Bor – tudatosan és ösztönösen

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2023. 11. 22. 11:40

Kinek, milyet, hogyan eladni – ezek a bormarketing alapproblémái is. E számunk boros mellékletében (100–114. oldal) bortermelők és kereskedelmi láncok képviselői elemzik az ital piacát és értékesítési lehetőségeit, HoReCa rovatunkban marketingkérdésekről, fogyasztói motivációkról beszélünk.

A cikk a Trade magazin 2023/11. lapszámában olvasható.

Már nem csak lózung a fiatal célcsoport!

A borfogyasztók társadalmának lassú elöregedése miatt a hazai borpiac számára fontos, hogy vevőköre folyamatosan megújuljon, fejlődjön – mondta nemrégiben Rókusfalvy Pál, bormarketingért felelős kormánybiztos –, nyitni kell tehát a fiatalok felé, elsősorban a termékek frissítésével. Ennek megvalósítását pedig szerinte a fiatal termelőkre kell bízni.

Az Y- és Z-generációt célozzák

A borászati termékeknek a fiatal célcsoportok ízléséhez, borfogyasztási szokásaihoz alakítása érthető, de „nemszeretem” cél az alapvetően konzervatív iparágban, a termelőknek, akik megpróbálnák, segítség nélkül kevés esélyük van az áttörésre. A változásokhoz ágazati összefogásra van szükség.

Paradigmaváltásnak ugyan még nem, de mindenképpen nagy jelentőségű fordulópontnak tűnik a kormánybiztos által irányított Magyar Bormarketing Ügynökség (MBÜ) a fiatalokra nagyobb figyelmet fordító attitűdje. A koncepció megvalósításának első lépése az idei nyáron folytatott „Buborékok nyara” kampány volt, amelyhez több mint 150 magyarországi fiatal borász csatlakozott.

Az Y- és Z-generáció körében a kulturált borfogyasztást népszerűsítő kezdeményezés célja az volt, hogy mind fogyasztói, mind termelői oldalon erősítse a fiatalok bevonását, a hazai borágazat helyzetének javítása érdekében. A kampány során, melynek középpontjában idén a fröccs- és pezsgőkultúra állt, közel másfél ezer fiatal válaszadó véleményén alapuló közösségimédia-kutatás is zajlott a bor és boralapú italok kedveltségéről. Eszerint itthon a fiatalok kedvence a pezsgő és habzóbor: a válaszadók közel 40%-a nyilatkozott így. Második lett a fröccs, ezt minden harmadik megkérdezett sorolta saját ízlése szerint az első helyre, a harmadik pedig a bor- és pezsgőkoktél lett.

– A bor nemzeti identitásunk része. A borfogyasztók társadalma idősödik, a fiatalok részéről alacsony szintű az utánpótlás – érvelt a témával kapcsolatban Rókusfalvy Pál –, ők ezért kiemelten fontos célcsoportnak számítanak, elsősorban őket kell elérnünk üzeneteinkkel. Az alkoholpiacon csak 23% a bor részaránya, ám globálisan zajlik a kulturált borfogyasztás terjedése. A borfogyasztás népszerűsítése ezért itthon is annak mértékletes, kulturált és tudatos formájára vonatkozik.

A fiataloknak a borban rejlő innovációt mint lehetőséget bemutató kampány hirdetései a nyári időszakban több mint 5 millió fogyasztót értek el, akik több mint 40 millió alkalommal találkozhattak az MBÜ digitális és közösségimédia-felületein. A közösségi és hagyományos médiában, óriásplakáton, influencerek bevonásával és online hirdetések formájában megvalósult kampány egyik legfőbb célja a fiatalokban élő, borral kapcsolatos előítéletek lebontása volt azzal a kiemelt céllal, hogy az Y- és Z-generáció nyelvi eszközeivel, célcsoportreleváns felületeken és marketingeszközökkel közvetítsék az üzeneteket. //

 

Hogy jobban láthassalak!

Nincs máshol helyük? – kérdezhette 20 éve a magyar turista nyugat-európai éttermekben, amikor meglátta a helyiség közepén álló asztalon sorakozó sokféle bort. Azután megnyugodhatott; a helyiek az asztalhoz sétáltak, kézbe vették, nézegették a palacko­kat, vitatkozgattak – látszott, hogy a rendelés legizgalmasabb része a borválasztás.

A világ azóta nagyot változott, és a bor hűtés nélkül már ritkábban kerül a vendégtérbe. Itthon mi átléptük a bemutatóasztalok és -állványok korát, rögtön a borhűtő jött: az italt valamirevaló étterem nálunk is ilyenben, vagy vitrines hűtőhelyiségben tárolja. És ha a bort még mindig jól láthatja a vendég, ha közelebb kerülhet érdeklődésének, csodálatának tárgyához, akkor a csoda megmarad; nincs az a borlap, ami többet érne ennél. Valami olyasmi is van ebben, mint a látványkonyha hatásában – nem jobb tőle az étel vagy az ital, csak izgalmasabbak a körülmények.

A borok vendégtérbe való kihelyezésének vannak kézzelfoghatóbb pszichológiai előnyei is: a megfelelő választék a vendéglős hozzáértését, elhivatottságát sugallja, és persze nyitottságát is a vendég felé, mintha azt mondaná: nálunk nem kapsz zsákbamacskát!

