BKIK: a budapesti cégek 78 százaléka nem rendelkezik vészforgatókönyvvel a válsághelyzetre

A budapesti vállalkozások 93 százaléka nagyon kedvezőtlenül látja a jövőt, és csak egyötödük rendelkezik vészforgatókönyvvel – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara gyors felmérésének részeredményeiből, amelyben közel kétezer budapesti vállalkozás vett részt. A megkérdezett cégek többféleképpen reagáltak a kialakult válsághelyzetre: egyharmaduk home office-t vezetett be, 19 százalékuk fizetés nélküli szabadságra küldte alkalmazottait, 12 százalékuk pedig fizetett szabadságot rendelt el.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy online kérdőív kitöltésére kérte a budapesti vállalkozásokat, hogy ezzel átfogó képet kapjon a járványügyi helyzet vállalkozásokra gyakorolt hatásáról és feltérképezze azokat a területeket, ahol a legnagyobb segítségre van szüksége a fővárosi kis- és középvállalkozásoknak. A felmérésben eddig 1895 budapesti cég vett részt, amelyből 83 százalék mikrovállalkozás, 15 százalék kis- és középvállalkozás, valamint 1 százalék nagyvállalat volt.

A kutatás részeredményeiből kiderült, hogy a megkérdezett cégek 93 százaléka nagyon kedvezőtlen (65%) vagy inkább kedvezőtlen (28%) hatást jósol az elkövetkező 6 hónap üzleti kilátásaival kapcsolatban, bár a prognózis valamivel enyhül a cégméret növekedésének megfelelően. Kicsivel több mint felük már most is komoly zavarokat észlel a termelés, ellátási láncok és szolgáltatások terén.

A cégek többféleképpen reagálnak a fennálló helyzetre: 33 százalékuk home office-t vezetett be, 19 százalékuk fizetés nélküli szabadságra küldte alkalmazottait, 12-12 százalékuk pedig munkaszerződés szerint kezeli a helyzetet, illetve fizetett szabadságot rendelt el.

A home office aránya a cégmérettel nő: a kisvállalkozásoknál 51 százalék, a közepes vállalkozásoknál 55 százalék, a nagyvállalatoknál pedig 80 százalék állt át otthoni munkavégzésre.

A rendkívüli állapot váratlanul érte a budapesti vállalatok többségét: csupán egyötödük rendelkezik vészforgatókönyvvel vagy tervvel a koronavírushoz hasonló válsághelyzetekre. A többiek 34 százalékánál a szabályozás már kidolgozás alatt van, 15 százaléka még megfontolja, hogy készít-e ilyen tervet, 29 százalékuk pedig egyáltalán nem foglalkozik vele.

Szányi Gabriella, a BKIK PR- és Marketing igazgatója összegezte a koronavírus konkrét gyakorlati hatásainak megoszlását a megkérdezett a cégek körében: „a megkérdezettek legnagyobb része, azaz 60 százaléka a megrendelések visszaesését, negyven százalékuk a vendégek, ügyfelek, fogyasztók, kliensek elmaradását tapasztalta. A vállalkozások negyede jelezte a munkakörülmények megváltozását, valamint a személyes egyeztetések elmaradását, 22 százaléka pedig a munkafolyamatok módosulását tette szóvá. A válaszadók 21 százaléka szembesült azzal, hogy a vállalkozás, amelynek beszállítanak, csökkentette vagy várhatóan csökkenteni fogja a rendelésállományt.”

A BKIK felmérésében azt is megkérdezte a vállalkozóktól, hogy milyen segítséget tartanának hasznosnak a jelenlegi állapotban. A cégek 40 százaléka támogatná egy olyan alap létrejöttét, amely válsághelyzetek esetén az átmeneti likviditási zavarok kezelésére alacsony kamatozású hitelt, garanciát nyújtana a vállalkozások számára a létszámtartás vállalása mellett. Ez a válasz jellemzően a mikro- és kisvállalatokra volt jellemző.

A Kamara folytatja a gazdasági környezet rendszeres felmérését, amíg a rendkívüli helyzet tart annak érdekében, hogy az eredmények folyamatos elemzésével visszajelzést adjanak a Kormánynak, és segítséget nyújtsanak a budapesti kis- és középvállalkozásoknak a felkészüléshez és a napról-napra alakuló helyzethez történő sikeres alkalmazkodáshoz.