Becsomagolt várakozások

A papír továbbra is a legjelentősebb csomagolóanyag világszerte, bár az alapanyagár emelkedése, főként a hullámtermékek piacán, aggasztó. A hagyományos üveg és fa felhasználása csökken, a műanyag és a fém hosszú távon növekvő tendenciát mutat. A magyar gyártók innovációi a világversenyeken is sikeresen szerepelnek.A Csomagolási Világszövetség (WPO) adatai szerint a globális csomagolóanyag-piac 2009-ben 564 milliárd dollárra tehető, amiből a fogyasztói csomagolások piaca 380 milliárd dollár. A legdinamikusabban Ázsia piaca növekszik, de az országok versenyében még mindig az Egyesült Államoké az első hely Japán és Kína előtt.
Bár 2009-ben 3 százalékos csökkenést könyvelt el a globális csomagolási piac, a szakértői előrejelzések szerint 2010-ben helyreáll az értékesítés szintje, és 2014-ig évenkénti 3 százalékos növekedéssel lehet számolni.

Papír, műanyag, fém a globális sorrend

Nemzetközi viszonylatban is a papírcsomagolás aránya a legmagasabb, 38 százalék. Ez az egyetlen szegmens, ahol hazánk említésre kerül a WPO és a PIRA International Ltd. 2009-ben közzétett közös tanulmányában, a Top 25 piac felsorolásában a 25. helyen. A műanyagszegmens 34 százalékkal a második. A csomagolóanyagok terén a merev falú műanyag csomagolóeszközök további, az üveg csomagolóeszközök terhére bekövetkező térnyerésére számítanak az elemzők, éves szinten 4 százalékos mértékben, amiben a palackozott víz képezi a leggyorsabban növekvő piacot. A fémcsomagolás 16 százalékkal a harmadik. Ezen belül az alumínium italosdobozok a fogyasztói csomagolások világpiacán 6 százalékos részesedéssel bírnak. Az irántuk való kereslet az elmúlt időszakban a fejlődő világban folyamatosan emelkedett, Európában stagnált, Kelet-Európában és Oroszországban azonban – a vásárlói szokások hirtelen megváltozása miatt – jelentősen visszaesett. A tanulmány szerzői világméretekben mégis 2 százalékos éves bővülésre számítanak. Az üveg 6 százalékkal a negyedik helyen áll. A fejlesztések a tömegcsökkentés, az UV-sugarak megszűrésére alkalmas, átlátszó palackok előállítása, valamint a 90 százalékot meghaladó arányú újrahasznosított, üvegcserepekből való palackgyártás felé irányulnak.

Az összes egyéb fa, textil és alternatív eszköz 6 százalékkal az ötödik helyen áll.
Világszerte jellemző trend az előre csomagolt termékek terjedése, hiszen, különösen egy márkához rendelve, bizalmat, biztonságérzetet jelentenek a fogyasztóknak. Az öregedő társadalom, az egyszemélyes és az egyszülős háztartások, az egészségtudatosság és környezettudatosság fejlődése, a nagyobb kényelmet nyújtó termékek iránti igények szélesedése mind befolyásolja a csomagolóipar jövőjét, a fejlesztések további irányát.
Az egy főre jutó csomagolószer-felhasználás Magyarországon 85 kg/fő, ami a közel azonos lélekszámú Ausztriában 135 kg/fő, az Európai Unió tagállamainak átlaga pedig 167 kg/fő.

Hazai pálya

– A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) minden évben kigyűjti a szakterület statisztikai mutatóit, amelyek számszerű igazolást adnak a csomagolóipar teljesítményéről – kezdi bevezetőjét Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára.
Magyarországon 2000–2009 között folyó áron kifejezve 262,8 milliárd forintról 383 milliárd forintra, 45,6 százalékkal növekedett a felhasználás. Ez mennyiségben 870 ezer tonnát jelent. Az ipari termelés elmúlt évre kimutatott 17,7 százalékos visszaeséséhez képest a csomagolóipar alacsonyabb, 12,2 százalékos csökkenést volt kénytelen elkönyvelni.

