Biztosított a minőség
A minőségbiztosítási elvárások egyre szigorúbbá válnak, aminek köszönhetően egyre biztonságosabb élelmiszerek kerülnek a piacra. Ugyanez vonatkozik az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagokra, azaz a csomagolóanyagokra is. Ennek megfelelően a gyártók és forgalmazók által összeállított minőségbiztosítási programok gyakoribb ellenőrzéseket és szélesebb körű vizsgálatokat tartalmaznak.
A cikk a Trade magazin 2023/12-01. lapszámában olvasható.
Új kihívást jelent a minőségbiztosítási piac szereplői számára az újrahasznosított PET-palackok vizsgálata, vagy az „örök életűnek” is nevezett, az emberi egészségre határérték felett veszélyt jelentő PFAS (per- és polifluorozott alkil) vegyületek azonosítása.
– Ez utóbbiak megtalálhatók többek között az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagokban, például a popcornzacskókban, zsír- és sütőpapírokban is – hívja fel a figyelmet dr. Zanathy László, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. független vizsgálólaboratóriumának ügyvezető igazgatója.
Az Eurofins Analytical Services élelmiszer-vizsgáló laboratóriuma leköveti a piaci változásokat és igényeket, új módszereket fejleszt, folyamatosan új vizsgálatokat vezet be.
– A piaci és a vevői igényeknek megfelelően egyre gyorsabb mikrobiológiai vizsgálatokkal, a laboratóriumi tevékenységek optimalizálásával, valamint a méretnövelésben rejlő költségcsökkentés eszközeivel igyekszünk minél jobban kiszolgálni a partnereinket – jegyzi meg dr. Zanathy László.
Meghatározó a gazdasági környezet
Pápay Nándor, a Bureau Veritas Magyarország Kft. tanúsítás és képzések üzletágvezetője azt állapítja meg, hogy ha az élelmiszergyártókra gondolunk, akkor elsődlegesen a kereskedelmi láncok elvárásai dominálnak a különböző szabványrendszerek bevezetései során. A fenntarthatósági követelmények kezdtek megjelenni mind szélesebb körben, viszont a gazdasági környezetben tapasztalt erőteljes változások óriási kihívásokat gördítettek a vállalatok elé. Több, nem csak kisebb vállalat kényszerült olyan, rövid távon pénzügyileg előnyösnek tűnő lépésre, mely valamely, vagy esetleg az összes tanúsításuk felmondásával járt. Ez hatással volt a tanúsító szervezetekre, sőt, hosszabb távon negatív hatást gyakorolhat adott vállalatok élelmiszer-biztonsági rendszereire is.
– Az elmúlt időszak gazdasági változásai, elsősorban az infláció éreztette a hatását ebben a szektorban is. A vállalatok egy része rákényszerült a tevékenysége megszüntetésére vagy partnerszerződései felmondására – fűzi hozzá Novákné Fejős Rita, az SGS Hungária Kft. food audit managere.
Széles körű szolgáltatások
Az SGS továbbra is élen jár az élelmiszeripar szereplőinek nyújtott szolgáltatásokban.
– Az akkreditált laboratóriumi vizsgálatokon túl a címkeellenőrzés, szakértői tevékenység, ellenőrzés, rakodásfelügyelet mellett az ágazatspecifikus és egyéb minőségirányítási szabványok tanúsításáig, a hozzájuk kapcsolódó oktatásokkal támogatjuk a jövőben is a szektor szereplőit. Segítségünkkel a vállalkozások biztosítani tudják, hogy partnereikkel együtt hatékony, irányítható folyamatok és rendszerek álljanak rendelkezésükre, melyek megfelelnek az érintettek minőségügyi, egészségvédelmi, biztonsági és környezetirányítási, a társadalmi felelősségvállalásra és a fenntartható fejlődés más területeire vonatkozó követelményeinek – tájékoztat Novákné Fejős Rita, az SGS Hungária Kft. food audit managere.
Eredményes együttműködés
A Nébih – az Agrárminisztérium háttérintézményeként – országos hatáskörben felügyeli az élelmiszerlánc-biztonsági szabályok betartását.
– Az agrárminiszter 6/2022. (VIII. 31.) AM utasítása rögzíti a Nébih Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely részletesen meghatározza hivatalunk működését, felépítését és feladatait – ismerteti dr. Pleva György, a Nébih élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója.
A szakembertől megtudjuk, hogy az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás általános, valamint részletes szabályait Magyarországon európai uniós és nemzeti jogszabályok határozzák meg.
