Bross Péter: megvennék a drágább mézet, ha tudnák, honnan való

Szerző: Trademagazin Dátum: 2023. 02. 01. 12:04

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint a harmadik országokból származó mézek nagy része hamis, ezért az unióban szívesebben vásárolnának a fogyasztók olyan termékeket, melyeken pontosan feltüntetik a méz származási országát.

Sok a kétes, hamis mézáru

„Az Európai Unió feleannyi mézet termel, mint amennyit elfogyaszt, 220-230 ezer tonna mézet kell behozni a harmadik országokból”

– mondta az InfoRádióban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Megjegyezte: vannak olyan tagországok, mint Románia, Bulgária, Magyarország vagy Spanyolország, ahol többet termelnek a méhészek, mint amennyi belföldön elkel. A magyar méhészek az általuk eladott méz négyszeresét termelik, ezt az unió piacán kellene eladni.

Az uniós fogyasztó azonban nem tudja, hogy az üvegben milyen méz van. A nyugat-európai mézkiszerelőknek a jogszabály alapján elég azt ráírni a méz eredetére, hogy EU és nem EU méz keveréke, ha kettőnél több országból származik. Eközben a politikusok és a méhészek meggyőződése, hogy ha az uniós fogyasztó tudná, hogy az üvegben uniós méz van, akkor biztosan azt választaná a harmadik országok méhészeivel szemben.

Ma már minden mézfogyasztó tudja, hogy a méhek, a beporzók nélkülözhetetlenek az életünkben, nekünk egyedüli árbevételünk a méz eladása. Bross Péter szerint ha ezt nem tudjuk nagyban értékesíteni az olasz, a francia, a német kiszerelőknek, akkor tönkremegy a nagyobb kitermelő országok méhészeti ágazata.

A harmadik országokból érkező mézkeverékek ráadásul nem is érik el a magyar méz színvonalát, ilyen értelemben rontják a mézek iránti bizalmat. Főleg az Ázsiából, Dél-Amerikából, Ukrajnából érkező mézek minőségével van baj. Az Európai Unió 2016-ban végzett egy vizsgálatot, melyben több ezer mézmintát vizsgáltak meg, és kiderült: a harmadik országból érkező mézek 30 százaléka, 60-70 ezer tonna nem felel meg az előírásoknak, vagyis hamis.

Ezt hiába állapította meg az Európai Unió illetékes bizottsága, semmi sem történt azóta. Ráadásul azt a pici esélyt sem adják meg a szakmának, hogy legalább az üveg alapján döntsön a vásárló, hogy két-három euróval olcsóbban vesz kínai vagy ukrán mézet, vagy egy Európai Unióban termeltet, kicsit drágábban. Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékeket alkotó mézek származási országainak pontos feltüntetésére.

Íme, a rádiós felvétel. 

Kapcsolódó cikkeink