Termék


Bódi Krisztina
marketing- és PR-igazgató
Kométa ’99


Dr. Rákóczi János
kereskedelmi igazgató
Eisberg


Soós Zoltán
tulajdonos-ügyvezető
Soós Tészta

Erdélyi István, a Gallicoop elnök-vezérigazgatója prezentációjában felidézte, hogy Szarvason 1995 óta dolgoznak egy zárt integráció kialakításán. Ma már 33,5 milliárd Ft árbevételt érnek el, ebből az export aránya 40%-os.

– Ha nem fejlesztünk, hamar lemaradunk a versenyben – nyomatékosította Erdélyi István. – Az elmúlt években korszerűsítettük a takarmánykeverőt és a keltetőnket. Idén a nagyvállalatoknak kiírt pályázaton jártunk eredménnyel, amely keretében csomagolócentrumot építünk.Üdvözöljük, hogy a kormány immár a nagyüzemi beruházásokat is támogatja.

A beszélgetés során Pavlova Olga, a Detki Keksz tulajdonos-ügyvezetője felelevenítette a Magyar Termék Kft. 13 évvel ezelőtti indulásának körülményeit:

– Az elején kevesen hittek benne. Volt olyan cég is, amelyik kiszállt, majd mikor látta, hogy komolyan gondoljuk, visszajött. Ma már több mint 150-en használjuk a Magyar Termék Védjegyet, magyar gyártók éppúgy, mint multi cégek.

Bódi Krisztina, a Kométa ’99 Zrt. marketing- és PR-igazgatója hangsúlyozta: szeretnék megmutatni, hogy a Kométa is magyar alapanyagokból magyar munkaerővel magyar fogyasztóknak állít elő.

– Hiszünk az edukációban – szögezte le. – El kell juttatnunk a fogyasztóhoz azt a hírt, hogy a magyarországi gyártók biztonságos, finom, kiváló minőségű élelmiszereket képesek előállítani.

Dr. Rákóczi János, a svájci hátterű Eisberg kereskedelmi igazgatója kiemelte, hogy a hazai élelmiszerek védelme, propagálása szinte minden országban előtérbe került. Ezért magyarországi üzemükkel fontosnak érezték, hogy csatlakozzanak ehhez a helyi kezdeményezéshez.

– Örömmel konstatáljuk, hogy a kiskereskedelmi láncok is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a magyar eredetre – mondta. – Néhány esetben már a kereskedői márkák fejlesztésénél is szempont, hogy rákerülhet-e a magyar eredetet tanúsító védjegy.

– A Magyar Termék logó nagyon fontos a számunkra – jelentette ki Soós Zoltán, a ­Soós Tészta tulajdonos-ügyvezetője. – Tésztás cégként ezen keresztül tudjuk kommunikálni, hogy magyar cég vagyunk, és 100%-ban magyar alapanyagot dolgozunk fel. Így tudjuk biztosítani, hogy a tojás mindig friss és megfelelő színű legyen, nem kell színezőanyagot használnunk.

Fókuszban az egészség

A délutáni kereskedői kerekasztalt Szalókyné Tóth Judit, a Lánchíd Klub tagja moderálta. Bevezető előadásában a convience csatorna kilátásait elemezte nemzetközi példák alapján.

– A vásárlói igények változása a lakóhelyközeli üzletek jelentőségének a növekedésével jár – hívta fel a figyelmet. A kényelmi üzletek növekedési üteme az USA-ban tavaly többszöröse volt a nagyméretű élelmiszerüzletek forgalombővülésének. Ebben a trendben szerepet játszik az urbanizáció erősödése és a millennium generáció vásárlóként történő megjelenése.

Nem véletlenül nyitnak a legnagyobb webáruházak, mint például az Amazon is fizikai boltokat. Nemcsak új igényeket, vásárlókat érhetnek el ezeken keresztül, de tesztelhetik az új kereskedelmi technikáikat, és nagy mennyiségű adatot szerezhetnek be vásárlóikról stratégiájuk tökéletesítéséhez.

A jó kilátásokat alátámasztandó, a kerekasztal résztvevői túlnyomórészt két számjegyű növekedésről számoltak be az idei évet tekintve.

Az egészséges élelmiszerek iránti igény fokozatosan nő, emelte ki több részvevő is.