Átlag fölött nőtt a papír

A papír csomagolószerek felhasználása a 2000–2009 közötti tíz éves időszakban értékben 60 százalékos, mennyiségben mérve 65 százalékos növekedést mutat. Az egy főre eső felhasználás évi körülbelül 35 kg. A hazai csomagolószer-felhasználásból 41 százalékkal részesedik a papír (karton, hullámpapírlemez), amivel a fejlett csomagolóiparral rendelkező országok szintjét éri el – hangsúlyozza Nagy Miklós.Technológiai szempontból jelentős fejlődés tapasztalható a szegmensben.
A főbb eredményeket a CSAOSZ szakembere az alábbiakban foglalja össze:
– A tekercses tapadócímkék esetében az általános flek-szográfiai eljárás mellett az ofszet, valamint a digitális (nyomóforma nélküli) nyomtatási módszer is megjelent Magyarországon. A különleges kivitelű, leporellós, hőmérsékletérzékelő (thermo) címkék gyártása rutinfeladattá vált. A kartondobozok előállítása terén a legszembetűnőbb előrelépést a számítógépes tervezőrendszereknek köszönhetően létrejött formagazdagság szemlélteti. Az élelmiszer- és a gyógyszeripar szempontjából kiemelkedően fontos hamisítás elleni több fokozatú védelem a gyártástechnológia szerves része lett. Általánossá vált a Braille-írás alkalmazása is a gyógyszeres dobozokon. A nyomtatási technológia fejlődésével a többszínes dobozok, valamint a polckész csomagolások és displayállványok komoly szerepet kaptak. Jelentős előrelépés következett be a papír élvédők, valamint a papír rakodólapok gyártásfejlesztése és alkalmazása terén is.

Plasztikus műanyag

A műanyag csomagolószerek felhasználása a 2000–2009 közötti tíz éves időszakban értékben 65 százalékos, mennyiségben mérve 71 százalékos növekedést mutat. Az egy főre eső felhasználás 17 kilogramm körüli.
Technológiai szempontból a műanyagszegmensben is nagyon jelentős előrelépés történt, emeli ki a CSAOSZ főtitkára. Az alapvető élelmiszereken belül a felvágottak és a sajtfélék előrecsomagolt, a digitális technikával „megszemélyesített” tapadócímkékkel jelölt, vákuum- és védőgázas csomagolási változatai széleskörűen elterjedtek. A hajlékony falú csomagolóanyagok gyártásában, elsősorban a flexotechnikával nyomtatott csomagolóanyagok esetében jelentős hazai gyártási kapacitás-túlkínálat alakult ki. A digitális nyomóforma-készítésnek köszönhetően a nyomatminőség jelentősen javult. A vevők megnyerése érdekében a fóliatársításokat előszeretettel alkalmazzák, különösen a csillogó felületű PET-, PP-anyagokat.
A visszazárható, hajlékony falú műanyag tasakok, illetve a könnyű nyithatóságot segítő részleges vagy teljes lézerperforáció (laser scribing) a vevők kényelmét, a csomagolások járulékos szolgáltatásának bővülését eredményezik.
A tízéves időszakot áttekintve az egyutas PET-palackok az ásványvíz- és üdítőital-iparban meghatározó részesedést vívtak ki, elsősorban a fogyasztói szokások változásának köszönhetően. A palackok címkézésére egyre inkább a PET-fólia használata terjed. A fúvással, extruziós fúvással előállított flakonok, palackok változatlan szilárdság mellett csökkenő anyagfelhasználással készülnek. Elterjedten alkalmazzák a formában címkézés technológiáját.

Felfutóban a fém

A fém csomagolószerek felhasználása a 2000–2009. közötti tízéves időszakban értékben 62 százalékos, mennyiségben mérve 77 százalékos növekedést mutat. Az egy főre eső felhasználás mintegy 7 kilogramm.
– A hazai termelési adatokat tekintve a fém csomagolószerek esetében következett be a legkisebb visszaesés, hiszen a belföldi termelés 5,5 százalékkal, az import 12,5 százalékkal csökkent, az export 1,9 százalékkal növekedett, így összességében a felhasználás csupán 4,8 százalékkal csökkent – emeli ki Nagy Miklós.
A leglátványosabb fejlődés az alumínium aeroszolos palackok gyártástechnológiájában következett be. A hazai gyártók 8-9 szín nyomtatására, a palackok felületének domborítására, formapalackok előállítására készültek fel, ezzel vezető technológiával rendelkeznek, és versenyképessé váltak a legjelentősebb piacokon. Mind műszaki, mind környezetvédelmi szempontból nagy jelentőségű a dugattyús alumínium aeroszolos palackok gyártásának megvalósítása is. Felkészültek az üvegpalack formájára emlékeztető sörös alumíniumdobozok gyártására is, ezek hazai elterjedését – a csökkenő vásárlóerő mellett – a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó magas termékdíjtételek gátolják.
Az ónozott acéllemez dobozok (konzerves, festékes) esetében a palástot hegesztéses eljárással egyesítik. E csomagolóeszközök körében is megfigyelhető a formagazdagság elterjedése, és az anyagfelhasználás (lemezvastagság) csökkentése, továbbá a nyitási rendszerek korszerűsítése, a segédeszköz nélküli nyitás lehetőségének megteremtése.

