Azonnali válaszok órája

A cikk a Trade magazin 2024/8-9. lapszámában olvasható.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület legnagyobb és legkiemelkedőbb eredménye, hogy a folyamatos piaci átrendeződések közepette is fenn tudta tartani azt az alapműködést, amiért 19 évvel ezelőtt létrejött.

Nagygyörgy András
külső kapcsolatok
igazgató
Magyar Élelmiszerbank
Egyesület

– Célunk, hogy felkutassuk és megmentsük azokat az árukat, amelyek a kereskedők számára közeli lejárati idejük vagy sérült csomagolásuk miatt feleslegessé váltak, de emberi fogyasztásra még alkalmasak. Az így összegyűjtött termékekkel nélkülözőknek segítünk. Ezzel a pazarlás elleni küzdelemmel a természet is jól jár, hiszen semmilyen káros anyag nem szabadul fel az amúgy megsemmisítésre ítélt élelmiszerek jótékony célú felhasználásával, szemben azzal, mintha egy hulladékégetőben végeznék – tudjuk meg Nagygyörgy Andrástól.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója azt is elárulja, hogy az élelmiszermentő hálózatuk tagjai jelenleg több mint 700 áruházba látogatnak el minden reggel az előző napról megmaradt feleslegekért, elsősorban péktermékekért, zöldségekért és gyümölcsökért, hogy még az átvételük napján, vagyis a lejárati idejük előtt oszthassák ki azokat.

Úgy látja, a nagykereskedők és a gyártók is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy 2024-ben már üzletileg sem kifizetődő veszni hagyni a sérült csomagolású vagy más okokból beragadt készleteiket. Az első félévben közel 100 cég ajánlott fel termékeket, hogy rászorulókat segítsenek velük. 2024-ben naponta átlagosan 30 ezer kiló élelmiszer-felesleget mentettek meg így, és adományoztak több mint 200 ezer nehéz sorsú embernek.

– Szinte minden kereskedelmi lánc esetében csökkenőben van a naponta átvehető feleslegek mennyisége, ami egyfelől jó hír, hiszen arról árulkodik, hogy mindenhol fejlődik a készletgazdálkodás, kevesebb a veszteség. Ugyanakkor a rászorulók ellátása szempontjából komoly kihívást jelent ez a trend, mert közben egyre több embernek lenne szüksége a támaszunkra. Nincs más választásunk, előrefelé kell menekülnünk. Ezért 2023 tavasza óta érintetlenül maradt készételek mentését is megkezdtük vállalati eseményekről, rendezvényhelyszínekről, koncertekről, sőt, iskolákból is – teszi hozzá a szakember.

Az élelmiszermentők több mint 700 áruházba látogatnak el naponta az előző napról megmaradt feleslegekért

Márkaszövetség: Elmélet vs. gyakorlat

Fekete Zoltán
főtitkár
Magyar Márkaszövetség

Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség ügyvezető főtitkára arról számol be, hogy a vezető FMCG-márkáknak nagy felelősségük és ebből következően rengeteg feladatuk van a környezettudatosság terén.

– Ha megkérdezik, ma már a gyártók, a kereskedők és a fogyasztók is többé-kevésbé jól felmondják a leckét, mit kell tennünk közösen egy valóban fenntarthatóbb életért, gyártásban, üzletben, fogyasztásban, akár a mindennapok legapróbb szokásaiban. De ha a gyakorlatot nézzük, még rengeteg a teendő, hosszú az út – állapítja meg Fekete Zoltán.

Felhívja a figyelmet arra is, hogy nem feltétlenül mindig a „nagy” márkák mutatják az utat a kisebbeknek, ez éppenséggel fordítva is lehet. Egyre gyakoribb, hogy feltörekvő brandek, startupok állnak elő olyan úttörő megoldásokkal, modellekkel, melyeket aztán a „nagyok” vesznek át. Ez főleg azért lényeges trend, mert a nagyobb cégek tőkeereje, méretgazdaságos termelése a fogyasztóknak is kedvezőbb árazást tesz lehetővé. Jelenleg ugyanis a fenntarthatóbb termékek vagy csomagolások jellemzően drágábbak, így inkább a tudatosabb és magasabb vásárlóerővel rendelkezőkhöz jutnak el. Ezt a kettősséget mutatják a fogyasztói kutatások is: fejben már nagyon jók vagyunk fenntarthatóságból, szívben pláne, de a pénztárcánk bizony még mindig behatárolja a lehetőségeinket.

