Az uniós törvények szigorítását várják a mézkeverékek származás jelölésében

20 éve várják a törvénymódosítást

Magyarország az uniós csatlakozását követően elsőként, közel húsz éve igyekszik a 2001-es uniós, mézről, mézjelölésről szóló irányelvet módosítani, álláspontja szerint egyértelmű termelői és fogyasztói igény mutatkozik a mézkeverékeket alkotó mézek származási országainak pontos feltüntetésére.

Bross Péter szerint a jelenlegi uniós jogi környezet a vicc kategóriájába tartozik, hihetetlen, hogy a hosszú évek során nem sikerült tiszta helyzetet teremteni. A jelenlegi szabályok szerint, ha a vásárlók bemennek például egy szupermarketbe, egy adott üvegen csak annyi információt látnak, hogy az uniós és unión kívüli mézek keverékét tartalmazza – ennél több tájékoztatási kötelezettsége nincs a forgalmazónak. Ám ebből a fogyasztó szinte semmit sem tud meg, legfeljebb annyit, hogy a méz nem a Holdról, hanem a Földről származik.

Ha sikerülne módosítani az uniós előírásokat, és az Európai Bizottság a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírásokat szigorítaná (erre ígéret van is, miszerint még 2023-ban megtörténhet), azaz a mézkeverék származási országait feltüntetnék, a következő keserű igazság derülni ki a fent említett adott üveg tartalmáról: hetven százalékban kínai, húsz százalékban ukrán, tíz százalékban uniós eredetű mézet tartalmaz a keverék.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke hangsúlyozta, természetesen ebben az esetben is szabadon dönthet a fogyasztó, mondhatja, mégis megveszem ezt a keveréket, mert olcsóbb, mint a tiszta uniós eredetű termékhez. De a jogszabály előírása folytán a tiszta kép tudatában dönthet.