Az ukrán-orosz háború komoly élelmiszerbiztonsági kérdéseket vet fel
Az ukrán-orosz konfliktus komoly élelmiszerbiztonsági kérdéseket és kockázatot vet fel – mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn Brüsszelben magyar újságíróknak, az EU-tagországok mezőgazdasági és halászattal foglalkozó minisztereinek tanácskozását követően.
A miniszter elmondta: a tanácshoz csatlakozott videóösszeköttetésen keresztül Roman Lescsenko ukrán mezőgazdasági miniszter is, aki megerősítette, hogy az ukrán gazdák nem tudják feladataikat ellátni a háború miatt. Mint mondta, a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az állattartó ágazatok hónapok óta problémákkal küzdenek Európa-szerte, ennek oka az input-költségek – az energia, a takarmányok vagy a műtrágya árának drasztikus emelkedése.
Nagy István emlékeztetett, hogy Magyarország már tavaly ősz óta többször fordult az Európai Bizottsághoz más tagállamokkal együtt, hogy a testület vezessen be rendkívüli intézkedéseket, elsősorban az állattartó ágazatok részére. „A háború kellett ahhoz, hogy ezeket a vészjelzéseket komolyan vegyék” – tette hozzá.
A tárcavezető kiemelte: az Európai Bizottság a hétfői tanácskozáson több elemből álló uniós válságkezelési csomagot jelentett be a megnövekedett input költségek és az orosz-ukrán háború miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági ágazatok támogatására. A javaslat legfőbb eleme egy várhatóan 500 millió euró összegű rendkívüli támogatási csomag, amelyet a tagállamok a leginkább bajban lévő mezőgazdasági ágazatok támogatására fordíthatnak.
A csomag másik fontos eleme, hogy a bizottság az év végéig átmeneti jelleggel enyhít a szántóföldi kultúrák termesztéséhez előírt, bizonyos zöldítési követelményeken. Ez az intézkedés a termelés növekedését eredményezi majd, ami nagyban hozzájárulhat a háború miatti élelmezésbiztonsági kockázatok csökkentéséhez. A részletszabályok kidolgozása folyamatban van, a konkrét javaslatok elfogadása és bemutatása szerdára várható – tette hozzá.
Az agrárminiszter kitért az új közös agrárpolitikában (KAP) előirányzott stratégiai tervekre is. Mint mondta, volt értelme Visegrádon a V4+ agrárminiszteri találkozónak, mert az ott felvetett magyar kezdeményezés, hogy a stratégiai tervek elfogadásának mi a jelentősége, és milyen szabályok szerint alakuljon, a bizottság részéről meghallgatásra talált.
Hangsúlyozta: egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy a gazdáknak a megfelelő gazdasági döntések meghozatalához már a nyáron ismerniük kell a KAP stratégiai tervének bizonyos elemeit, ezért kiemelten fontos, hogy a terveket időben, legkésőbb július végére elfogadják. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságnak hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni harchoz, de ez nem veszélyeztetheti az élelmiszerellátást.
A háborús konfliktus új helyzetet teremtett ebben a tekintetben, hiszen Ukrajna a világ gabonatermelésének jelentős részét adja, valamint a napraforgótermesztés 40 százaléka ott zajlik. Ehhez a helyzethez alkalmazkodni kell, ezért az EU-nak is újra kell gondolni eddigi álláspontját a „Termőföldtől az asztalig” stratégia célértekeit, valamint a közös agrárpolitika zöld ambícióit illetően – hangoztatta.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy hivatalos bizottsági tanulmány továbbra sincs az európai Zöld megállapodásról, viszont mértékadó szervezetek által készített tanulmányok az európai mezőgazdasági termelés 15-20 százalékos visszaesését jósolják a célértelek teljesítse esetén.
„A jelenlegi helyzetben viszont az Európai Uniónak növelnie kell a termelést, tehát újra kell gondolni, és a kialakult helyzethez kell igazítani a környezet- és klímavédelmi ambíciókat” – húzta alá Nagy István. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Az antibiotikum-rezisztencia terjesztéséért felelős DNS-szakaszt azonosítottak a szalmonellában
A szalmonellabaktérium két olyan DNS-szakaszát azonosították az Agrár-biotechnológia és precíziós…
Tovább olvasom >Egyre nagyobb kihívás a fenntarthatóság az élelmiszerbiztonságban
Az agrártárca kiemelten kezeli az élelmiszercsomagolás és a fenntarthatóság közötti…
Tovább olvasom >Nagy István: a hatékonyságnövelés és innováció kerül a középpontba a 2021-2027 közötti pályázati felhívásokban
A 2021 és 2027 közötti támogatási időszakban a kormány célja…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hét trend, amely 2024-ben az in-store marketingre és a kereskedelmi dizájnra hatással lesz
A fogyasztók figyelmének megragadása és megtartása évről évre egyre nehezebbnek tűnik.…
Tovább olvasom >2024 a kihívások éve a dohányipar és dohány-kiskereskedelem számára
A gazdasági nehézségek ellenére várhatóan növekedett a dohány-kiskereskedelem éves árbevétele…
Tovább olvasom >Megjelent a Trade magazin legújabb száma!
A digitális verzió ezúttal is bővített formában jelent meg, és olvasható a levél…
Tovább olvasom >