Bérfeszültség a munkaerőpiacon: 6–9 százalékos emelés jutott a dolgozók 15 százalékos elvárásaival szemben

A szakértő szerint a cégek a bérnövekedést egyre inkább különböző juttatási csomagokkal próbálják kiegészíteni, mivel a gazdasági környezet rendkívül bizonytalan. „A munkaerőpiacot általános pesszimizmus jellemzi mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részéről” – fogalmazott Bohács. Ennek hátterében az áll, hogy a vállalatok abban bíztak: a gazdaság erőteljesebb ütemben élénkül majd, azonban a növekedés elmaradt a várakozásoktól, miközben a működési költségek folyamatosan emelkednek.

Infláció és dolgozói percepció

A vállalatok egyre inkább hangsúlyozzák, hogy nem tudnak inflációkövető béremelést biztosítani. Az infláció érzékelése azonban a munkavállalók oldalán jóval erősebb: sokan úgy érzik, hogy a mindennapi vásárlásaik és szolgáltatásfogyasztásuk alapján a bérük értéke folyamatosan csökken. Emiatt gyakran akkor is kevésnek tartják a béremelést, ha a cég ténylegesen növelte a juttatásokat.

Különbségek az ágazatok között

Bohács Bernadette kiemelte: a béremelési igények nagyjából minden ágazatban hasonlóak, de az anyagi lehetőségek eltérőek. Egyes szektorokban közelebb tudnak kerülni a magasabb bérszintekhez, míg más területeken nagyon korlátozott a mozgástér. Előfordul, hogy a cégek úgy próbálják finanszírozni a béremeléseket, hogy nem pótolják a távozó munkavállalókat, és az így felszabaduló összegeket forgatják vissza a bérkeretbe. Ez viszont gyakran megnövekedett munkaterhet ró az ott maradó dolgozókra, és hatékonyabb folyamatokra kényszeríti a vállalatokat.

Stratégiai válaszok szükségessége

A szakértő hangsúlyozta: a gyors technológiai változások, a társadalmi elvárások növekedése és a gazdasági bizonytalanság közepette a cégeknek tudatos stratégiára van szükségük. „Nagyon fontos, hogy a vállalatoknak legyen elképzelésük arról, hogyan vészelik át ezt az időszakot, és hogyan tudják megtartani a munkavállalók elkötelezettségét” – fogalmazott Bohács Bernadette.