– Az EPR- és a DRS-rendszer óriási anyagi és adminisztratív terheket ró a piaci szereplőkre, és ez a jelenlegi gazdasági helyzetben még inkább nehezíti a pályát a „fenntarthatósági arénában”. Ezért a gyártók és a szakmai szervezetek elsőrendű feladata jelenleg az lenne, hogy meggyőzzék a szabályozási oldalt: súlyos versenyképességi hátrányokat okoz a hazai szereplőknek például egy olyan EPR-rendszer, melyben egyes anyagáramok kezelésének költségei sokszorosan meghaladják az uniós átlagot – emeli ki a Magyar Márkaszövetség ügyvezető főtitkára.

Egyre több versenyhatósági vizsgálat és elmarasztalás történik, ezért minden cég jól felfogott érdeke, hogy átlátható és számon kérhető módon kommunikálja fenntarthatósági marketingüzeneteit. Másrészt jelenleg uniós szinten még nem ért véget a terület átfogó újraszabályozása, auditált standardok alapján lehet majd csak „zöld állításokat” tenni. Ezen a téren azonban még várhatók változások.

2024-ben már üzletileg sem kifi zetődő veszni hagyni a sérült csomagolású vagy más okokból beragadt készleteket

FÉSZ: fókuszban a szemléletformálás

A FÉSZ igyekszik a lehető legtöbb fenntarthatóságra vonatkozó információt átadni a tagjainak.

Vörös Attila
ügyvezető igazgató
FÉSZ

– Feladatunk oroszlánrészét képezi egy „fordított” szemléletformálás. A legtöbb gyártó ugyanis egy-egy konkrét végrehajtandó feladaton, úgymint jelentési kötelezettségen vagy vállaláson keresztül találkozik ma Magyarországon a fenntarthatósággal. Egy sikeres tanúsítvány vagy jelentés viszont már mindig a végeredménye lehet csak egy sokkal korábban induló, mindent átható szemlélet meghonosításának. Ahhoz, hogy hosszú távon is versenyben tudjunk maradni, az alapoktól, stratégiai szemlélettel szükséges indulni, és az élelmiszergyártó vállalkozások teljes működésébe kell ezt a fajta gondolkodásmódot integrálni – fejti ki Vörös Attila, a FÉSZ ügyvezető igazgatója.

Meglátása szerint a legtöbb gyártó leginkább egy-egy kiragadott célterületet azonosít a fenntarthatósággal, nem a „nagy képet” nézi. Például sok cégnél odáig tart ez, hogy az üzem tetejére napelemet szerelnek, megújuló energiatermelést vezetnek be, vagy a csomagolóanyagaikat cserélik fenntarthatóbbnak tartott alternatívákra. Mint mondja, ezek is elengedhetetlen lépések, viszont ennél a jogszabályi alapkövetelmények miatt is sokkal többre lesz nemsokára szükség.

– Hogyan közelítjük meg az alapanyagaink előállításának környezeti és társadalmi hatásait, vagy miként próbáljuk meg segíteni a fogyasztókat az élelmiszer-veszteségek csökkentésében és a fenntarthatóbb étrend kialakításában? Ezek nem közvetlenül a gyártók belső működését érintő kérdések, ezért hatni is jóval nehezebb lesz rájuk, de kénytelenek leszünk valahogy ezekkel is foglalkozni, ha felelős gyártóként igyekszünk viselkedni és meg akarunk felelni a jogszabályi elvárásoknak – részletezi Vörös Attila.

A FÉSZ ügyvezető igazgatója kétféle jövőképet fest le. A reális, talán kissé pesszimista vízió szerint további lemaradást fogunk felhalmozni a többi európai élelmiszergyártóval szemben, ami végső soron már a hazai piacvesztésben is markáns szerepet fog játszani. Optimista szemüvegen keresztül pedig egy olyan versenyt lát, ahol az utolsó pillanatban magához tér a hazai élelmiszeripar. Ezáltal a kezdeti lemaradásukat ledolgozzák a hazai élelmiszergyártó vállalkozások és az európai piacokon sikerül megőrizni pozíciónkat és a vevőinket.

Fejben már nagyon jók vagyunk fenntarthatóságból, szívben pláne, de a pénztárcánk bizony még mindig behatárolja a lehetőségeinket

BCSDH: A tudásmegosztás útján

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) vállalatvezetők értékteremtő közösségeként előre tekintve igyekszik olyan üzleti környezetet teremteni, ahol a felelős működés egyben versenyelőny is.