– Az elmúlt időszakban a gyártók is felfigyeltek erre a jelenségre, és most már az ilyen kívánalmaknak alapból vagy kis változtatással megfelelő termékeik esetében is feltüntetik a „mentességet”. Így a polcfelületet sem kell növelni – ami amúgy már nem is nagyon növelhető a lakóhelyközeli üzletekben – fűzte hozzá a témához Noszlopy Zoltán, a CBA beszerzési igazgatója.

– A Coop is nyitott az egészséges táplálkozást szolgáló élelmiszerek körének bővítésére – hangsúlyozta Szabó Attila, a CO-OP Hungary beszerzési vezetője. – De mint az ország legtöbb településén jelen lévő láncnál, tekintettel kell lennünk a lokálisan eltérő igényekre. Ezért lehetőséget biztosítunk az ilyen jellegű termékeket előállítani tudó kisebb, helyi gyártóknak a polcokon való megjelenésre.


Szalókyné Tóth Judit
tag
Lánchíd Klub


Noszlopy Zoltán
beszerzési igazgató
CBA


Szabó Attila
beszerzési vezető
CO-OP Hungary


Deák Tamás
kereskedelmi vezérigazgató-helyettes
Chef Market


Horváth Imre
vezérigazgató
METRO

– Az új trendek közül az egészségtudatos, meghatározott alapanyagoktól való „mentességet” emelném ki – mondta Deák Tamás, az élelmiszer-nagykereskedelemmel, prémium termékek importjával foglalkozó Chef Market kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. – Ez abból a szempontból jó hír, hogy a vásárlók hajlandóak megfizetni a termék eredetéből adódó többletértéket, másrészről viszont ez a trend plusz felkészülést igényel beszerzési és logisztikai oldalról.

A SPAR-nál is érzékelik a trend erősödését, ezért is került náluk fókuszba.

– Ősszel zajlik egy életmódkampányunk, emellett most vezettük be Veganz termékcsaládunkat. De már megvannak a terveink 2018-ra, hogyan tudnánk ezt a termékkategóriát még attraktívabbá tenni boltjainkban – tekintette át Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója. – Úgy látjuk, az egészségtudatos táplálkozás iránti igények kielégítésében még nagy potenciál rejlik.

Horváth Imre, a METRO Kereskedelmi Kft. vezérigazgatója üdvözölte a táplálkozási szokások fejlődését, de öröme nem maradéktalan:

– Mi is érzékeljük a lassan kibontakozó gasztroforradalmat, de a horeca-szektorban (is) növekvő munkaerőhiány gátat szabhat ennek. Nagykereskedőként annyiban tudunk segíteni, hogy egyre több sütésre-főzésre már előkészített, félkész terméket kínálunk horeca-vevőinknek.Másik terület, ahol partnerek tudunk lenni, a szakképzés.

Kitörési lehetőségek

A beszélgetés során a trafikokkal kapcsolatban elhangzott: a stabilizálódás, piactisztulás időszaka immár lezárult. A csatorna képviseletében Kulcsár András, az ND Klaszter ügyvezető igazgatója elmondta:

– A piac szereplőit tömörítő Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége – egyre növekvő taglétszáma mellett – eredményesen képviseli a trafikosok érdekeit a hatóságok és a jogalkotók előtt. A trafikosok közösséggé szervezésének további lépése az első Nemzeti Tabak Expó Kiállítás és Konferencia, amelyet idén november 7-én rendezünk meg.

A főként Veszprém és Zala megyében működő, több csatornában is értékesítő Z+D ügyvezető igazgatója, N. Szabó István megerősítette Tóth Zoltán délelőtt elhangzott szavait:

– A nemdohány-termékek fontossága folyamatosan emelkedik. A trafikhálózat egyik beszállítójaként mi is szinte minden italkategóriában növekedést látunk, a sörtől a jegesteáig.


Kulcsár András
ügyvezető igazgató
ND Klaszter


N. Szabó István
ügyvezető igazgató
Z+D


Szili László
kereskedelmi igazgató
Reál Hungária


Rácz József
franchise tulajdonos
Vitamin Szalon

Franchise témában több lánc is érdekelt volt. A brand és a mögötte álló szolgáltatáscsomag minden kiskereskedő számára vonzó lehet. Ugyanakkor az egyes franchise rendszerek „szigorúsága” különböző mértékű.

– A Reál régiós központokra támaszkodó franchise rendszere bizonyos feltételekkel nagy fokú szabadságot biztosít a régióknak, boltoknak; központilag kötött szerződéseink regionális szinten testre szabhatóak, így adott régióban levő piaci körülményekhez, vásárlói igényekhez, elvárásokhoz jobban illeszthetőek – érvelt Szili László, a Reál Hungária kereskedelmi igazgatója.