Az élelmiszeripari vállalkozóknak a HACCP – Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok – alapelvein nyugvó, folyamatos eljárást kell kialakítaniuk és működtetniük. Ezenfelül az élelmiszer-vállalkozásoknak önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomon követési és termékvisszahívási rendszert is szükséges alkalmazniuk, amelyekkel biztosítható az élelmiszer biztonságossága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomon követhetősége.
– Az élelmiszer-vállalkozásoknak az önellenőrzés megvalósítása érdekében papíralapú vagy elektronikus, folyamatosan végrehajtott és megfelelően részletes önellenőrzési tervvel kell rendelkezniük. A náluk végzett hatósági ellenőrzések része az önellenőrzési rendszer hatékonyságának vizsgálata is. Az élelmiszer-biztonság garantálására irányuló szabályozás valamennyi előállított, valamint fogalomba hozott élelmiszerre vonatkozik, nemcsak az úgynevezett FMCG – gyorsan forgó fogyasztási cikkekre – mutat rá dr. Pleva György.
Fontosnak tartja kiemelni, hogy az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó felelős.
– A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett – avat be a Nébih élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója.
Mint mondja, az élelmiszer-kereskedelem tekintetében az áruházláncok minőségbiztosítási vezetőivel a Nébih kölcsönös alapon, kifejezetten jó kapcsolatot tart fenn. Mind a termékvisszahívások, mind az EU által működtetett élelmiszer-biztonsági riasztási rendszeren (RASFF) érkező bejelentések kivizsgálása során együttműködőek, gyors reagálásukkal hozzájárulnak hivataluk élelmiszer-biztonsági munkájához, amit annak érdekében tesznek, hogy kifogásolt élelmiszer ne kerülhessen a fogyasztók asztalára.
Szigorodó szabályozás
A lényeges változások előszelét lehetett érezni eddig is, de 2024-től fokozatosan, egyre több olyan meghatározó változás várható, amely hatással lesz a minőségbiztosításra is.
– Gondoljunk a vállalatok CSRD-riportjainak tartalmi elemeire, vagy az ESG-témakörök közé sorolható beszállítói elvárásokra – emlékeztet Pápay Nándor.
Jelenleg erőteljesen érzékelhető a biotermékek iránti kereslet csökkenése a nemzetközi piacokon is, ami a megélhetési költségek növekedésével van összefüggésben. Az energiaárak drámai emelkedése és az ukrán termékek nyugati piacokon való megjelenése rendkívül hátrányosan érintette a piaci lehetőségeket. A korábbi keresleti piac, kínálati piaccá változott.
A szektorban 2022. január 1-től az új EU bio rendeletet és végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni. Akárcsak a korábbi EU bio rendelet, az új rendelet is magában foglalja az ökológiai termelésre és feldolgozásra vonatkozó szabályokat, az ökológiai termékek címkézésére vonatkozó előírásokat és az ellenőrzéssel, tanúsítási rendszerrel kapcsolatos követelményeket. Az ökológiai gazdálkodóknak továbbra is a jogszabályban előírt termelési szabályokat kell betartaniuk és ellenőrzésen, tanúsításon kell átesniük. A vásárlói igényekhez igazodva szigorúbb lett az EU-ba érkező import termékekre (pl. egzotikus gyümölcsök) vonatkozó szabályozás is.
Az EU bio jogszabályok a gyorsan romló élelmiszerekre is kiterjednek. Ennek megfelelően az ilyen termékeket előállító ökológiai gazdálkodókra szigorúbb szabályok vonatkoznak, hiszen ők nem használhatnak tartósítószereket.
Mindezeken túl az európai ivóvízrendelet is hamarosan változni fog, számos új paramétert kell majd mérni az ivóvízből, várhatóan például a mikroműanyagokat.
Egyedi tanúsítási rendszer
A Bureau Veritas számos új szolgáltatást tervez bevezetni. Portfóliójukban számos olyan, más magyarországi tanúsító szervezetnél kevéssé elérhető szolgáltatás van, mely dominálni fog a következő években, ilyen például az RSPO, fenntartható pálmaolaj tanúsítás; a Food Waste Management System, mely az élelmiszer-hulladékok csökkentésére irányul, vagy akár a Water Footprint („vízlábnyom”) igazolási rendszer.
– Terveink között szerepel egy olyan egyedi, négylépcsős terméktanúsítási rendszer kialakítása, mely egyszerre ötvözi egy termék vagy termékkör újrahasznosítható, fenntartható, energiahatékony és szociálisan előnyös jellemzőjét. Ez nemcsak itthon, hanem a teljes minőségbiztosítási piacon egyedülálló kezdeményezés, nem csak az élelmiszergyártóknak szól, sőt a vállalatok számára előnyös és kommunikálható lesz akár a CSRD-riportban vagy az ESG-törekvések között – nyilatkozza Pápay Nándor.
