Az olcsó, dobozos söröket keressük

Az üveges kiszerelésű, valamint az alkoholmentes sörök voltak a tavalyi év nagy vesztesei, de összességében a teljes hazai sörpiac is zsugorodott 2010-ben, az előző évekhez hasonlóan. Az eladásokon belül tovább nőtt az olcsó sörök és a dobozos termékek aránya, a magyarok egyre inkább boltban vásárolják a folyékony kenyeret, és nem sörözőben, étteremben fogyasztják azt.

Ötvenhét liter, ennyi sört fogyaszt egy magyar átlagosan évente – derül ki a Magyar Sörgyártók Szövetségének legfrissebb, 2010-es évre vonatkozó statisztikáiból. Ez a szám 2007-ben még 73 liter körül volt, azóta folyamatosan csökken hazánkban a sörfogyasztás, s így a sörértékesítés is. A közelmúltban nyilvánosságra hozott évértékelő dokumentum szerint tavaly 6 százalékkal csökkent a legnagyobb hazai sörgyárak értékesítése, amely így 5,668 millió hektoliter volt, 2007 óta pedig már mintegy 23 százalékkal csökkentek a hazai sörgyárak eladásai.

Az értékesítés visszaesése ugyanezen időtávon a termelés hasonló arányú csökkenését vonta magával. Bár 2010-ben a hazai eladások 6 százalékos csökkenése mellett az export 49 százalékos emelkedését lehetett megfigyelni, ez utóbbi sem volt képes ellensúlyozni a hazai piac visszaesését, hiszen összességében így is kis mennyiségről van szó (374 ezer hektoliter). Míg a gyárak saját termelése csökkent, az import sör mennyisége 5,3 százalékkal nőtt a hazai piacon, ám a behozatal aránya még így sem mondható jelentősnek, hiszen mennyiségben csupán mintegy 100 ezer hektoliterről van szó. Ráadásul a korábbi években zuhant a behozatal mennyisége. A sörszövetség éves jelentése szerint ezen okok, valamint a gyártók között meglévő rendkívül éles árverseny miatt az ágazat az előzetes adatok szerint veszteséges volt a múlt évben.

A belföldi forgalom visszaesése egyértelműen a nem visszaváltható üveges, a PET-palackos és a visszaváltható üveges csomagolású söröket érintette a legjobban, előbbinél több mint negyedével csökkentek az eladások, a PET palacknál 20 százalékos volt a zuhanás, és a visszaváltható üvegesnél is meghaladta a mértéke a tíz százalékot.

A sörök hordós kiszerelésű értékesítése relatív értelemben stagnált, míg a dobozos csomagolás abszolút értékben is növekedett, igaz, nem szignifikáns, csupán 0,4 százalékos mértékben. A tavalyi esztendőben folytatódott az a trend, hogy az olcsóbb kategóriájú sörök irányába tolódott el a fogyasztás: a múlt év vesztesei a minőségi kategóriába eső márkák voltak, amelyek értékesítése elsősorban a gazdaságos vagy saját márkás sörök rovására csökkent 2009-hez képest. Ebben a szegmensben a visszaesés 9,3 százalékos volt 2010-ben. A prémium sörök eladása részesedését tekintve nem csökkent, a szuperprémiumok aránya viszont minimálisan még emelkedett is 2010-ben.

A legnagyobb „vérengzés” az alkoholmentes sörök piacán történt, az eladások ebben a szegmensben negyedével zuhantak egy év alatt. Piaci részesedésük korábban is elenyésző volt, tavaly már csak 94 ezer hektolitert tett ki az értékesítésük az egy évvel korábbi 126 ezer hektoliterhez képest. Érdekesség, hogy a zéró tolerancia bevezetése ellenére 2007 óta csaknem felével csökkent Magyarországon az alkoholmentes sörök fogyasztása 2007 óta.

Szintén jellemző trend a hazai sörpiacon, hogy az értékesítés egyre inkább áttevődik a vendéglátó-ipari szektorból a kiskereskedelem irányába. Ez azt jelenti, hogy az emberek inkább a boltban veszik meg a sört és otthon isszák meg, nem pedig éttermekben, sörözőkben fogyasztják el azt, nyilvánvalóan anyagi megfontolásból (is).

A nehézségek ellenére próbálnak optimistán tekinteni a jövőbe a hazai sörgyárak. „Való igaz, a 2010-es év nagyon nehéz volt a söripar számára, az idei első fél év adatai azonban megfelelnek az előzetes terveinknek, és bízunk abban, hogy a teljes 2011-es évre nézve már megállhat, vagy legalábbis jelentősen lassulhat a hazai sörpiac visszaesése” – mondta korábban a Világgazdaságnak Kiss Éva, a Heineken Hungária Kft. kommunikációs vezetője. Hasonlóban bízik dr. Sükösd Zsuzsa, a Borsodi Sörgyár Kft. jogi és kommunikációs igazgatója, aki szerint az idén már dinamizmust hozott a hazai sörpiacon az ízesített italok szárnyalása. Elmondása szerint ez a szegmens egyre nagyobb szeletet hasít ki magának a piaci tortából, és olyan fogyasztókat is meg tud nyerni, akik korábban nem számítottak sörpártinak.

Az értékesítés zsugorodása ellenére a sörgyárak tavaly 6 százalékkal több adót és járulékot fizettek be 2010-ben, mint egy évvel korábban. Ennek okai a sörszövetség elemzése mellett az egyszeri tényezők mellett minden valószínűség szerint a 2009-2010-es jövedéki adóemelések lehetnek. A söripar a tavalyi évben összesen 61,41 milliárd forintnyi adót és járulékot fizetett be az államnak, ebből 33,65 milliárd forint volt a jövedéki adó, 19,18 milliárd forint az Áfa, 1,5 milliárd forint a termékdíj, 4,06 milliárd forintot tettek ki a bérjellegű járulékok, adók s majdnem 3 milliárd forintot az egyéb adók – írja a Világgazdaság Online.