Bővülő fogyasztást hozhat a baromfi-áfa csökkentése

Akár öt százalékkal is növekedhet a baromfihús-fogyasztás a következő esztendő elejétől csökkenő áfa miatt – véli a Baromfi Terméktanács igazgatója. Csorbai Attila megítélése szerint a tojás adómérséklése hozza majd a legtöbbet a konyhára a tenyésztőknél – írja a Magyar Hírlap.

A baromfihús általános forgalmi adójának (áfa) huszonhétről öt százalékra csökkentése nemcsak a hazai fogyasztás mennyiségét emelheti, hanem a minőség iránti keresletet is jelentősen megdobhatja: például egyre több csirkecomb vagy csirkemell fogyhat – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak a Baromfi Terméktanács igazgatója. Csorbai Attila hozzáfűzte: Magyarországon a fogyasztók jelenleg is több baromfihúst esznek – fejenként és évente 32-33 kilót – mint sertéshúst. A baromfi kategórián belül a legtöbb, 23-24 kilogramm csirkéből fogy el, pulykából öt és fél, kacsából három kilót vásárolunk átlagosan egy esztendő leforgása alatt. A fennmaradó részbe tartozik a tyúk, a gyöngytyúk és a lúd fogyasztása. Csorbai Attila becslése szerint 2017-ben három-öt százalékkal bővülhet a baromfihús iránti kereslet a januári áfacsökkentés következtében.

A Magyar Hírlapnak a Baromfi Terméktanács igazgatója megjegyezte: Európában a baromfiból, a csirkéből és a pulykából is enyhe túltermelés van, amin nem segít, hogy Dél-Afrika, saját ágazatának erősítése miatt, nem fogad európai baromfikat.

Az Európai Unióban (EU) jelenleg 102-103 százalékos az önellátás szintje, a pár százalékos többlet értékesítését az is nehezíti, hogy Brazília engedélyt kapott az Európába irányuló baromfi exportjának növelésére, Ukrajnát pedig gyakorlatilag úgy kezelik, mintha EU-tagállam lenne. Csorbai arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás nehéz helyzetbe hozhatja a baromfiágazatot, a tengerentúlon olcsóbban tenyésztik a baromfit, miközben GMO-s takarmánnyal etetik az állatokat, a szalmonella elleni védekezésre pedig nem sok időt vesztegetnek.

A Baromfi Terméktanács igazgatója elmondta: az éves magyar baromfi-előállítás mintegy 650 ezer tonna élősúlyban mérve, ez 180 százalékos önellátottsági szintet jelent. A magyar baromfikat Ausztriába, Angliába, Németországba, Svájcba és Szlovéniába is exportálják. Csorbai jelezte: Európában, Lengyelország után, Magyarországon a legversenyképesebb a baromfitenyésztés. Az európai piacon Lengyelország, Olaszország, Spanyolország, Németország és Hollandia a leginkább meghatározó ország jelenleg, míg világszinten az Egyesült Államok, Brazília és Thaiföld.

Az igazgató szerint szerencsés lenne, ha itthon a közepes és nagyüzemek is támogatást kaphatnának a beruházásokhoz, hogy a versenyképességen javíthassanak. Csorbai úgy véli, a jövő januári áfacsökkentés talán a tojás esetében hozhat a legtöbbet a konyhára. Az öt százalékra mérséklődő áfa visszaszorítja a szürke- és feketegazdaságot. Magyarországon évente 1,2-1,3 milliárd tojás keletkezik, ez a hazai ellátás hetven százalékát adja. A harmincszázaléknyi importtojás elsősorban Lengyelországból és Litvániából érkezik. Csorbai kiemelte: a fő cél, hogy tojásfronton önellátók legyünk.
(magyarhirlap.hu, Vöő György)