Igények és kihívások
Megjelent az igény a nem élelmezési célú mezőgazdasági termékek ökológiai keretek között történő előállítására.
– A jogszabályi védelem kiterjesztésének köszönhetően immár nemcsak az élelmiszercélú mezőgazdasági alapanyagok, hanem az olyan nem élelmiszercélú mezőgazdasági alapanyagok tanúsítása is lehetséges ökológiai termékként, mint a méhviasz vagy a textilipari alapanyagok (gyapjú, pamut) – informálja lapunkat dr. Roszík Péter, a Bikontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője.
– Az elmúlt másfél év következménye, hogy a nem európai import gabonatermékek minőség-ellenőrzése középpontba került. Elsősorban a GMO-tesztek, illetve peszticid- és mikotoxinvizsgálatok száma gyarapodott jelentősen – teszi hozzá a témához dr. Zanathy László.
A Bureau Veritasnál úgy látják, hogy az élelmiszergyártók esetében az elmúlt másfél év leginkább az energiaárak változásairól és az energiagazdálkodásról szólt, és ezen kihívások közepette próbálták a minőségbiztosítási területen működő szolgáltatók, köztük a tanúsító szervezetek segítségét, támogatását is kérni. A koronavírus az ellátási láncokra mért csapást, és mire rendeződtek az anyagbeszerzésekkel kapcsolatos kihívások, addigra jött a következő probléma, az árak emelkedése, így a minőségbiztosítási rendszerek fejlesztésére kevesebb erőforrás maradt.
Novákné Fejős Rita az elhangzottakat azzal egészíti ki, hogy a 2021-ben hozott GFSI követelmény – miszerint 3 év alatt a GFSI-szabványok esetében az egyik auditnak nem bejelentettnek kell lennie – az idei évben éreztette hatását. Az elvégzett auditok többsége nem bejelentett formában történt IFS Food és IFS logisztika szabványból.
– Fokozódó kihívást jelent az ökológiai gazdálkodók számra a környezetből származó szennyeződések (ökológiai gazdaságban nem engedélyezett szerek) kiszűrése, a sodródás megfelelő kezelése. Megfigyelhető, hogy ugyan az engedélyezett határérték-mennyiségek század- vagy ezredrészének megfelelő mértékben, de mégis egyre gyakrabban és váratlan helyeken (pl. ősgyepeken) is kimutatható az ökológiai gazdálkodásban nem használható szerek jelenléte – fejti ki dr. Roszík Péter.
Gyarapítják a kihívások sorát az élelmiszer-hamisítások is, különösen méz és bor esetében.
A következő évek az élelmiszeriparban a fenntarthatóságról fognak szólni, legyen szó az alapanyagok, csomagolóanyagok vagy maga a vállalat működéséhez szükséges erőforrások biztosításáról. Ezeket a kötelezettségeket már nem lehet kikerülni egy hangzatos vállalati politikával, cselekvésre lesz szükség, mely túlmutat a minőségbiztosításon. Az eredményeket mérhetővé kell tenni és a hitelességhez külső fél által végzett igazolásokra, tanúsításokra lesz szükség.
A bio valóban bio legyen!
A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. fontos szereplője az ökológiai tanúsítás rendszerének azzal, hogy ellenőrzi és tanúsítja a magyarországi ökológiai élelmiszer-gazdasági szektor szereplőinek munkáját.
– A mi dolgunk garantálni a vásárlók számára, hogy az értékesebb és ezért valamivel drágább élelmiszer valóban az előírásokat betartó biogazdálkodásból vagy bio feldolgozó üzemből kerül ki, másfelől megvédeni a valódi biogazdálkodókat és más gazdasági szereplőket a tisztességtelen versenytől, azoktól, akik csupán állítják – intenzíven, kemizáltan, antibiotikumok használata mellett termelt, szintetikus adalékokkal teletömött – termékeikről, hogy az is „bio” – mondja dr. Roszík Péter.
Fő tevékenységük, az ökológiai élelmiszerek és mezőgazdasági termékek előállításának ellenőrzése és tanúsítása mellett a Biokultúra újság kiadása is a feladatuk, továbbá részt vesznek számos – az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó, pályázati úton finanszírozott – kutatási programban. //
Kapcsolódó cikkeink
Fenntartható csomagolás: fókuszban az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság
A csomagolás az ellátási lánc egyik kulcseleme, ahol a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >DRS-rendszer Magyarországon: tanácsok a sikeres visszaváltáshoz
2024. január 1-jén indult el Magyarországon a DRS (Deposit Return…
Tovább olvasom >Tejtermékrészlegeket ellenőrzött a Nébih
Kereskedelmi egységek tejtermékrészlegeit ellenőrizték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei.…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >