Azonnali intézkedéseket várnak a tejtermelői szervezetek
A hazai nyerstej termelésében leginkább érintett szakmai szerveztek, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete és a Koncentrált Tejű Fajtákat Tenyésztők Egyesülete (továbbiakban Szervezetek) közösen áttekintették és értékelték a kialakult tejpiaci helyzetet.
A fenti Szerveztek egyetértettek abban, hogy a jelenleg kialakult kedvezőtlen tejpiaci helyzetet az áprilistól megszűnt európai uniós tejkvótarendszer, az orosz embargó, túltermelésből adódó kínálati piac és a tej tizennyolc százalékos áfa kulcsából levezethető, évente több tízmilliárdos hazai áfa csalás okozza.
Egységes álláspont alakult ki abban a vonatkozásban is, hogy azonnali kormányzati döntések, illetve felelősebb, a kelet-európai tejtermelők problémáit is kezelő brüsszeli döntések szükségesek. Ellenkező esetben a hazai tejtermelők nem fogják tovább bírni a nyomást: a tejelő tehénállomány létszámának csökkenésével, a beruházások lassulásával, illetve tejtermelői tüntetésekkel nézhetünk szembe.
A Szervezetek határozott véleménye, hogy a rövidtávú problémák tompítása érdekében legalább az alábbi lépések szükségesek: az ellenőrző hatóságoknak soron kívül kommunikálnia kell a tejágazati áfa csalások vonatkozásban eddig elvégzett és folyamatban lévő vizsgálatokat és azok várható eredményeit, a fogyasztói folyadéktej (UHT, ESL, féltartós és friss; 3 literes térfogatig és kiszerelés típusától függetlenül) kerüljön az 5%-os ÁFA körbe 2016-tól, a tejtermelői támogatások mielőbb és maradéktalanul kerüljenek kifizetésre, alkupozícióik javítása érdekében a termelői csoportok és szerveződések megerősítése és támogatása váljon prioritássá, élelmiszeripari hatékonyságnövelő és innovációs beruházási támogatási programok azonnali elindítása, kezdődjön kormányzati szakmai konzultáció a hazai nyerstej 80-90%-át előállító társas tejtermelő vállalkozások jövőjével kapcsolatosan, marketing pályázatok azonnali kiírása a fogyasztók meggyőzése érdekében, szakmaközi szervezeti együttműködés további elmélyítése, további egyeztetések a hazai kiskereskedelmi láncokkal, a szerződéses kapcsolatok megerősítése, és többek között a kereskedelemre történő kiterjesztése, a közétkeztetést bonyolító szereplők a magyar tej és tejtermékeket preferálják (a hazai tejfeldolgozóktól vásárló közétkeztetést ellátó/szállító cégek tevékenyégéhez fizetési garanciát vállaljanak állami bankok), EU szintű, azonnali intervenciós beavatkozás, az intervenciós ár emelése a jelenlegi önköltségi árhoz igazítva, a kormány döntése alapján történő tejpor és vaj felvásárlás azonnali elindítása.
A tejszektor jövője nem kizárólag a tehenészetek és a tejfeldolgozók ügye, hanem foglalkoztatási, népegészségügyi, és nem utolsó sorban gazdasági kérdés is. A piacukat, tejelő tehénállományukat, beruházásukat, a munkájukat elvesztő hazai tejtermelők, tejfeldolgozók valódi és hatékony lépéseket várnak el a hatóságoktól, a kormányzattól és Brüsszeltől.
Kapcsolódó cikkeink
Tejtermelés és feldolgozás: az Európai Uniótól a magyar trappistáig
Az Európai Unió tejtermelése 2023-ban elérte a 160,8 millió tonnát,…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >Tejtermékrészlegeket ellenőrzött a Nébih
Kereskedelmi egységek tejtermékrészlegeit ellenőrizték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei.…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: novemberben a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 4,1, az előző havit 0,6 százalékkal haladta meg
2024. novemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint…
Tovább olvasom >NGM: láthatóan kezd visszatérni a lakosság bizalma
A kormány azon dolgozik, hogy a gazdaság jobban teljesítsen, így…
Tovább olvasom >Fidelity Kitekintés 2025: Az USA készen áll a reflációra
A republikánusok fölényes győzelme a novemberi választásokon jelentősen megváltoztatta a…
Tovább olvasom >