Behúzta a kéziféket a magyar gazdaság a járvány második hullámában

A koronavírus-járvány első hullámban tapasztalt drasztikus visszaesés után júniusban és júliusban egyértelműen erőre kapott a magyar gazdaság. A gyárakban felpörgött a termelés, a háztartások többet vásároltak, mint a kijárási korlátozás időszakában, illetve a szolgálató szektor is magára talált, miután felpörgött a (főként belföldi) turizmus és kinyitottak az éttermek, pubok, szórakozóhelyek. Szeptemberben azonban már vegyes makrogazdasági adatok érkeztek a magyar gazdaságból, miután a koronavírus-járvány második hulláma Európa legtöbb országában és Magyarországon is elképesztő ütemben kezdett el terjedni.

A legtöbb európai ország újra korlátozó intézkedések bevezetését kezdte meg, ha a legtöbben nem is léptettek életbe olyan szigorúakat, mint amilyeneket tavasszal, azért ezek is érdemi hatással vannak/lesznek az EU gazdaságára. Magyarország szeptemberben határzárat vezetett be, ami azonnal visszavetette az éppen csak éledező turizmust. A külföldi vendégek elmaradása leginkább Budapestnek fáj, ami nem csak a hoteleket, a légiközlekedést, és az utazásszervezéssel foglakozó cégeket érintette mélyen, hanem a fürdőket, a pubokat és az éttermeket is megviselte. A KSH adatai szerint a nyári kedvezőbb számok után szeptemberben 60%-kal esett vissza a vendégéjszakák száma, a külföldieké 91%-kal, míg a belföldieké 16%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ez tehát egyértelműen mutatja, hogy a turizmus újra az az ágazat, amelyet azonnal megviselt a koronavírus-járvány, éppúgy, mint ahogy az első hullámban. A drasztikus visszaesés pedig a foglalkoztatottságon is meg fog látszódni hamarosan, hiszen Magyarországon egyelőre nincsenek olyan munkahelyvédő támogatási programok (Kurzarbeit), mint amilyeneket az első hullámban láthattunk.

A folytatás a Portfolio cikkében olvasható…