A lokálalitás, illetve tágabban a szortiment sokszínűsége és vevőkörre szabhatósága a diszkontokkal való verseny kapcsán az egyik legfontosabb fegyverként merült fel. Abban ugyanis a résztvevők megegyeztek, hogy a diszkontok költséghatékonyságban verhetetlenek.

A másik terület, ahol a versenyt állni kell, az eladótér. A modernebb, digitális eszközökkel felszerelt üzletekbe a vevő szívesebben tér be, ráadásul magáról is több mindent árul el. Az adatgyűjtés, -elemzés és -felhasználás a közeljövő egyik kulcsterülete lesz.

Rácz József, a Vitamin Szalon fran­chise tulajdonosa, a Prémiumkert ügyvezető igazgatója ehhez kapcsolódva elmondta:

– Habár nem feltétlen alapelvárás egy zöldség-gyümölcs szaküzlettől, mégis a Vitamin Szalonokban mindenhol elektromos árkijelzőt használunk, árufelismerő okosmérlegeket, amelyek az érintőképernyős kasszával vannak összekötve. Emellett törzsvásárlói rendszerünk van, és például receptnyomtatóval is fel vagyunk szerelve. A digitális megoldások bátor használata kiegészülve a személyes eladás hitelével teszi sikeressé a hálózatunkat, és ezt a receptet tudnám ajánlani a többi láncnak is.

Változatok a hatékonyságnövelésre

A témákhoz kapcsolódóan három prezentációt is meghallgathattak a résztvevők.

Tóth Zoltán a DiginStore képviseletében a Trafik TV elindításáról beszélt. Ez egy olyan hatékonyságnövelő digitális szolgáltatás, amellyel egyaránt lehet az eladószemélyzetet informálni és képezni, és a vevőket is megszólítani az eladótérben.

A Hell és a SPAR közös prezentációja azt mutatta meg, gyártó és beszállító hogyan tudja közösen növelni a forgalmat.

– A Hell részéről ehhez elsősorban a jövőbe mutató beruházások, a folyamatos innováció, a 360 fokos marketingtámogatás és a magas szintű képviselői munkán keresztül az állandó termékelérhetőség járult hozzá – sorolta Nyíri Tamás, a Hell Energy Magyarország Kft. beszerzési igazgatója.

Ugyanakkor a SPAR kiemelt megjelenést biztosított a Hellnek és a XIXO-nak, például dedikált hűtőkben és display-ken.

– Három, közelmúltban nyílt INTERSPAR áruházunkban pedig még merészebbek voltunk: úgynevezett Energiazónát alakítottunk ki, ahol külön blokkban, megvilágítva helyezzük fókuszba az energiaitalokat – tette hozzá Heiszler Gabriella.


Nyíri Tamás
beszerzési igazgató
Hell Energy Magyarország


Kádár Zoltán
képviselő
Loyalty&More

Harmadik prezentációként Kádár Zoltán a Loyalty&More képviselőjeként olyan szolgáltatáscsomagot mutatott be, amely a forgalom növelése, az ügyfélhűség fokozása és a márkanév erősítése érdekében minden elképzelhető promóciós tevékenységet tartalmaz.

Krizsó Szilvia kommunikációs szakértő és

Peresztegi Zoltán, OXO Csoport

A szerdai napot egy beszélgetés, valamint a MasterCard – Az Év Kereskedője 2017 díjátadója zárta, mindkettőt Krizsó Szilvia kommunikációs szakértő ­vezette.

Beszélgetőpartnere Peresztegi Zoltán volt, aki a Google csapatából igazolt át az OXO Csoporthoz, és jelenleg Los Angelesben képviseli a cégcsoportot. Skype-os bejelentkezésében elmondta, hogy új kor hajnalán élük: az „algoritmikus éra” jött el, ahol a hagyományos márkák ereje meggyengül, szerepüket új típusú márkák veszik át. Olyanok, amelyek a felhasználóikról nyert információkat beleépítik saját magukba. A következő éveket meglátása szerint négy ilyen márka fogja uralni: az Amazon, az Ap­ple, a Google és a Facebook. A hagyományos márkáknak újszerű, intelligensebb közelítésre van szükségük
a fogyasztóik felé. //

Kapcsolódó cikkeink