Mindemellett, ahogy egy lakás egyik legszebb, a tulajdonosra legjellemzőbb dísze a könyv, ugyanígy tehet jellegzetessé egy éttermet a borkihelyezés. Sőt, az igazán különleges megoldások PR-értéket is jelentenek, hiszen az emberek beszélnek is róluk egy-egy hely ajánlásakor. //

Kétszer kap, ki gyorsan ad

Szerencsés az a vendéglátós, aki gyakran találkozik a túlkereslet jelenségével, amikor a vendégeknek azért kell várniuk italukra (ha megvárják!), mert a pultos nem győzi a tömeget. A helyzetre már csak azért is érdemes megoldást találni, mert minden el nem adott ital ára a vállalkozó zsebéből hiányzik.

Óránként 120-150 liter fröccs is értékesíthető egyetlen gépből

Az amerikai filmekben a zsúfolt szórakozóhelyeken tálcán hordják körbe az előre kitöltött shotokat, egyik-másik cseh sörözőben a tele korsókat – ilyen módszerekkel itthon nemigen találkozunk. Ha egy fesztiválon kioszkrendszerben lehetne az italt rendelni (a felvetés persze csak teoretikus), a sorban álló, türelmetlen szomjas tömegnek akkor is csak lassan jutna innivaló.

Ezt az utóbbi problémát egészen biztosan megoldja egy kreatív budaörsi borász-feltaláló, Ipacs Zsolt fröccsgépe. Hősünk 8 év óta készít ilyeneket, főleg fesztiválon italt értékesítőknek.

Zsolt szerint a vendég kiszolgálása ebben az esetben felfogható egy gyártásfolyamat részeként, ahol az egyik legfontosabb paraméter a ciklusidő. A stopper akkor indul, amikor a vendég sorra kerül, és akkor áll meg, amikor itallal a kezében távozott.

– A tervezői szándék az volt, hogy ezt az időt a lehető legrövidebbre csökkentsük – magyarázza a fröccsgép készítője. – A végeláthatatlan árlista lassítja a folyamatot, mert amíg a vendég gondolkodik, az is a ciklusidő rovására megy. Amikor kígyózik a sor, nincs idő azzal foglalkozni, hogy elmagyarázzuk, mi is az a házmester vagy a Krúdy-fröccs; elég a legtöbbet fogyasztott 5-6 fröccsfajta, aminek arányai be vannak állítva a gépen.

Az eredmény magáért beszél: akár 120-150 liter fröccs értékesítése óránként (a tapasztalatok szerint kb. egyharmad bor-kétharmad szóda arányban). És itt nem „kézzel saccolt” fröccsökről van szó: a gép pontosan adagol, és az italok nem keverednek benne, mert mindegyik külön csövön érkezik a pohárba. Követhető a fogyás, a gép összeadja a rendelések összegét, „standol”, és még jelez is, amikor valami fogyóban van. Ami átment a gépen, azt rögzíti, csak kóddal hozzáférhető, a tulaj biztonságban érezheti magát.

Jelentős eltérés az általában használt gépekkel szemben, hogy programozható. 8 év alatt a 41. szoftververzió fut rajta, és sok hasznos pluszfunkció született a tapasztalatok segítségével, az egyik ilyen például, aminek segítségével nem habzik ki a fröccs a pohárból. A legutóbb fejlesztett gép már alkalmas pálinkaadagolásra is, de akár koktélokat is lehet keverni velük.

Erre a szisztémára építve lettek kifejlesztve egyedi adagolók a Padthai étteremlánc számára, ahol teák palackozására használják a gépeket. Már készülőben van az a szoftver, amellyel online összeköttetés jön létre az általában használt vendéglátós rendszerekkel. //

Reális elvárások?

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) lapzártánk idején tette közzé állásfoglalását az új magyar hulladékgazdálkodási szabályozásról (EPR/DRS).

A HNT álláspontja szerint a rendelkezés nem veszi figyelembe, hogy az üvegpalack a legkevésbé környezetszennyező csomagolóanyag. Jelen formájában indokolatlanul gerjeszti az inflációt – a különböző díjtételek közül jelenleg csak a visszaváltási díj mértéke ismert, az összes többi ismeretlen, így nem tudni, mekkora költség-, ezáltal (kereskedelmi árréssel és áfával növelten) fogyasztói árnövekedést fog eredményezni. A drágulás várhatóan további fogyasztáscsökkenéshez vezet, veszélyezteti a versenyképességet, így bizonytalanná teszi az ágazat jövőjét. A szabályok gyakorlatba ültetése indokolatlan adminisztratív terheket jelent az ágazat szereplői számára (például a havi mellett kétféle negyedéves, valamint éves adatszolgáltatás).

A DRS direkt költségeit a HNT egy valós példával illusztrálja: egy pincészet, aminek éves szinten 300-féle terméke van (és minimum 7500 adatot rögzít) regisztrációkor: termékenként 12 (összesen 3600) palackot küld be az audithoz; egy palack kiszerelve elérheti a 250 Ft-ot (üresen); a mintaszolgáltatás éves költsége így 900 000 Ft, mindez évjáratonként ismétlődik. //

Kapcsolódó cikkeink