Márta Irén
igazgató
BCSDH

– Nemrégiben az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójában „A fenntartható átállás ösztönzése” díjkategória győztese lett a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramja. Ez egy nagyon értékes visszajelzés számunkra. Az elmúlt 10 évben 316-an vettek részt ebben a programban. Míg korábban – jelölés útján – a Bridge Budapest Környezeti fenntarthatóságért vállalkozói közösség díjjal is elismerték a munkánkat. Közösségünk folyamatosan bővül tagjaink ajánlásának és a téma központi szerepének köszönhetően is – tájékoztat Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A szervezet a világ üzleti szempontból is legsürgetőbb kihívásaival foglalkozik. Ide tartozik a klímavédelem és adaptáció, a biodiverzitás helyreállítása és megőrzése, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek hatásai, a körforgásos gazdaság, az ESG, valamint a transzparens, hiteles kommunikáció. Ezekben a témákban munkacsoportjaik működnek, illetve számos képzést is tartanak.

– A tudásmegosztás és a széles kapcsolatrendszer a legalapvetőbb eszközünk. Nemzetközi együttműködéseinknek köszönhetően, direktívák, sztenderdek előkészítésébe is bevonnak bennünket. Így például a Science Based Target konzultációjában is részt vettünk. Ezáltal tagjaink már az előkészítő fázisban megismerkedhetnek a várható szabályozásokkal – jegyzi meg Márta Irén, aki szerint a cégek jelentős része most a CSRD-, ESG-szabályozásoknak történő megfeleléssel foglalkozik, azonban a legégetőbb az azonnali cselekvés lenne a fenntarthatósági célok elérése érdekében, melyből a klímavédelemről esik a legtöbb szó. A változó klímához történő hatékony adaptáció és a vízvédelem legalább ennyire halaszthatatlan céges és egyéni szinten is, lehetőleg a természet nyújtotta megoldások által. Gondos gazdaként kellene bánnunk az erőforrásainkkal, és meg kellene tanulnunk azt mondani, hogy ennyi is elegendő.

A tavalyi évben indult útjára a Munch Market, ahol a nehezen gazdára találó termékeket lehet pénztárcabarát áron megvásárolni

Munch: az ellátási lánc újabb szeletét vonják be

A Munch egyszerű megoldást kínál az ételpazarlás komplex problémájára az üzleteknek és a vásárlóknak egyaránt. A platformon keresztül pékségek, éttermek, cukrászdák, szállodák és boltok kedvezményesen értékesítik az aznap el nem adott, de jó minőségű ételeiket, amelyeket a felhasználók 50-70%-os kedvezménnyel vásárolhatnak meg meglepetéscsomagok formájában. A Munch megakadályozza, hogy fogyasztásra alkalmas, értékes táplálékok a kukában végezzék, miközben a vendéglátóhelyek a feleslegből bevételt termelnek, a vásárlók pedig pénztárcabarát étkezési lehetőséghez jutnak. Partnerként a csatlakozás nagyon egyszerű, a weboldalon egy rövid űrlap kitöltésével elindítható a folyamat.

Zsoldos Botond
társalapító és innovációért
felelős vezető
Munch

– A tapasztalatok alapján a magyar emberek egyre nyitottabbak a fenntartható megoldásokra: ezt bizonyítja, hogy a Munchon keresztül már több mint kétmillió csomag élelmiszert sikerült megmenteni a pazarlástól Magyarországon. Az applikációval történő ételmentés mellett a szemléletformálás is a küldetésünk része. Közösségimédia-felületeinken, illetve a kommunikációs csatornáinkon számos olyan tartalom és tipp olvasható, amelyekkel tudatosságra lehet inspirálni nemcsak az ételmentőket, hanem a szélesebb közönséget is – ismerteti Zsoldos Botond, a Munch társalapítója és innovációért felelős vezetője.

A vállalkozások számára is meghatározóvá vált az élelmiszermentés és a pazarlás csökkentése. Magyarországon már több mint 2700 partner csatlakozott a Munch kezdeményezéshez, ami jól mutatja, hogy széles körű igény van a gazdaságos és fenntartható megoldásokra a vendéglátóiparban is.

A tavalyi évben indult útjára a Munch Market, ahol gyártók és nagykereskedők olyan termékeit lehet pénztárcabarát áron megvásárolni, amelyek túltermelés, szezonalitás vagy lassú forgási sebesség miatt teljes áron nehezen találnának gazdára. Emellett folyamatosan fejlődik a MunCharity elnevezésű jótékonysági projekt is, amelynek keretein belül családok és az őket összefogó szervezetek juthatnak ingyenes Munch csomagokhoz.

– Jelenleg négy országban vagyunk jelen: Magyarország, Csehország, Románia és Szlovákia. Az idei évre tervezzük az ötödik országban való elindulást, amivel kétségtelenül együtt jár a szervezetfejlesztés is. Emellett a Munch Market erősítése és a további piacokon való elindítása is a céljaink között szerepel – vetíti előre Zsoldos Botond. //