Törékeny üvegpiac

Az üveg csomagolószerek felhasználása a 2000–2009 közötti tízéves időszakban értékben 260 százalékos, mennyiségben mérve 213 százalékos csökkenést mutat. Az egy főre eső felhasználás körülbelül 9 kilogramm, amelynek több mint négyötödét az italos és konzerves üvegpalackok teszik ki.
– Az üveg csomagolószerek esetében az előző évi teljesítmény 83,5 százalékát érte el a termelés, de rögtön jelezni kell, hogy a legnagyobb hazai üveg csomagolószer-gyártó az év vége előtt egy jelentős fejlesztés megkezdése miatt leállította termelését – mondja a CSAOSZ szakembere.
Nagy Miklós szerint az üveg csomagolóeszközök hazai felhasználásának jelentős visszaesését nem az üvegtől, mint csomagolóanyagtól való eltávolodás okozza, hanem az elsődleges felvevőpiacát jelentő konzervipar hazai visszaszorulása, valamint az italok csomagolásában a műanyag (PET) palackok elterjedése generálja. Tovább mélyíti a problémát a betétdíjas rendszer szinte teljes visszaszorulása, amelynek gyártói és kereskedelmi összefüggései is vannak.

A tegnap fája

A fa csomagolószerek felhasználása a 2000–2009 közötti tíz-éves időszakban értékben 114 százalékos növekedést, mennyiségben mérve azonban 117 százalékos csökkenést mutat. Az egy főre eső felhasználás azonban még mindig magas: 17 kilogramm. A hazai gyártásban a legnagyobb visszaesés (19,3%) a fa csomagolószerek körében következett be 2009-ben, bár előző évben kiugróan jó évet zárt e terület. Az export és az import is csökkent, ezzel együtt a felhasználás 0,3 százalékkal növekedett. A legnagyobb részarányt, a hagyományos láda- és rekesz- (17%), valamint hordó- (12%) szegmens előtt a raklapok (71%) képviselik. A visszaesés Nagy Miklós szerint a szállítási rendszerek változásának, a kíméletesebb közúti árufuvarozás nagyarányú elterjedésének következménye.

Csomagolási világsztárok

A hazai csomagolóipar – ezen belül is kiemelten a CSAOSZ tagvállalatai – versenyképességét mutatja, hogy 2007–2009 között a Csomagolási Világszövetség által szervezett versenyen 16 WORLDSTAR-díjat érdemeltek ki, amely a nemzetközi szakmai zsűri elismerő véleményét tükrözi. Közülük is kiemelkedik a Nefab Packaging Hungary Kft. és az STI Petőfi Nyomda Kft., akik egymás után kétszer is a díjazottak közé tudtak kerülni. A 2010-ben 27. alkalommal megrendezett HUNGA-ROPACK Magyar Csomagolási Versenyre 28 vállalattól 56 nevezés érkezett. A pályamunkák közül 51 a fogyasztói, illetve gyűjtőcsomagolás, 5 pedig a szállítási csomagolás kategóriába volt sorolható. Kész csomagolásokkal és terméket nem tartalmazó csomagolószerekkel egyaránt lehetett pályázni. Az ünnepélyes eredményhirdetésre szeptember 16-án délután a SYMA Sport- és Rendezvényközpontban megrendezésre kerülő Digitalexpo keretében kerül sor.

A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség 2009-ben első ízben hirdette meg a HUNGAROPACK Student Csomagolástervezési Diákversenyt a felsőoktatási intézmények szakirányú képzésében részt vevő hallgatói számára. A diákversenyre kilenc, rendkívül eredeti, újszerű és igényesen kivitelezett nevezés érkezett. A hazai rendezvényen elismert nevezések részt vehettek a nemzetközi eseményen is. A 2009 szeptemberében megtartott WORLDSTAR Student versenyre 11 országból 158 nevezés érkezett a Csomagolási Világszövetséghez. A három legtöbb pályázatot beküldő ország Kína 111, Törökország 20 és Magyarország 7 nevezéssel. A hazánkat képviselő diákok közül öten emléklapot kaptak. 2010-ben ismét meghirdették a diákversenyt. A győzteseket a HUNGAROPACK 2010 Magyar Csomagolási Verseny ünnepélyes eredményhirdetésén nevezik meg.